A hulladékok újrahasznosítását 2030-ra legalább 70 %-ra növelni szükséges a jelenlegi 44%-ról, valamint a lerakás mértékét 5%-ban kell maximalizálni az Európai Unió környezetvédelmi bizottságának képviselői szerint.
A statisztikai adatok alapján jelenleg az Európai Unióban a települési hulladékok 44 %-t újrahasznosítják vagy komposztálják. Ez az érték 2004-ben még alig 31 % volt, viszont a tagállamoknak 2020-ra el kell érniük az 50 %-os újrahasznosítási arányt. A bizottság javaslata szerint minél inkább el kell mozdulni a körkörös gazdaság irányába és vissza kell állítani az Európai Bizottság által 2014-ben javasolt ambiciózus újrahasznosítási és lerakási arányokat.
Nem lesz többé lehetősége a legalacsonyabb újrahasznosítás aránnyal rendelkező tagállamoknak az előírásoktól való eltérés egyszerű megmagyarázására. Lehetőség lesz eltérést kérni, de már csak különleges feltételek mellett.
A főbb irányok:
Maradék és csomagolási hulladékok
2030-ra a települési hulladékok (háztartási és gazdálkodó szervezetektől származó) 70 tömeg %-t újra kell hasznosítani vagy elő kell készíteni újrahasználatra (azaz ellenőrizni, tisztítani, megjavítani). Az Európai Bizottság 65 %-t javasolt korábban.
A csomagolóanyagok esetében, mint a papír és karton, műanyag, üveg, fém és fa 80 %-os célt javasol 2030-ra a környezetvédelmi bizottság, magában foglalva egyes anyagokra vonatkozó 2025-re teljesítendő átmeneti célokkal.
Lerakás
Az Európai Bizottság elé kerülő jogszabálytervezet a lerakásra kerülő hulladékok esetében egy 10 %-os limitet tartalmaz, viszont a környezetvédelmi bizottság ezt 5 %-ra szeretné továbbcsökkenteni úgy, hogy egy ötéves átmeneti időszakot adna meghatározott feltételek mellett azon tagállamoknak, akiknél 2013-ban 65 % felett volt a települési hulladékok lerakásának aránya.
Cipruson, Horvátországban, Görögországban, Lettországban, Máltán és Romániában még mindig a települési hulladék több mint háromnegyede hulladéklerakóba kerül.
Élelmiszer hulladék
Becslések szerint az EU-ban 89 millió tonna élelmiszer hulladék keletkezik, amely kb. 180 kg-t jelent évente fejenként. A jogszabálytervezet szerint a cél 2025-re 30%-kal, 2030-ra 50%-kal csökkenteni a keletkező élelmiszer hulladékokat. Hasonló célt javasolnak tengeri hulladékok esetében is.
A javaslatokról március második hetében szavaz a parlament Strasbourgban- írta a dontwasteit.hu.
Háttér:
2014-ben Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország gyakorlatilag nem küldött települési hulladékot lerakásra, míg Ciprus, Horvátország, Görögország, Lettország és Málta esetében még a települési hulladék több mint háromnegyede hulladéklerakóra került. Bár a hulladék kezelése az EU-ban jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, ennek ellenére csaknem a települési hulladékok egyharmada még mindig hulladéklerakóra kerül és kevesebb mint fele került újrahasznosításra vagy komposztálásra úgy, hogy óriási különbségek vannak a tagállamok között.
Hazai hulladékhelyzet
Magyarországon évről évre nő az újrahasznosított anyagok aránya, de elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2014-re 32 százalékos adatot közölt. A mennyiségnek körülbelül a háromötödét az anyagukban ismét feldolgozott hulladékok adták. Az országon belül a legjobb a nyugat-dunántúli helyzet, 70-80 százalékos újrahasznosítással, onnan keletre egyre rosszabb. A hazai lerakókba kerülő települési hulladék aránya a 2006-os 65 százalékról 2012-re 36 százalékra esett. A vállalatok e téren mutatkozó aktivitására tegnap érkezett új példa: az Unilever vállalta, hogy 2025-ig az összes műanyag csomagolóanyaga teljes mértékben újrafelhasználható, újrahasznosítható vagy komposztálható lesz. A cég gazdaságilag is igazolni kívánja a műanyag-újrafeldolgozás életképességét, a fontosságát pedig riasztó példával támasztotta alá a közleményében: várakozások szerint 2050-re a világ óceánjaiban már több lesz a műanyag, mint a hal.
A vg.hu szerint az Eurostat számai részben a tagországok adatszolgáltatásán alapulnak, amelynek egy szűk, hazai részterületén azonban látható némi kavarodás. A visszajelzések alapján ugyanis „nem egyértelműek és jogbizonytalanságot kelthetnek” a csomagolási hulladékról szóló 2012-es kormányrendelet egyes passzusai. Emiatt esetenként olyan gazdálkodó szervezetek – műanyag zacskókat forgalomba hozó vállalatok – is szolgáltattak adatokat, amelyeknek nem kellett volna, és olyanok is, amelyek már megadták az érintett adatokat a termékdíjfizetési kötelezettségükhöz kapcsolódóan. Azoknak a cégeknek viszont nem mindegyike adott le jelentést, amelyeknek kellett volna. A Kormany.hu-n közzétett rendeletmódosító javaslat ezért egyértelműsítené, hogy mely szervezeteknek kell adatokat beadniuk – a termékdíjfizetésre kötelezetteknek például nem kell. Definiálta a módosító az érintett zacskótípusokat is.
