A botrányos szélerőmű-tilalom feloldását jelentette be Lantos Csaba energiaügy miniszter tegnap az Inforádióban. Állítása szerint küszöbön áll a szabályozás módosítása, amelynek eredményeként a mostani, teljesen értelmetlen 12 km-es védőtávolságot 700 méterre csökkentik, így megnyílik az ország jelentős részén a szélerőművek telepítése.
Lantos Csaba: megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél
12 kilométerről 700 méterre csökken a szélerőművek védőtávolsága, de nem akarunk szélkerékerdőt – mondta Lantos Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában. Az energiaügyi miniszter bejelentette azt is, hogy a nem lakossági ügyfeleknél egységes, országos vízdíj lesz, és létrehoznak egy alapot, amellyel a tehetősebb víziközmű-szolgáltatóktól csoportosítanak majd át forrásokat a rosszabb helyzetben levőkhöz.
A jelenlegi szabályozás a szélerőművek esetén 12 kilométeres védőtávolságot ír elő a lakott területektől, ezért szinte nincs olyan hely az országban, ahová ilyen áramtermelő egységet lehetne telepíteni.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában azonban bejelentette, hogy küszöbön áll a megállapodás az Európai Unióval, amelynek értelmében az új védőtávolság 700 méter lehet. A tárcavezető hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy korlátlanul lehet majd szélkereket telepíteni, mert nem állhat például lakott területen, Natura 2000-es vagy világörökségi védelem alatt álló részeken. Lantos Csaba azt is hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében nincs annyi szél, mint például a tengereknél, de ennek ellenére ez is egy fontos megújuló áramforrás lehet, ugyanakkor a napelemhez képest más léptékkel számolnak: jelenleg 300 megawattos kapacitás van, és ez 2030-ra 1000 megawattra mehet fel.
„Az ország területének 11 százalékán értelmes a telepítés, de nem akarunk szélkerékerdőket. Az energiamix szempontjából viszont fontos lenne, mert a szél fújhat éjszaka meg felhős idő esetén is” – mondta a miniszter, de kiemelte, a telepítésbe minden esetben a helyi közösségeknek, önkormányzatoknak bele kell egyezniük. Az építési törvényben szabályozott 40 méteres magasságtól is akkor lehet majd csak eltérni, ha helyben ehhez hozzájárulnak.
Egységes víz- és csatornadíj
A víziközműveknél is jelentős változásról számolt be Lantos Csaba. Mint kiemelte: Magyarországon európai összehasonlításban is magas az ellátottság (vezetékes víz esetében 98 százalék, a csatornánál 87 százalék), de az 1700 vízmű és 870 szennyvíztelep működtetése sok pénzbe kerül.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az egyes szolgáltatók között nagy az eltérés, például 49-szeres a díjkülönbség. Korábban a kormány befagyasztotta ezeket a díjakat a rezsicsökkentés részeként, de ez azt is jelentette, hogy elmaradtak a fejlesztések, ezért változtatásról döntöttek. Mint elmondta, ma már csak 38 víziközmű-szolgáltató van, az év végére a fele állami tulajdonba kerül.
„A szolgáltatók közötti vízátadás eddig szabályozott áron történt, és alapfelfogás, hogy mindenkinek biztosítani kell az ivóvizet. Ezért elfogadhatatlan, hogy Budapest azzal fenyeget, nem ad át vizet más szolágáltatóknak” – mondta Lantos Csaba.
A miniszter bejelentette, hogy a lakossági árakon nem változtatnak, de a közületi fogyasztóknál egységes, országos díjrendszer lesz, amely az alapdíjból és a fogyasztásarányos díjtételből áll majd.
„Idén 150 milliárdot teszünk bele a rendszerbe, hogy működőképes maradjon, de ezzel a rendezéssel elérjük, hogy elindulhat egy vízrekonstrukciós program” – mondta, és hozzátette, hogy most 22-23 százalékos az átlagos vízveszteség, de van, ahol 50 százalék feletti, ott kell először beavatkozni. Ennek a forrását teremti meg egyrészt az egységes vízdíj, másrészt létrehoznak egy olyan alapot, amelynek révén a tehetősebb vízközmű-szolgáltatóktól csoportosítanak majd át forrásokat a rosszabb helyzetben levőkhöz, mert ahogy a miniszter kiemelte: ebben a szektorban nem a profit az elsődleges szempont.
Zöld átállás
Az energiatermelés és -fogyasztás átalakulásáról is beszélt Lantos Csaba, elmondta, hogy miközben jelentős belső átrendeződés történt, zajlik az elektrifikáció, közben tovább kell csökkenteni az energiafogyasztást. (Azt is elmondta, hogy az eltelt egy évben a gázfogyasztás 15, az áramfogyasztás hét százalékkal csökkent – utóbbi a szakembereket is meglepte.) A termelés átállása zajlik a fosszilis energiaforrásokról a karbonmentesekre, így a nukleáris és a megújuló energiákra: ezek a szélenergia, a napenergia, a geotermikus energia.
„Az olajon alapuló energia-előállítás már minimális, egyetlen szénerőmű van, a mátrai, ezt ki fogjuk vezetni, ezért épül gázturbinás erőmű a mátrai üzem területén. Komolyan vesszük, hogy egyre kevesebb szén-dioxid kibocsátásával termelünk majd egyre több áramot” – jelentette ki a miniszter.
