Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint 2029 előtt nem nagyon lesznek új szélerőművek az országban. Már a megvalósítási tanulmány készül az ország első szivattyús erőművével kapcsolatban – derült ki Lantos Csaba beszámolójából, melyet az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves gyűlésén ismertetett.
Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti november 28-i meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.
November 28-án tartotta a Gazdasági Bizottság az éves parlamenti meghallgatását Lantos Csabának, aki a vg.hu, a hvg.hu és a Telex tudósításai szerint az alábbiakat mondta a portfolio témarendezése és kiegészítései alapján:
- Új szélerőművek csatlakozási lehetősége. 2029 előtt nem várhatók új szélerőmű kapacitások, mert annyira sok naperőművi fejlesztés is sorban áll, hogy ez nem lehetséges, kivéve azokat az eseteket, amely projektekre korábban is volt engedély, de végül nem épültek meg, viszont ha gazdát cserélnek, akkor megvalósulhatnak. A 2029-es dátum és a naperőművi sorban álláshoz fontos megjegyezni: jelenleg mintegy 3300 MW az a naperőművi kapacitás, amely még az első közzétételi eljárás előtt kapott hálózati csatlakozási jogot, így 2024-2026 között csatlakozhatnak, a nemrég lezárult első közzétételi eljárásban pedig 2028-tól kezdődő garantált csatlakozási jogot szereztek a projektek, a rövidesen elinduló második közzétételi eljárásban pedig ezt követő időszaki csatlakozásra pályázhatnak a projektek és ezeket Lantos jelzése szerint nem tudják beelőzni az új szélerőművi kapacitások sem.
- Túlzó becslések. Lantos az Inforádió múlt heti adásában részletesen beszélt a szélerőművi kilátásokról, miszerint a jelenlegi 0,33 GW-ról 1 GW körülire nőhet a beépített kapacitás a most bejelentett változások mentén: 12 km-ről 0,7 km-re csökken a védőtávolság, illetve egyedileg el lehet térni a 40 méteres építési magasságkorláttól, a helyi közösségeknek viszont beleszólása lesz az építkezésekbe. Egy ellenzéki felvetésre hangsúlyozta: túlzóak azok a becslések, hogy 3-3,5 GW szélerőművi kapacitást is lehetne telepíteni, mert meglátása szerint csak az ország 11%-án lehet egyáltalán értelme telepíteni, így 1-1,5 GW-os összes kapacitást lehet racionálisan, üzletileg megtérülő módon működtetni a jelenlegi 0,3 GW után. Azt ugyanis hangsúlyozta, hogy az állam nem kíván támogatást adni az új kapacitások létrejöttéhez.
- Szivattyús tározós erőmű. A múlt heti rádióinterjúban még csak felvetette, hogy gondolkodnak a két tó vízszint különbségét kihasználó, zöld áram tárolására alkalmas erőmű létrehozásán, most viszont már azt is bejelentette, hogy kormánydöntés született egy ilyen projekt létrehozásáról, amelynek már a megvalósítási tanulmánya is készül és a beruházás helyszínét keresik. Ezt várhatóan a jövő év végéig döntik el, és utána hosszú idő alatt, akár tíz év alatt valósul majd meg a beruházás. A múlt heti interjúban utalt rá, hogy az egyik lehetséges helyszín a Mátrai Erőmű környéke lehet.
