Lényegesen nagyobb ütemben nőtt Budapest és az agglomeráció gépjárrmű-állománya, mint a lakosságszám. A növekményt sorba rendezve Koppenhágáig állna a kocsisor, ennyi autónak kellene elférnie a fővárosi utakon. A fideszes influenszerek szerint Karácsony Gergely tehet a dugókról. Közben a kormány épp most állított le olyan fejlesztéseket, amelyekkel hatásosan lehetne küzdeni a megnövekedett forgalom ellen.
A fővárosaik és a Pest megyeiek egyre több gépjárművet vásárolnak, a szakértők szerint ez pedig olyan forgalmi és környezeti problémákat okoz, amelyeket nehéz egyik napról a másikra megoldani– írja az rtl.hu. A káoszt enyhítő megoldást hozó vasútfejlesztést likvidálta az Orbán-kormány.
Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezető igazgatója például azt nyilatkozta az rtl.hu-nak a sokat kritizált budapesti kerékpársávokkal kapcsolatban, hogy a városban nem ezek miatt van dugó, hanem azért, mert túl sok autó van. Ha meg akarjuk oldani a dugók problémáját, elsősorban azon kell gondolkodni, hogyan korlátozzuk az autók számát és forgalmát.
Ha ránézünk a Központi Statisztikai Hivatal adataira kiderül, hogy a mostani városvezetésnek sokkal nagyobb problémát okoz az autóforgalom kezelése, mint a pár évtizeddel ezelőttinek. 2000-ben a fővárosban 559 100, Pest megyében összesen pedig 827 379 autót tartottak számon.
Ezek a számok az elmúlt két évtizedben drasztikusan nőttek. Tavaly a fővárosban 710 752, az egész megyében pedig a 2000-es számnál nagyjából félmillióval több, 1 328 803 autó volt. Természetesen nem minden Pest megyei jár a fővárosba rendszeresen, és ezek a számok a más megyékből Budapestre autózókat nem veszik figyelembe, ám így is jelzik azt, mennyire megnövekedett a forgalom a környéken.
A számokból jól látszik, hogy a budapestiek és a környéken élők autóvásárlási kedve 2010 után, a gazdasági válság elmúltával nőtt meg igazán. Ekés András mobilitási szakértő, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője az RTL megkeresésére azt mondta: ha az elmúlt években összevásárolt, nagyjából 350 ezres autótöbbletet sorba állítanánk az úton, ez a sor Budapesttől Koppenhágáig tartana. „Na most próbálj meg elhelyezni ennyi autót Budapesten és az agglomerációban. Ezt nem lehet megcsinálni, és nem is szabad” – tette hozzá.
Ekés András kiemelte, hogy az autók számának növekedése nem is arányos a lakosságszám növekedésével. Míg Budapesten 22, Pest megyében 38 százalékkal nőtt az autók száma, addig a főváros lakossága stagnált, a megyéé pedig mindössze kilenc százalékkal nőtt.
Esztelen építkezés, elmaradó fejlesztések
„Budapesten évtizedek óta nincs visszatartó erő az autózás ellen. Ez inkább politikai, mint szakmai kérdés” – mondta Ekés. Azonban kiemelte, hogy a probléma gyökere nagyrészt nem Budapesten keresendő, ahogyan a dugókérdés megoldása sem. Inkább érdemes a város környéki agglomerációval foglalkozni, ahol viszont évtizedes, komoly gondok akadnak.
Ekés arról beszélt, hogy az elsődleges probléma az agglomerációval, hogy a lakóövezetek fejlesztése évtizedek óta átgondolatlanul, nem a közlekedés fejlesztésével együtt történik. „Jobb helyeken ezt közlekedés irányította városfejlesztésnek nevezik. Csak ott lehet lakóövezetet fejleszteni, ahol megvan a megfelelő közlekedési infrastruktúra”. Ehhez képest a nyolcvanas évektől kezdődően Budapest környékén „boldog-boldogtalan elkezdte növelni a beépítésre szánt területeket”.
Itt például a Csepel-szigetet, vagy a zsámbéki medencét lehet említeni: ezekben a területekben az a közös, hogy munkahelyek, oktatás, és egészségügyi ellátás terén egy az egyben a fővárostól függenek, ám nem épült ki olyan tömegközlekedés, ami az itt élők igényeit kiszolgálni: így számukra marad az, hogy reggelente autóval vigyék a gyereket iskolába, autóval menjenek a munkahelyükre, este pedig ugyanígy hazafelé is értelemszerűen kocsival jönnek. Annyi autóút nincs, amelyen ezeket az autósokat szét lehetne osztani: így marad a dugóban állás.
Égigérő vascsicsergő – Orbán hazug fejlesztési ígéretei a budapestieknek
Ekés megemlítette azt is, hogy az agglomeráció problémáira bizonyos kormányzati fejlesztések választ adhattak volna, ám – ahogy a szeptember 5-i Magyar Közlönyből is kiderül – ezek kikerültek a következő évek beruházásai közül. A kormány egyebek közt lemondott a H6-os és a H7-es helyiérdekű vasút (HÉV) fejlesztéséről, azaz a dél-budapesti, elsősorban a Csepel-szigeti agglomerációs tömegközlekedés megújításáról.
Az rtl.hu cikkéből kiderül az is, hogy Budapesten évtizedek óta nincs visszatartó erő az autózás ellen. A teljes cikk itt olvasható.
