Felépítették az akkugyárat 680 milliárdból, aztán most kirúgják a munkásokat, mert nem fogynak a villanyautók. Még nagyobb a baj a magyarországi akkugyártásban, mint eddig tudtuk. Vajon hosszútávon is zsákutca az orbáni akkuipari gyarmatosítása?
Áprilisában az ipari termelés munkanaphatással korrigált értéke 2,4 százalékkal elmaradt a tavalyitól, közölte a KSH. A jelentős eltérést a 6,4 százalékos növekedést mutató nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában, magyarázta a statisztikai hivatal. Havi összevetésben is folytatódott az ipar gyengélkedése: a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 márciusához mérten 0,7 százalékkal esett vissza.
Mint látszik, idén egyetlen jó hónapja volt a magyar iparnak, összességében viszont továbbra sem tud magára találni a gazdaság egésze szempontjából kulcsfontosságú terület. Az ipari termelés a KSH adatai szerint az év első négy hónapjában 1,7 százalékkal kisebb volt, mint tavaly az első négy hónapban.
A statisztikai hivatalnak ez az első április ipari adatsora, ebben az úgynevezett gyorsbecslésben még csak néhány részletet közölnek arról, hogy milyen tényezők hogyan befolyásolták az ipari termelés alakulását. Ebben ráadásul már nem a kiigazított (csökkenést mutató), hanem a nyers, erősödést jelző adatot veszik alapul. Az így értelmezett termelésnövekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult.
A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, írják.
A KSH kiemeli ugyanakkor, hogy a villamos berendezések gyártása csökkent, márpedig ebbe a statisztikai alágba tartozik az akkugyártás is. Arról, hogy milyen nemcsak környezeti, hanem gazdasági kockázatokat is hordoz magában a magyar iparfejlesztés túlzott akkumulátorgyár-központúsága, épp egy nappal a friss ipari adatok megjelenése előtt írt a 444 bővebben.
Felépítették az akkugyárat 680 milliárdból, aztán most kirúgják a munkásokat, mert nem fogynak a villanyautók
Május közepén két, látszólag jelentéktelen, de a magyar gazdaság közeljövője szempontjából elég fontos hír is megjelent a sajtóban. Az egyik arról szólt, hogy a tavaly novemberben megnyitott iváncsai akkumulátorgyárból elbocsátottak 600 dolgozót, szinte mindegyikük munkaerő-közvetítőktől bérelt vendégmunkás volt. Néhány nappal később Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette: európai uniós szintű, elektromos meghajtású autók vásárlását ösztönző program bevezetését kezdeményezik.
A két hírnek látszólag semmi köze nincs egymáshoz, a valóságban azonban ugyanarról szólnak: rottyon van az akkumulátorgyártás, mert nem veszik az európaiak az elektromos autókat. Nagy Márton szavaival élve: „Azt gondoljuk, hogy az elektromos autózásban átmeneti lassulás van. Egyértelműen ez a jövő technológiája, az, hogy vannak huplik, előfordul.” Ez a hupli azonban kicsit nagyobb, mint ahogy azt Nagy Márton szavaiból ki lehet olvasni. Az akkumulátorok és szárazelemek magyarországi gyártása idén januárban az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal esett vissza. Februárban 6 százalékra nőtt a mínusz, márciusban pedig 17 százalékos volt a visszaesés az ágazatban, amitől a magyar gazdaság dimenzióváltását várja a kormány. A friss, áprilisi ipari statisztika szintén csökkenést mutat havi és éves alapon is, a KSH külön kiemeli, hogy több feldolgozóipari ág jól teljesített, de a villamos berendezések gyártása csökkent.
A visszaesés léptéke azért is jelentős, mert tavaly ilyenkor még csak két nagy akkugyár működött az országban (a gödi Samsung és a komáromi SK), mostanra viszont az iváncsai SK megnyitásával háromra nőtt a számuk. Ez azt jelenti, hogy most három gyár termel 17 százalékkal kevesebbet, mint akkor kettő termelt, ami egy gyártósorra vagy munkásra vetítve még nagyobb csökkenést jelent.
De mi ment ennyire félre az akkugyártással? A magyarországi aksigyárakban elektromos autókba szükséges akkumulátorokat gyártanak. A megrendeléseik tehát attól függenek, hogy mennyi elektromos autót gyártanak. Sőt, még inkább attól, hogy jövőbeli eladások reményében mennyi gyártását tervezik a következő időszakban. Az autógyárak most pedig éppen visszavesznek az elektromos modellek gyártásából, mert egyszerűen nincs, aki megvenné őket. (Az akkumulátorgyártással párhuzamosan most épp a magyar autógyártás is válságban van, amiről
Ez a hupli azonban kicsit nagyobb, mint ahogy azt Nagy Márton szavaiból ki lehet olvasni. Az akkumulátorok és szárazelemek magyarországi gyártása idén januárban az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal esett vissza. Februárban 6 százalékra nőtt a mínusz, márciusban pedig 17 százalékos volt a visszaesés az ágazatban, amitől a magyar gazdaság dimenzióváltását várja a kormány. A friss, áprilisi ipari statisztika szintén csökkenést mutat havi és éves alapon is, a KSH külön kiemeli, hogy több feldolgozóipari ág jól teljesített, de a villamos berendezések gyártása csökkent.
A visszaesés léptéke azért is jelentős, mert tavaly ilyenkor még csak két nagy akkugyár működött az országban (a gödi Samsung és a komáromi SK), mostanra viszont az iváncsai SK megnyitásával háromra nőtt a számuk. Ez azt jelenti, hogy most három gyár termel 17 százalékkal kevesebbet, mint akkor kettő termelt, ami egy gyártósorra vagy munkásra vetítve még nagyobb csökkenést jelent.
De mi ment ennyire félre az akkugyártással? A magyarországi aksigyárakban elektromos autókba szükséges akkumulátorokat gyártanak. A megrendeléseik tehát attól függenek, hogy mennyi elektromos autót gyártanak. Sőt, még inkább attól, hogy jövőbeli eladások reményében mennyi gyártását tervezik a következő időszakban. Az autógyárak most pedig éppen visszavesznek az elektromos modellek gyártásából, mert egyszerűen nincs, aki megvenné őket. (Az akkumulátorgyártással párhuzamosan most épp a magyar autógyártás is válságban van, amiről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.)
Folytatás: Megakadt az elektromos átállás
