Két ügyben döntött kötelezettségszegési eljárás megindításáról az Európai Bizottság Magyarország ellen. A bizottság szerint az almásfüzitői vörösiszap- tároló kapcsán megszegik a veszélyes hulladékok keverésének uniós tilalmát. Magyarországnak két hónapja van, hogy eloszlassa Brüsszel aggályait. Az érintett cég szerint Magyarország nem sért uniós előírásokat Almásfüzitőn.
Két új ügyben döntött kötelezettségszegési eljárás megindításáról a héten az Európai Bizottság Magyarország ellen – közölték tegnap uniós források az MTI-vel. Az egyik ügy a hulladékkezelés témakörét, pontosabban az Almásfüzitőn található vörösiszap-tárolót érinti, a másik pedig a mobilfizetési szolgáltatások korlátozásával függ össze. Brüsszel ugyanis úgy ítéli meg, hogy az erre vonatkozó magyar szabályozás sérti az uniós szerződésben és irányelvben is lefektetett szabad szolgáltatásnyújtás elvét.
Almásfüzitővel kapcsolatban a név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás elmondta, hogy Brüsszel szerint Magyarország nem megfelelően alkalmazza az úgynevezett hulladék-keretirányelvet és a természetes élőhelyek védelméről szóló direktívát a VII. számú vörösiszap-tározó esetében. A bizottsági forrás arra is kitért, hogy a tározóval kapcsolatos szabálytalanságok miatt a Greenpeace Magyarország tett panaszt Brüsszelben, a bizottság pedig részletesen megvizsgálta a környezetvédők állításait, s miután a magyar hatóságokkal is konzultált, úgy találta, hogy Magyarország valóban nem teljesíti a direktívákból fakadó kötelezettségeit, ezért eljárást indít.
"A bizottság amiatt aggódik, hogy a kérdéses hulladékkezelési tevékenységet nem megfelelően kategorizálták, hogy nem tartják be a környezet és az egészség megóvására vonatkozó uniós előírásokat, hogy megszegik a veszélyes hulladékok keverésének uniós tilalmát, valamint, hogy nem végezték el az élőhelyekről szóló irányelv által megkövetelt hatástanulmányokat" – közölte a forrás, kitérve arra is, hogy az uniós szabályok értelmében Magyarországnak két hónapja van, hogy eloszlassa Brüsszel aggályait a kérdésben.
Emellett a bizottság le is zárt kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország ellen. Szerdán hivatalos közleményben tudatták, hogy hivatalosan lezárult a Magyarország elleni eljárás a bírák kényszernyugdíjazásának ügyében, uniós források pedig ezen kívül azt is közölték az MTI-vel, hogy lezárult két másik, korábban indított uniós jogsértési eljárás is; az egyik a hatástanulmányokra vonatkozó uniós szabályok átültetésére vonatkozott, a másik pedig szintén környezetvédelmi természetű és a Girincsi Nagyerdőben keletkezett kár miatt indult még 2010-ben. A szén-dioxid geológiai tárolását szabályozó direktíva nem megfelelőnek tartott átültetése miatt pedig öt másik országgal együtt szerdán Magyarország ellen is új, a második szakaszba léptette a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság. (MTI)
Greenpeace almásfüzitői demonstráció kép: Somogyi-Tóth Péter
Az EU szerint nem szabad mérgeket lerakni a Dunánál
A kötelezettségszegési eljárást a Greenpeace kezdeményezte, miután a magyar hatóságok nem foglalkoztak érdemben a kormánypárt-közeli tulajdonosi körhöz tartozó Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) hulladékkezelési gyakorlatával. A vállalkozás a legkülönfélébb – jellemzően szervetlen eredetű – veszélyes hulladékokat fogad be; ezeket a saját állítása szerint komposztálja, ugyanakkor a Greenpeace szakértői tanulmányokkal támasztotta alá, hogy a kérdéses szennyezők jelentős részét nem lehet humusz illetve különféle mikroorganizmusok hozzáadásával ártalmatlanítani, valójában tehát csak a veszélyes hulladék higítása történik (amit viszont a Hulladék Keretirányelv kategorikusan megtilt). Az élőhelyvédelmi irányelv megsértését az valószínűsíti, hogy – bár sérülékeny ártéri területről van szó, közvetlenül a Duna és egy Natura 2000-es zóna szomszédságában – nem vizsgálták érdemben a hulladékkezelésnek az élőhelyekre gyakorolt hatásait. A Greenpeace 2012-es beadványa nyomán a Bizottság az uniós jog megsértését bizonyítottnak látja, és megindította az eljárást. A nol.hu által megkérdezett szakértők szerint a hasonló procedúrák meglehetősen vontatottan haladnak, így kevéssé valószínű, hogy a cég 2015-ig szóló engedélyeinek lejárta előtt érdemi közbeavatkozás történjen. Arra viszont számítani lehet, hogy az engedélyek megújítására már nem fog sor kerülni.
Az Átlátszó.hu információi szerint a TKV cégcsoport egyik cégének tulajdonosa az a Pentavia Kft., amelyet korábban Simicska Lajoshoz és nyerges Zsolthoz kötöttek, újabban pedig a Közgép egyik korábbi igazgatósági tagját, Nagy Zoltánt sejtik mögötte. A vállalat mai közleménye szerint "az elmúlt években a Környezetvédelmi Főfelügyelőség más magyar hatóságokkal együtt kétszer is teljes körű felülvizsgálat alá vette az engedélyeket", és mindent rendben találtak. Érdekesség, hogy ugyanez szerepel a Greenpeace beadványában is: a hatóságok papíron mindennel elégedettek, a valóságban viszont nem hajlandóak helyszíni ellenőrzéssel mintát venni a talajból és a talajvízből, azaz nem végeznek érdemi ellenőrzéseket – írta a nol.hu.
