A Főváros közel másfél milliárd forintot nyert az EU LIFE pályázatán természetvédelmi rehabilitációra, így többek közt a Mocsáros-dűlő és a Tétényi-fennsík természetközeli helyreállítására! Közel 4 éve – a Bizottsággal folytatott konzultációk nyomán – a Jávor Benedek vezette Budapest Főváros Brüsszeli Képviselete működött közre a pályázaton való indulásban. Azóta kitartó munka folyt, aminek most meg is lett az eredménye.
Kitűztünk egy nagyon vakmerő célt, amelyet európai nagyváros még sosem tudott abszolválni. 3 évvel ezelőtt indultunk először az Európai Unió LIFE pályázatán abban a Biológiai sokféleség kategóriában, ahol rendszerint nagy Nemzeti Parkok, Bioszféra rezervátumok érnek el sikereket. Ehhez a biztatást a brüsszeli irodánktól kaptunk, mert ők azt érzékelték, változnak a szelek a LIFE-ban, a városi biodiverzitás kérdése kezd összekapcsolódni a klímakérdéssel, az EU-ban is érzékelik, hogy a nagyvárosokban és a környékén vannak a legveszélyeztetettebb, ma még menthető élőhelyek, ezért nem alap nélküli támogatásért folyamodni a budapesti természetmegőrzés és élőhelyrehabilitáció érdekében ehhez a forráshoz sem.
Budapest rendkívül sok természeti értékkel büszkélkedhet és rendkívül nagy a sokféleség az élőhelyek minőségében is. Hegyvidéki erdő, láprét, szikes rét, homoki gyep, sziklagyep, nádas, úszóláp, galériaerdő mind-mind előfordul ebben a mozaikos tájban, de egyben ezek az élőhelyek vannak a legnagyobb veszélyben is az emberi tevékenységek (építkezések, szennyezések, emberi túlhasználat) miatt.
Habár a pályázatunk elkészült, az első verziója nem érte el a támogatott kategóriát, ennek részben oka az is, hogy egy új pályázó felbukkanása sosem tud azonnal átütő sikereket elérni, de oka az is, hogy például extra pontszámokat kap az, aki vállalja, hogy bővíti a Natura2000 hálózatot, és sajnos ez Budapest szándékai felett álló ügy, nemzeti szinten pedig a hálózat bővítésére mi nem tudunk garanciákat vállalni, habár bennünk igény az lenne rá. Így történt, hogy egyre jobb pontszámokkal nem nyertünk az elmúlt évek során, míg nemrég megérkezett az áttörés: 75,5 pontszámmal idén elértük a támogatott kategóriát. (90 pont a maximum). Ehhez természetesen kell állóképesség, kell egy rendkívül elhivatott csapat, akik a budapesti természetvédelemre fontos ügyként tekintenek, és kellenek jó pályázatírók, kerületi és hatósági szándéknyilatkozatok, területelőkészítés, rengeteg mérés és adat és kiváló civil, valamint elhivatott állami szakmai partnerek is. Meg önrész is. A kezdeti kudarcokból mindig felálltunk, és minden évben kiértékeltük, hogy részpontszámok szintjén miben tudunk még javulni. Nagyszerű volt magunk mögött tudni a fővárosi politikai döntéshozást is, amely természetvédelmi ügyekben sosem volt megosztott és a pályázathoz szükséges előterjesztéseinket rendre ellenszavazat nélkül szavazta meg a fővárosi közgyűlésben.
A siker 1,4 milliárd forintot hoz a konyhára, amelyből 7 év alatt kell megvalósítanunk a Mocsáros-dűlőt érintő vizes élőhelyrehabilitácós tervünket, vagy a Tétényi-fennsík területének rehabilitációját, és sok más apróbb, de az élővilágnak menedéket és élőhelyet adó kisebb beavatkozást. A márciusi közgyűlésre már készülünk is az első lépéssel: a Mocsáros természetvédelmi terület (nyitóképünkön) 48 hektáros bővítésével.
A siker mellett had adjak hangot a kesergésemnek is. Európa a zöld fordulattól, a városi zöldinfrastruktúra fontosságától hangos. De az EU Alapokon belül a városi zöld még mindig csak közösségi közlekedésfejlesztést, épületenergetikai programokat, kerékpárutakat, közmű-rekonstrukciót, megújuló energiákat (azaz a kemény infrastruktúrát) jelenti. Ezek persze nagyon fontos célok. De az elmúlt négy évben nem sikerült rábukkannunk olyan uniós forrásra, amely célzottan a városi közparkok, fasorok, zöldfelületek, kisvízfolyások, a vízmegtartás zöldfelületi célra is használható létesítményeire, vagy egyáltalán a zöld vagyonunk felmérésére, kataszterezésére adna pénzt. Pedig higgyék el, nagyítóval kerestük őket. A városi zöldfelületek kérdése még mindig mostohagyerek a forráselosztásban. Azon a szón, hogy “zöld”, ma az EU valójában zömmel szürkét ért és zömmel szürkére is költi el, amelyben maradékelven némi zöldítés is elképzelhető.
Ami az EU-ban tényleg zöld, azt a természetvédelem, esetleg az erdőgazdálkodás, vagy az agrár ágazat kapja, többnyire települési külterületeken. Extrém esetben lombkorona-sétány lesz belőle, de ezt inkább hagyjuk. Ha élhetőbbé akarjuk tenni a településeinket, magát a fővárost, ez így nem maradhat. Ennek változnia kell.
Őszinte hálával tartozom minden közvetlen munkatársamnak és az összes partnerünknek, akik a hátukon vitték az EU LIFE Biodiversity pályázatunkat a sikerig. Már “csak” az a dolgunk, hogy meg is valósítsuk az elképzeléseinket. S hogy kedvenc lapjaimnak is odaszúrjak: képzeljék, a főtájépítész legeltetésről álmodott és a legeltetés a természetvédelmi területeinken meg fog valósulni. S ettől nem csak a természetnek, de nekünk is jobb lesz- írta Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze.