A következő lépés a megújuló forrásokból megtermelt energia tárolása lesz. Ennek egyik lehetőségeként említette egy szivattyús erőmű alkalmazását, ahol két tó között cirkuláltatják a vizet, amikor többlet van, felpumpálják a felső tóba, amikor kevés az áram, akkor pedig leengedik, és ezzel termelnek áramot. Most vizsgálják, hogy hol lehetne elhelyezni egy ilyen létesítményt.
Rövid távon megoldás lehet, az áramtárolás, az akkumulátorok használata, ha jelentős akkumulátorgyártó kapacitás épül ki Magyarországon, akkor ezt ezen a területen is ki lehet használni.
Új pályázatok
Ugyanezt tervezik kisebben a háztartási méretű erőműveknél, ezért jönnek januártól 75 milliárd forintos kerettel azok a pályázatok, amelyek révén egyszerre lehet telepíteni napelemeket és tárolókat is, így a háztartásban megtermelt energiát helyben lehet elfogyasztani, és nem kell hozzá a hálózatot terhelni.
Máris módosítják az életszerűtlen napelemes támogatási programot
Lantos Csaba arról is beszámolt, hogy idén 1500 megawattnyi napelemes erőmű épült, 2200 háztartási, 3300 ipari méretű, ehhez képest 5500-6500 megawattnyi napi áramszükséglet van Magyarországon. „Folyamatosan települnek újak, tavaszra lesznek olyan időszakok, amikor napelemekkel fogjuk száz százalékban biztosítani az ország áramszükségletét. Ezt kevesen tudják elmondani” – jelentette ki a tárcavezető.
A háztartások is pályázhatnak januártól 62 milliárd forintra, ezekből szintén energiatárolókat létesíthetnek, de terveznek egy év múlva olyan támogatási rendszert is, amikor kifejezetten azért adnak pénzt a vállalkozásoknak, hogy termeljenek áramot és tárolják is el.
A miniszter elmondta, hogy a hazai villamosenergia-hálózatot nem a kétirányú táplálásra tervezték, de nem is kell teljesen újraépíteni. Amikor leállították az új napelemes rendszerek csatlakozását, átvizsgálták a teljes hálózatot, és január elsejétől a 93 százalékán lehet napelemet telepíteni. 11 ezer áramkörnél marad fenn a korlátozás, de ezt is folyamatosan felül fogja vizsgálni az energiahivatal- írta az infostart.hu.
A Párbeszéd – Zöldek örömmel veszi, hogy a kormány végre fordulatot hajt végre teljesen elhibázott energiapolitikájában, és elkezdi megtenni a zöld párt energiaprogramjának végrehajtásához az első lépéseket. A mostani bejelentés azonban túl késői és még mindig kevés, továbbá az energetikai kormányzat információhiányát is bizonyítja.
1. Késői, mert az elmúlt 13 évben tiltás helyett a szomszédos Ausztriához mérhető, 3000-3500 MW szélenergia kapacitás létesülhetett volna az országban. Ez kapacitás mostanra a hazai áram szükséglet 10 százalékát képes lenne fedezni, ami az áramimportunk felét ki tudná váltani. Így védhetnénk a nemzeti szuverenitásunkat, hazai termelésű villamosenergiával, az import helyett.
2. Kevés, mert a 2030-ra tervezett 1000 MW kapacitás édeskevés, ennél jóval nagyobbak nem csak a lehetőségek, de az üzleti érdeklődés is. 2030-ra szélenergia területén minimálisan azt a 3000-3500 MW-ot el kellene érni, ahol az ostoba kormányzati tilalom hiányában ma tarthatnánk.
3. Erre az ország adottságai megfelelőek, Lantos miniszter súlyosan téved, amikor az ország területének 11 százalékát tartja alkalmasnak szélerőművek telepítésére. Az alacsony szélsebességeket is kihasználni képes új technológiák révén ennél sokkal nagyobb területek alkalmasak szélenergia-termelésre, ahogy a széltérképek ezt bizonyítják. A magyar adottságok európai összevetésben közepesnek mondhatók, de egyáltalán nem rosszak.
4. A lakott és védett területekre senki nem szeretne szélerőműveket telepíteni, sőt, a Párbeszéd – Zöldek turisztikai megaberuházásokkal, vitorláskikötőkkel, tüzivíztárolókkal, akkumulátorgyárakkal és hulladékfeldolgozókkal, családi bányarekultivációkkal sem veszélyeztetné ezeket az értékeket.
5. Szégyenteljes, hogy a szélerőműtilalmat a kormány csupán az Európai Unió nyomására, és hónapokkal határidő után hajlandó csak feloldani, és kizárólag azért, mert enélkül nem jutnának hozzá az uniós támogatások egy jelentős részéhez. Ijesztő, hogy az Orbán-kormány csak kényszer hatása alatt képes az értelmes cselekvésre.
6. De ha már a kormány nekiállt a Párbeszéd – Zöldek energiaprogramja megvalósításának, akkor ne álljunk meg félúton: mondják fel a paksi bővítési szerződést, indítsanak átfogó épületfelújítási programokat, hajtsanak végre a megújulók szélesebb körű alkalmazását lehetővé tevő hálózatfejlesztési és infrastrukturális beruházásokat, terjesszék ki az okos hálózatok és az okos mérés rendszerét, váljanak le az orosz fosszilis enrgiahordozókról (mindenekelőtt gázról), egyáltalán, cselekedjenek úgy, mintha 2023-ban az EU-ban, nem pedig 1979-ben, a Szovjetunió felügyelete alatt élnénk.
Zöldpolitikát Magyarországon csak a Fidesszel szemben lehet csinálni!
Nyitókép: Lantos Csaba energiaügyi miniszter fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
