A január 3-i Közlönyben jelent meg az a rövid miniszterelnöki határozat, amely szerint Kádár Andrea Beatrix mandátuma megszűnt 2021. december 31-én az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatói posztján és 2022. január 1-től 9 évre kinevezte őt Orbán Viktor kormányfő Országos Atomenergia Hivatal elnökévé.
A lépés nem meglepő és az előzménye az, hogy már Kádár Andreának az OAH főigazgatójává való szeptember végi kinevezése kapcsán is azt kommunikálta az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy az a cél: 2022. januárjától egy törvénymódosítással kikerüljön az OAH a kormány közvetlen ellenőrzése alól és egy önálló szabályozó szervként működjön tovább. Ez az önálló szabályozó szerv tehát létrejött és ennek immár elnökeként folytatja munkáját Kádár Andrea, akivel a Portfolio a kinevezése apropóján, illetve a paksi létesítési engedélykérelem hiánypótlásának elrendelése után tudott exkluzív interjút készíteni, amely itt olvasható.
Az Atomenergia Hivatal élére szakember kell, nem pártkatona
Az atomenergia engedélyezésével és felügyeletével foglalkozó hivatal élére általában kifejezetten atomenergiához értő szakembert szoktak tenni, ezért Holoda Attila energetikai szakértő értetlenül fogadta hogy Kádár Andreát nevezte ki a miniszterelnök az OAH élére. Szerinte ő politikai kinevezett, aki az energetikához ugyan ért, de az atomenergiában nem járatos.
Az OAH önálló szabályozó szervvé válása a kormánytól való függetlenség megteremtése mellett azért is fontos, mert így a hatóság elnöke rendeletet is kiadhat, illetve bírságot is kiszabhat a felügyelete alá tartozó intézményekre. Többek között erről is beszélt Kádár Andrea. Az interjú elkészítése óta a Paks II. projekt körül több fontos dolog is történt, így például az OAH kiadta a részleges gödör ásási engedélyt, illetve a kormány az oroszokkal való tárgyalások nyomán rögzítette, hogy nem lesz csúszás a projektben. A két új reaktort 2029-2030-ig termelésbe akarja állítani és ehhez várhatóan az említett hiánypótlás után 2022-ben majd kiadhatja a létesítési engedélykérelmet az OAH.
Mint a portfolio írja: Közben az Európai Bizottság szilveszter éjjelén kiküldte a tagállamoknak a taxonómia rendelet módosításával kapcsolatos konzultációs ívet január 12-i válaszadási határidővel. Az egész folyamat várhatóan oda vezet január végéig, hogy a nukleáris energia is megkaphatja a gáz mellett a zöld címkét az EU-ban, azaz a fenntartható energiahordozók kategóriájába eshet és ezzel jelentős magánbefektetői finanszírozás előtt is megnyílhat az út. A kiszivárgott terv szerint a nukleáris energia mindaddig fenntartható kategóriába sorolható, amíg a 2045-ig építési engedélyt kapott új erőművek megfelelnek a környezet és a vízkészletek jelentős károsodásának elkerülése érdekében meghatározott kritériumoknak.
A zöldre festett atom
Az elmúlt évtizedekben sok politikus hivatkozott arra, hogy a tudomány és az innováció fog bennünket megmenteni, a digitális technikák, a különböző okosmegoldások valamint a robotok kihúznak minket az ökológiai katasztrófából és klímaválságból, amelybe az emberiség saját magát sodorta. Persze lehet technokrata szemlélettel közeledni az éghajlatváltozás problémájához, lehet számolgatni, hogy mekkora földterületre van szükség a megyényi méretű napelemparkok felépítéséhez, de, ha nem figyelünk az összefüggésekre, arra, hogy az általunk elképzelt megoldás milyen más jellegű károkat okoz, akkor nem tettünk semmit a megoldás érdekében. Van egy olyan környezeti alapelv, hogy egy környezetszennyezési problémát nem egy másik környezeti probléma generálásával kell megoldani.