- CCGT erőművek. Elmondása szerint a három nagy kombinált ciklusú gázerőmű tervei a tender fázisba értek, komoly nemzetközi verseny alakult ki a kivitelezésért. A végső ajánlattétel jövőre lehet esedékes, és onnantól számítva három és fél év, mire elkészülnek. Ez például jövő tavaszi tenderbontást és a 3,5 éves kivitelezési időszakot alapul véve azt jelenti, hogy leghamarabb 2027 vége felé léphet termelésbe az első CCGT erőmű, ami csúszást jelent az idén májusi tervekhez képest. Amint ugyanis Mátrai Károly MVM-vezér a Portfolio-nak adott interjúban akkor vázolt: a terv az volt, hogy „A CCGT erőműveket 2027 elejére szeretnénk üzembe állítani, és ehhez az kell, hogy az idei év vége körül lássuk a közbeszerzések győzteseit, akikkel a jövő év elején szeretnénk elindítani a kivitelezési munkálatokat. A megvalósításra nagyjából három év kell, és így tudnak majd 2027 elejétől szépen fokozatosan belépni ezek az erőművek a magyar villamosenergia-rendszerbe.” Mindez a frissebb jelzés afelé mutat, hogy a Mátrai Erőmű potenciális leállítása is 2027-2028-ig elhúzódik, hiszen egy friss kormánydöntés azt rögzítette, hogy addig zajlik a lignit alapú áramtermelés, amíg a CCGT az erőmű területén el nem készül.
- Jócskán csökkent a magyarországi gázfogyasztás. Lantos jelzése szerint az előző gázévben, ami 2022 őszétől 2023 őszéig tartott, 8,3 milliárd köbméternyi volt a magyarországi gázfogyasztás, ami az EU által kitűzött 15%-os fogyasztáscsökkentési célnál nagyobb visszaesést jelent, ami az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából is fontos. A 8,3 milliárd köbméter azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta eddig 37 százalékos volt a csökkenés, miközben az eredeti vállalás 2030-ig az volt, hogy 40 százalékos csökkenést kell elérni. Éppen ezért növelték meg a 2030-as célt 50%-ra.
- Geotermia. Szavai szerint a geotermiában nagyot léptek előre azzal, hogy március 1-től új szabályozás lépett életbe. Elmondása szerint megnőtt a befektetői érdeklődés, és néhány fúrás is elkezdődött már. Azt mondta: szeretnék a geotermia jelenlegi 10 százalékos arányát a távhőben jelentősen megnövelni. Elárulta: számos új kutatási engedélyt is kiadtak, de ezek kicsi, 2-4, legfeljebb 20 megawattos kapacitású projektek lehetnek majd.
- Napelemek. Itt semmi új információt nem említett a tudósítások szerint, azaz januártól jön a 75 milliárdos Napenergia Plusz Program, amely napelemek és tárolók támogatását együtt segíti kétharmados támogatási arány mellett, hogy minél inkább az önfogyasztásra sarkallja az érintetteket. Az is ismert, hogy a hálózati betáplálási stopot az ország területének 93%-án feloldják januártól, hogy a jelenlegi 245 ezer háztartási napelem projekt számát tovább lehessen növelni.
Az Energiaklub próbálta értelmezni (és korrigálni) a szélenergiával kapcsolatos miniszteri bejelentést:
– “Az ország 11%-a alkalmas telepítésre”
– A valóság: 700 méteres védőtáv esetén nagyjából az ország 70-80%-a telepítésre alkalmas (lásd az 500 méteres védőtávot mutató infografikát referenciaként). Ebből ha levesszük a Natura 2000 területeket (az ország területének 21%-a), ami részben átfedésben van a védőtávra szánt területekkel, még mindig 50% fölött maradunk.
– “A szélsebesség sem elegendő sok területen”
– A valóság: A nyugati üzemeltetési tapasztalatokat figyelembe véve a szélsebesség Magyarország ~90%-án megfelelő egy modern szélerőmű gazdaságos üzemeltetéséhez.
– “Nem versenyképesek a magyar szélerőművek, hiszen csak 20-25%-os kihasználtsággal működnek.”
– A valóság: A régi, mára elavult technológiával épült 15 éves szélerőműveink hoznak 20-25%-os kihasználtságot (ami ráadásul azonos az európai vagy német átlaggal). Egy mai modern erőmű 30-35%-os kihasználtságot hozhatna ugyanezeken a telepítési helyszíneken.
Nyitókép: Lantos Csaba parlamenti meghallgatása 2023 11 28 Fotó Balogh Zoltán MTI
