A San Diegó-i állatkert 40 éve működő génbankja az utolsó remény lehet a világ néhány veszélyeztetett fajának. Amikor egy veszélyeztetett faj egyede elpusztul, a kutatók azonnal akcióba lendülnek, hogy mintát vegyenek belőle az intézmény “fagyott állatkertjének”.
Méretét tekintve a gyűjtemény egyedülálló az egész világon: a több mint ezer fajt és alfajt képviselő mintegy tízezer állat genetikai anyagát rozsdamentes acéltárolókban őrzik, és a folyékony nitrogénben lefagyasztott őssejteket egy nap talán olyan, nemrég kihalt állatok feltámasztására fogják használni, mint a hawaii Pouli-gyapjasmadár.
Az intézmény munkája egyre sürgetőbbé vált azóta, hogy tavaly decemberben elpusztult a San Diegó-i Szafaripark 42 éves rinocérosza, Angalifu, és ezzel ötre csökkent a világ északi szélesszájú orrszarvúinak állománya. A fajt az orrszarvútülök iránti kereslet sodorta a kihalás szélére. A San Diegó-i állatkertben egy nőstény maradt, egy példány Csehországban él és háromnak egy kenyai vadrezervátum ad otthont. A helyzetet tovább rontja, hogy a megmaradt példányok nem képesek szaporodni.
A kutatók minden erejükkel azon vannak, hogy a génbankban őrzött lefagyasztott spermák lehető leghatékonyabb felhasználásával új ivadék szülessen, mielőtt a faj teljesen kipusztul, ami akár egy évtizeden belül megtörténhet. A projekt bírálói azonban megkérdőjelezik, hogy érdemes-e dollármilliókat költeni ilyen csekély egyedszámú fajok megmentésére. Az állatkert fagyasztókamráiban 12 északi szélesszájú orrszarvútól őriznek mintákat. Barbara Durrant, az állatkert természetvédelmi kutatóközpontjának munkatársa szerint voltak már olyan fajok, amelyeknek ilyen kis egyedszámról sikerült talpra állniuk, tehát az északi szélesszájú orrszarvú regenerálódására is van esély. George Seidel, a Coloradói Állami Egyetem professzora mindenesetre rögzítette, hogy óriási különbség van egy-két, esetleg három állat és egy egész fenntartható populáció létrehozása között.
A San Diegó-i génbankot olyan genetikai archívumként tartják számon, amely a mesterséges megtermékenyítés, a lombikbébiprogram, a klónozás és az őssejt-technológia fejlődéséhez is hozzájárult. Éles vita folyik azonban arról, hogy a szakembereknek meddig szabad elmenniük kutatásaik során. A fagyott állatkertben őrzött mintákkal olyan veszélyeztetett állatokat sikerült már reprodukálni, mint az óriáspanda és a kékfarkú fényfácán. A fagyasztott sejtekkel klónoztak két veszélyeztetett patást is; igaz, mindkettő genetikai rendellenességekkel küzdött, és egyikük csupán néhány napig, a másik hét évig élt.
Az északi szélesszájú orrszarvú és a drill voltak az első veszélyeztetett állatok, amelyek sejtjeit őssejtekké átalakítva "elraktározták" az intézményben. Az őssejtekből elméletileg bármilyen testszövet létrehozható. Ez azt jelenti, hogy egy hím orrszarvú felolvasztott őssejtjeiből spermát és petesejtet is elő lehet állítani laboratóriumi körülmények között, ám a módszert eddig egyetlenegyszer alkalmazták, egereknél.
A mesterséges megtermékenyítést már sikerrel alkalmazták más rinocéroszfajoknál. Az északi szélesszájú orrszarvúk esetében megoldás lehet a déli szélesszájú orrszarvúakkal való keresztezés. A kutatók a "lombikorrszarvú" lehetőségét sem zárják ki, ám ezt a módszert még soha, egyetlen orrszarvúfaj esetében sem alkalmazták.