Jogsértő az almásfüzitői vörösiszap-tározón folyó tevékenység
A Greenpeace Magyarország kezdeményezése alapján uniós kötelezettségszegési eljárás indul az almásfüzitői vörösiszap-tározóban folyó hulladéklerakás miatt. A zöld szervezet üdvözli az Európai Bizottság döntését. A hazai hatóságok elutasító magatartása és tétlensége vezetett odáig, hogy 2012 januárjában a szervezet kénytelen volt magasabb fórumon kezdeményezni a magyar környezet megóvását.
Az ügy előzménye, hogy Almásfüzitőn, közvetlenül a Duna partján a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) komposztkészítés címén számtalan veszélyes hulladékot tárol és kever egy vörösiszap-tározó tetején. A vörösiszap befedése céljából évek óta több százezer tonna, veszélyes hulladékokat is tartalmazó, úgynevezett „komposztot” rak le a közvetlenül a Duna partján levő tározóra, amely Natura 2000 területtel határos. Ha valóban a letakarás lenne a cél, azt már réges-rég meg lehetett volna oldani nem veszélyes anyagokkal.
A Greenpeace hulladékgazdálkodási szakértője szerint nem játszódnak le a komposztálódásra jellemző folyamatok a tározóban. A több mint 160-féle veszélyes – például nehézfémmel szennyezett – hulladék és egyéb hulladékok keverésével, majd az elégtelen szigetelésű tározóba való kihelyezésével a környezeti kockázat jelentősen nő. Nyilvánvaló, hogy hosszú távon a tározóra lerakott toxikus anyagok a környezetbe, a talajvízbe és a Dunába jutnak.
A Greenpeace 2011-ben indította kampányát a környezetet súlyosan veszélyeztető tevékenység ellen, mely során a hazai hatóságokat (Környezetvédelmi Felügyelőség, Ügyészség stb.) több alkalommal is felkérte és felszólította, hogy tegyenek a jogszabálysértő és kockázatos gyakorlat ellen. Mivel a hazai hatóságok elutasították az összes kezdeményezést, ezért a Greenpeace 2012 januárjában az Európai Bizottsághoz fordult.
„Minden hulladékkezelési tevékenység során be kell tartani a környezet és az egészség megóvására vonatkozó hazai és uniós előírásokat. Véleményünk szerint a Tatai Környezetvédelmi Zrt. almásfüzitői tevékenysége jogszabályokat sért. Az engedélyezés során nem vizsgálták meg kellőképpen, hogy milyen hatással lehet a tevékenység a tározó mellett fekvő, európai szinten védett Natura 2000 területre, továbbá az engedély nem felel meg a veszélyes hulladékok kezelését előíró szabályozásnak. Igazolja álláspontunkat, hogy a Bizottság megalapozottnak találta az érveinket és megindította az eljárást” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója elmondta: „A Greenpeace azt várja, hogy az eljárás hatására a magyar hatóságok felfüggesztik az almásfüzítői vörösiszap-tározón folyó környezetveszélyeztető tevékenységet, és így a kötelezettségszegési eljárást is megnyugtató eredménnyel lezárhatja az Európai Bizottság.”
Összes szakvélemény, hivatalos dokumentum, mérési eredmény >>>
Az EU dokumentuma az eljárásról >>>
A hírrel kapcsolatban közleményt adott ki tegnap a Tatai Környezetvédelmi Zrt. Íme:
Magyarország nem sért uniós előírásokat Almásfüzitőn
Magyarország nem sért uniós előírásokat Almásfüzitőn. Almásfüzitőn az elmúlt években folyamatosan ellenőrizték a magyar és EU jogszabályok betartását – 14 hatóság több mint 60 vizsgálata mindent rendben talált. Ezért a Tatai Környezetvédelmi Zrt. nyugodtan várja az újabb ellenőrzéseket. Magyarországot folyamatosan próbálják lejáratni, legutóbb azonban az évezred árvizekor is egyértelműen bebizonyosodott, hogy az almásfüzitői tározóknál minden rendben van. A Bizottság sajtóban megjelent állításával szemben a hetes tározón a hazai és az uniós jogszabályok által meghatározott és engedélyezett hulladékhasznosítás történik.
Az elmúlt években a Környezetvédelmi Főfelügyelőség más magyar hatóságokkal együtt kétszer is teljes körű felülvizsgálat alá vette az engedélyeket, és megállapította, hogy ezek megfelelnek az európai uniós előírásoknak és kategorizálásoknak.
Almásfüzitőn a tevékenység következtében az elmúlt években jelentősen javult a környezet állapota: harmincadára csökkent a levegőben szálló vörösiszap-por mennyisége és folyamatosan javul a talajvíz állapota is. Az almásfüzitői engedélyek kiadásakor, az uniós állításokkal ellentétben elvégezték az élőhelyekről szóló irányelv által megkövetelt vizsgálatokat.
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. az elmúlt években többször is meghívta a Bizottság képviselőit, hogy a helyszínen győződjenek meg a környezet állapotának a javulásáról és arról, hogy a környéken élő lakosság támogatja a vörösiszap-tározók lefedését.
A magyar hatóságoknak a következő két hónapban információkat kell szolgáltatniuk arról, hogy Almásfüzitőn betartják az uniós előírásokat. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. minden szükséges segítséget megad ahhoz, hogy a Bizottság teljes egészében megismerje a valós tényeket.
További információ:
Szentiványi Kinga kommunikációs vezető
telefon: +36 34 587 063, kommunikacio@tkv.hu
