Az Orbán rezsim akkugyáras ökogyarmatosításának újabb fejezete a Szegedre tervezett óriásberuházás. Már elindultak a kisajátítási eljárások. A német prémium márkák után a kínai BYD elektromos buszok összeszerelő és buszakku gyártó országa is leszünk. A haszon a multiké, a környezetszennyezés a miénk.
Országos szinten is “jelentős és kézzelfogható gazdaságélénkítéssel” járó beruházásról tárgyalnak Szegeden. A kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, a beruházókkal a szegedi városvezetésen túl Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyal. Korábban mi a kínai BYD beruházásról hallottunk, az MFOR hétfői cikke szerint pedig a BYD elektromos autóbuszokat fog itt gyártani, amivel Magyarország ismét “busznagyhatalom lehet”.
Botka László szegedi polgármester megerősítette a G7 kérdésére, hogy tárgyalnak nagyobb beruházásról: “rendszeresek az olyan találkozók, amelyeken Szeged és környéke potenciális fejlesztési lehetőségeiről tárgyal a városvezetés külföldi és hazai befektetőkkel”. A beruházás érdekében azonban a potenciális befektetőről nem árult el részleteket, azt azonban közölte, hogy nem akkumulátorgyárról van szó – korábban ugyanis ez terjedt a városban, miután egy ázsiai delegáció érkezett a kinézett területre.
Mint korábban a G7 megírta, Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Kínában tárgyalt a senzeni BYD autógyár elnökével. Új megállapodásról nem szivárogtak ki részletek, de a lap úgy értesült, hogy a kétoldalú külgazdasági tárgyalásokon egy kínai autógyár magyarországi építése is terítéken van.
A BYD a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, és jelentős európai terjeszkedést terveznek, akár két új gyárat is építenének európai uniós tagállamokban. A helyszínt még nem jelentették be, de Magyarország is a lehetséges beruházási célpontok között van. A kínai gyártó korábban úgy tervezte, hogy még 2023 végéig döntenek arról, hol épülhet autógyár.
A G7 több szegedi olvasója is jelezte, hogy a városban kínai nagyberuházás érkezéséről beszélnek, a pletykák részben új akkumulátorüzemről szólnak. Ez az, amit most cáfolt a szegedi polgármester. Arról, hogy milyen üzem létesülhet valójában, egyelőre érezhetően kommunikációs zárlat van Szegeden, a város nem akarja szivárogtatással kockáztatni a tárgyalásokat. Botka László, aki 2017-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltje is volt, 2019-ben kilépett a szocialistáktól, legutóbb az ellenzéki összefogás közös jelöltjeként lett polgármester, és 2024-ben is az összefogás Szegedért jelöltjeként indul újra.
Bár Szeged a legnagyobb, ellenzéki vezetésű vidéki város, a kormánykommunikációban mostanában rendszeresen a pozitív példák között emlegetik, és Lázár János szeptemberben arról beszélt, hogy komoly gazdaságfejlesztési tervek alakulnak Szeged kapcsán: “nagyon intenzív kormányzati tárgyalások zajlanak külföldi befektetőkkel, az önkormányzattal és minisztériumokkal” – mondta egy rádióműsorban.
Bár nem kapott országos figyelmet, ez a folyamat a nyáron odáig jutott, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, és 21 milliárd forintot biztosított a szegedi ipari park kialakítására.
A szegedi közgyűlés júniusban szintén zöld utat adott a beruházásnak. A területet átminősítették, és a fideszes képviselők szavazataival is a közgyűlés felhatalmazta Botkát, hogy egyszemélyben hozhasson az ügyben halaszthatatlan döntéseket. Egy nagyobb ipari park kialakítása már a 2017-ben aláírt Modern Városok Programban is szerepelt (ebből épült meg például a Pick Aréna sportcsarnok), de több más nagyobb tétellel, például a Szegeden évtizedek óta várt harmadik híddal együtt idáig abból sem lett semmi. A program idei lezárása előtt azonban, lényegében az utolsó pillanatban a kormány rábólintott egy 200 hektáros ipari park terveire, és az infrastruktúraépítés költségeit is vállalta.
