autóközlekedés

Sokaknak az a véleményük, hogy kizárólag a városi úthálózat bővítése és újabb parkolóhelyek építése jelenthet megoldást a forgalmi torlódások ellen. Csakhogy ennek pontosan az ellenkezője igaz!

Lényegesen nagyobb ütemben nőtt Budapest és az agglomeráció gépjárrmű-állománya, mint a lakosságszám. A növekményt sorba rendezve Koppenhágáig állna a kocsisor, ennyi autónak kellene elférnie a fővárosi utakon. A fideszes influenszerek szerint Karácsony Gergely tehet a dugókról. Közben a kormány épp most állított le olyan fejlesztéseket, amelyekkel hatásosan lehetne küzdeni a megnövekedett forgalom ellen.

Egy forgalmi adatok elemzésével foglalkozó cég legfrissebb statisztikái szerint a világon Londonban a legrosszabb a közlekedés, de az élbolyban a magyar főváros is helyet kapott. Világszinten a 23., Európában a 9. legrosszabb a budapesti közlekedés.

A brüsszeli városvezetés fizetni fog azoknak a lakosoknak, akik eladják az autójukat és visszaadják a rendszámtáblájukat  Készpénz helyett egy 500-900 eurós hitelkeretet adnak, amit mindenki olyan környezetbarát közlekedési formára költ, amire csak akar: pl. bérletre, biciklire, vagy taxira).

A Budapesten rendszeresen autózók 44 %-a inkább fizetne napi 500 forint útdíjat, minthogy dugóban kelljen közlekednie. A megkérdezettek további 20 %-a nem járna autóval a fővárosban, ha ennyit kellene fizetni, 35 %-uk pedig akkor sem szeretne fizetni, ha egyébként maradnának a dugók. Erre jutott a Levegő Munkacsoport megrendelésére készült közvélemény-kutatás. Érezhetően javítaná a környezet állapotát,…

Támogató üzeneteket és kritikát is sokat kapott a Németország déli részén fekvő Tübingen polgármestere, Boris Palmer, aki felvetette, hogy akár 600 százalékkal is lehetne emelni a parkolási díjakat a városban, hogy így szorítsák ki a nagyobb autókat.

A tegnapi „Aláírásgyűjtést indított az ENSZ a 30 km/órás sebességkorlátozásért” c. cikkünkre reagált német lapszemlékkel Rózsa Sándor a Szelíd Energia Alapítványtól.

A koronavírus-járvány kapcsán sokan a kerékpáros és a fenntartható közlekedés eljövetelét várták. Sokkal inkább úgy néz ki azonban, hogy bár a teljes mobilitás csökkent, az autózás egyre nagyobb szerepet kap, és ebben nincs érdemi különbség a főváros és az ország egésze között.

Évente mintegy 3300 millió euró, a Budapesten megtermelt GDP 6,2 %-ának megfelelő veszteséget okoz fővárosunkban a szennyezett levegő az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) friss tanulmánya szerint. Az egy lakosra jutó veszteség súlyossága tekintetében a vizsgált 432 európai város között Budapest a 22. helyen áll évi 1860 euróval (680.000 forint).

„Elbúcsúzhatunk a megfizethető kisautóktól a brutális uniós klímaszigor miatt” címmel közölt egy kirohanást a személyautók széndioxid-kibocsátásának uniós szabályozása ellen az „új” Index. A szerző néhány félreértését tisztázta Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.