133 igennel, 38 nemmel, 13 tartózkodással megszavazta az Országgyűlés a korábban Novák Katalin köztársasági elnök által az Alkotmánybíróságra küldött, és ott megsemmisített állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot, melyet Lázár János építési miniszter jegyez. A javaslat egy korábbi változatát már nyáron is megszavazta a parlament, akkor 136 igennel, 49 nemmel, 9 tartózkodással ment át.
A javaslatról Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár azt írta a Telexen publikált véleménycikkében, hogy az „Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz: miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, legyen az közlekedés-, közmű- vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás.”
Ez azzal járhat, hogy például a Budapesten állami támogatással zajló építési beruházások nem Budapest vagy a mindenkori főpolgármester kizárólagos hatáskörében valósulnak meg, hanem automatikusan állami beruházássá válnak, amennyiben az előkészítés vagy megvalósítás során megáll az ötvenszázalékos beruházási arány központi költségvetési vagy uniós forrásból. Ez Vitézy szerint a gyakorlatban akár azt is eredményezheti, hogy „csak politikai alkuk révén, a mindenkori miniszter jóindulatából kaphatja vissza egy város megválasztott vezetése a saját fejlesztési feladatainak irányítását, menedzsmentjét – legyen az akár Budapest főpolgármestere vagy Debrecen polgármestere.”
Lázár János a 2022-es választások után lett építési miniszter, akkor jelentette be, hogy alapjaiban megváltoztatják a közbeszerzések és a beruházások rendszerét, aminek a csúcsán mostantól az építési miniszter, azaz ő maga lesz. A törvényjavaslaton sokáig dolgoztak, azt végül július 4-én fogadta el a parlament, ám később az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette.
Nyitókép: Lázár János a tram-trainekkel terhelésen. Forrás a politikus Facebook-oldala