A helyszín a várostól északra, a Béketelep nevű rész közelében, közvetlenül az M43-as autópálya mellett lesz. A Pick korábban kijelölt szomszédos, nagyjából száz hektárnyi ipari parkjával együtt már 300 hektár egybefüggő területről van szó, ami már komolyabb nagyberuházásokra is elég lehet. Összehasonlításul: a Mercedes kecskeméti gyára 441, a BMW épülő debreceni gyára pedig 400 hektár területet foglal el.
Ez alapvetően mezőgazdasági terület, jó minőségű földekkel, sok kistulajdonossal és egy 130 hektárnyi egybefüggő területet bérlő nagyobb mezőgazdasági vállalkozással. Az itt található szántók jellemzően 30-40, a szőlők, gyümölcsösök 60-70 aranykorona értékűek. Mint több érintett földtulajdonostól és földhasználótól megtudtuk, a kisajátítási eljárás már meg is indult. Ők egy budapesti ügyvédi irodától kaptak tájékoztatást, eszerint már az előzetes értékbecslés is megtörtént.
Az ez alapján tett ajánlattal azonban sokan elégedetlenek. Úgy tudjuk, a szántókéért hektáronként 2-3 millió forintos árat kínáltak. Ez annak fényében meglehetősen alacsony összeg, hogy az M43-as autópálya építése idején, bő egy évtizeddel ezelőtt is ennél magasabb, 4-5 millió forint volt a kisajátítási ár. A G7 információi szerint a tulajdonosok egy része, ha nem sikerül érdemben feljebb vinniük az összeget, bíróságon támadnák meg az árat, és perközösség alapítását fontolgatják.
Azzal, hogy a kormány a szegedi ipari parkot nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította, megágyazott a gyorsított, leegyszerűsített engedélyezési eljárásoknak. Egyes tulajdonosok már értesítést kaptak arról, hogy ősszel elkezdődnek az előzetes talajdinamikai vizsgálatok, a kisajátítások után pedig jöhet a terület előkészítése, a teljes közmű-hálózat és új utak építése. A mostani földhasználók többnyire azzal számolnak, hogy legfeljebb a korai érésű tavaszi gabonákat tudják még learatni, őszi gabonákkal már nem számolnak.
Arról, hogy ténylegesen milyen nagyberuházás jöhet Szegedre, hivatalosan még semmit nem tudni. Korábban a Sunwoda kínai akkumultárgyártó is szóba került, de ők végül Nyíregyházára mennek, Botka pedig hangsúlyosan cáfolja, hogy bármilyen akkumulátorüzemről lenne szó.
A beruházás volumene leginkább Botka László bizottsági jóváhagyással elfogadott és közzétett, Szijjártó Péternek írt leveléből sejthető. A szegedi polgármester ebben azt írta, hogy a meg nem nevezett befektető beruházása várhatóan több mint 3000 munkahelyet teremt majd, és “a tervezett gazdasági övezet várható termelési volumene és technológiai színvonala jelentősen növelné a magyar gazdaság teljesítményét, versenyképességét, piaci erejét és exportpotenciálját, ami az egész ország számára jelentős és kézzelfogható gazdaságélénkítést eredményez”.
Az Mfor úgy tudja, hogy ha Szegeden valóban a BYD e-autóbuszgyára valósul meg, Kistelekre terveznének egy újabb, 50 hektáros akkumulátorgyárat, ahol az autóbuszok speciális, nagy teljesítményű akkumulátorait állítanák elő. A BYD a buszgyár mellett egy elektromos autógyárat is építene Magyarországon: a lap úgy tudja, ez valósulna meg az egyelőre ismeretlen célú, 500 hektáros dél-pesti területen.
Nyitókép: szegedi ipari park / science-park / lézerközpont / béketelep fotó: Szűcs Dániel Szegeder
