A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Légkondi: jó-rossz? Kell, nem kell? 50 forintos kérdések – hulladék visszaváltási dilemmák. Irányított mutyi: MOHU roncsderbi – hova tűnnek el a roncsautók? Akkugyarmati zsákutca, Lázári kastélymutyi, a növénygyilkos inárcsi naperőmű biznisz. Megmenekül a Fertő-tó? Kiemelt titkos beruházás veszélyezteti a pécsi vízbázist. Népszavazás a kiemelt állami beruházásokról.
A Greenfo zöld hírháttér podcastjában Sarkadi Péter szerkesztő vendégei:
Katus Eszter az Átlátszó újságírója és
Wiedemann Tamás a Szabadeurópa újságírója
Az adásban megbeszélt hírek:
Életet menthetne a még több légkondi, de a jövőnket is pusztítaná
Európában 1990 óta megkétszereződött a légkondicionálók száma, csakhogy eközben az épületek hűtési igénye megnégyszereződött. Az egyre melegebb és hosszabb nyarak miatt ugyanis szinte minden országban jelentősen nőtt az úgynevezett hűtési foknapok száma. Ez azt jelenti, hány olyan nap volt az adott évben, amikor 22 foknál magasabbra szaladt a hőmérő higanyszála, és azt összegzi, hogy emiatt hány foknyit kellett „visszahűteni” a lakások hőmérsékletét. Ez Magyarországon 1990-ben még 27 volt, tavaly viszont már 121. A 2022-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon a lakások 27 százalékában van klíma. A legmagasabb arányban Budapesten (36 %) szerelnek be klímát, a megyei első helyezett pedig Csongrád-Csanád, ahol minden harmadik lakásban van ilyen készülék. Az egy főre jutó jövedelemben az országos átlag alatt teljesítő Csongrád-Csanádban minden bizonnyal azért ilyen magas a klímaberendezések száma, mert ez az ország legforróbb vidéke. Települési szinten a Balaton-parti Szántódon hűtik a legtöbb lakást (52 %), és 233 olyan település van Magyarországon, ahol egyetlen házban sincs légkondicionáló. A hőség miatti halálozások száma közel 30%-kal nőtt Európában az elmúlt 20 évben. A városi környezetben érezhetően fűtik az utcákat a lakásokat hűtő berendezései – hősziget A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a légkondicionálás évente nagyjából egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős világszerte a 37 milliárd tonnából.
A teljes áramfogyasztás 5,5%-át a klímák teszik ki a kánikula idején. Az RTL szerint a júliusi hőhullám egy átlagos magyar családnál légkondicionálónként körülbelül 15 ezer forint extra költséget fog jelenteni a villanyszámlában. A kánikulában napi 6000 megawattóra villamosenergiát fogyasztanak a klímák Magyarországon, vagyis a teljes áramfogyasztás 5,5 százalékát teszik ki.
A tetők fehérre festése hűti leginkább a városokat
Amennyiben széles körben alkalmaznák, akkor London-szerte 1,2 Celsius-fokkal lehetne csökkenteni a hőmérsékletet a hideg tetőkkel, és volna, ahol a csökkenés elérné a 2 Celsius-fokot is. A másik hűsítő módszerek (napelem, utcai növényzet) csak 0,3 Celsius-fokkal csökkenthetné a meleget. A zöldtetők ugyan más szempontokból (pl. az élőhelyteremtés és a vízgazdálkodás) igen kedvezőek, a városi hőséget enyhítő hatásuk egészen elhanyagolható volt. A légkondicionálók, amelyek az épületek belsejének hőjét odakinn adják le, összességében 0,15 Celsius-fokkal növelték a város melegét, azonban a belváros sűrű építésű területein akár 1 Celsius-fokkal is melegíthettek. A kutatók számításai szerint a légkondikat teljes egészében lehetne napenergiával üzemeltetni egyébként a brit fővárosban.
+++
A környék fáinak egy része is elpusztult az inárcsi napelemparkban zajló gyomirtás miatt.
