Az „ezer sziget országát” érintő káros természeti és emberi beavatkozások következtében kialakult kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében 6,3 milliárdos rehabilitációt végez a Szigetközben a vízügyi igazgatóság.

Az unió által támogatott ökológiai rehabilitáció két részből áll: a hullámtéren és a mentett oldalon végzett beavatkozásokból. Ez utóbbi már be is fejeződött, a munkálatokra ott 4,2 milliárd forintot költöttek.

Balázsné Lampert Zsuzsanna, az Éduvízig osztályvezető-helyettese elmondta, hogy a mentett oldali rehabilitáció során egyebek mellett összesen 103 kilométer hosszan bővítették a Mosoni-Duna medrét, 14 kilométer hosszan új medreket alakítottak ki. A rehabilitáció során megtalálták a lápi pócot is. Ezt a halfajt korábban kihaltnak hitték. A Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársaival egyeztetve egy mesterséges félszigetet alakítottak ki a faj fennmaradása érdekében.

Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvízig) igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a projektek eredeti befejezési határideje 2014 év vége lett volna, ám a 2013. évi nagy árvíz, illetve a tavalyi csapadékos időjárás következtében kialakult kisebb-nagyobb árhullámok jelentősen hátráltatták a munkálatokat. További terv, hogy a  2014-2020-as új európai uniós fejlesztési ciklusban a Mosoni-Duna torkolati részének rehabilitációját szeretnék elvégezni, erre a Környezet és Energia Operatív Programban több forrás is rendelkezésre áll.
 

Emberi segítséggel: visszatérő eltűnt állatok

 Lápi póc  Kép: Bajomi Bálint

 A lápi póc (Umbra krameri) az utóbbi évszázadban jelentősen megritkult hazánkban – főként az élőhelyeinek csökkenése miatt és mert az idegenhonos amurgéb konkurenciát jelent számára. A faj megmentése érdekében a Tavirózsa Egyesület munkatársai 2008–2010 között a Pesti-síkságon található Szadai Mintaterületen 6 darab, kubikgödör méretű vízteret hoztak létre. A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékén 2010–2012 között sikerült szaporítani a halfajt: 1121 darab lárvát neveltek fel. Az 1. sz. Illés-tó fizikai–kémiai vízminősége és a táplálékul szolgáló élőlények faj- és egyedszáma két év alatt elérte a természetes „pócos” vizekre jellemző értékeket. Az elsőként betelepített réti csíkok és széles kárászok jól fejlődtek, ezért 2010–2012 folyamán lápi póc anyahalakat és előnevelt pócokat telepítettünk az Illés-tavakba és eredeti élőhelyükre. Ugyanezekben az években tavasszal a széles kárász és a lápi póc sikeresen ívott az Illés-tavakban, ami a program eredményességét mutatja.