Szakszerűtlenül irtották a gyomot a 156 hektáros inárcsi naperőmű területén, emiatt a környéken elsárgult és kiszáradt az akácok egy része. A helybélieket nem először éri kár az időközben kínai tulajdonba került és „Victor projekt” néven emlegetett inárcsi naperőmű-biznisz miatt. A napelempark létesítése miatt már 89 hektár erdőt kiirtottak, a magasfeszültségű távvezetéket pedig az inárcsi és ócsai gazdák földjei felett vezették el – hiába tiltakoztak ellene.
++++
Óriási győzelem: precedensértékű ítélet született a Kúrián a Fertő tó ügyében
A Kúria a Greenpeace-nek adott igazat a Fertő tó ügyében – 4 év pereskedés után egy nagyon fontos, jogerős, jogformáló, precedensértékű ítélet született, ami messze túlmutat a Fertő ügyén is. A gigantikus turisztikai beruházás egyik módosító engedélyének ügyében a Kúria megsemmisítette a Győri Törvényszék korábbi ítéletét, így a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet.
Lázár János reakciója >>>
Mutyi mutyi hátán – kiemelt állami beruházások.
Augusztustól 47 kastélyt nyúlhat le a NER holdudvar – melyek így elveszítik köztulajdon jellegüket
A kormányközeli WHB bonthatja le a Magyar Rádió épületeit a Palotanegyedben
A gödi Samsungnál másfélszer nagyobb területen, a pécsi vízbázis közvetlen közelében tervez kiemelt beruházást a kormány
Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány a Bicsérd környéki 600 hektáros „beruházási célterületet” – derül ki Tordai Bence független országgyűlési képviselő Facebook-posztjából, aki arról számol be, hogy a június 28-án a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében a Pécs mellett fekvő területen 60 százalékos lehet a beépítettség és 30 vagy akár 55 méteres építményeket is felhúzhatnak. A képviselő megjegyzi, hogy azt még mindig nem tudni, hogy milyen üzemek költözhetnek a Baranya megyei várost ellátó vízbázis szomszédságába.
Mi lesz itt? Miért nemzuetárulás a kiemelt beruházási törvény? Az LMP ezzel kapcsolatos népszavazása, Baranyába akarják hozni az ország első atomtemetőjét is, kb. majdnem ugyanide. Ezekről kevesebb szó esik.
+++
Az akkubirodalom visszavág: drámaian visszaesett a magyarországi járműgyártás és a hozzá kapcsolódó elektromos beszállítók teljesítménye.
Itthon májusban 32 százalékkal zuhant az akkugyártás és 10 százaléknál nagyobb mértékben esett a járműgyártás. A 150 ezer embert foglakoztató magyar járműipar különösen érzékeny az autópiaci változásokra, nem véletlen, hogy a nyár közepén EU-s akciótervvel állt elő a magyar kormány. A 11 pontos és százmilliárd eurós mentőcsomag az elektromos autók számának dinamikus növeléséről szól.
Olyan mérgező anyag szabadulhat el az akkumulátorgyárakból, amire eddig a kutatók sem nagyon gondoltak
A lítium-ion akkumulátorok gyártásához örök vegyi anyagokra is szükség van, ami daganatos megbetegedésekhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet. Kiderült, sok van belőle a gyárak környékén, de azoktól jóval távolabb is szennyez. PFA-k a lítium-ion akkumulátorokban is vannak sőt, tulajdonképpen nélkülözhetetlen részei annak. Egész pontosan az egyik alosztályáról, a bis-FASI-ról van szó, ami a kutatók szerint súlyosan szennyezheti a környezetet, és veszélyt jelenthet az emberi egészségre. A Texasi Műszaki Egyetem tudósai riasztóan sok ilyen anyagot találtak a környezetben a gyártóüzemek közelében. Emellett megfigyelték jelenlétüket a távolabbi területeken is, és azt találták, hogy a hulladéklerakókban elhelyezett akkumulátorokból származó PFA jelentős szennyezőforrásnak tekinthető. a bis-FASI újra felhasználható, ám az akkumulátoroknak csupán az 5 százalékát hasznosítják újra.
Részletek Darvas Béla július 17-i cikkében: Akkumulátoros cselédipar – Az újkori magyar ipar Lapos Zöld díja
+++
A hatóság lassan négy hónapja nem találja a Salgó-patakot ért súlyos szennyezés forrását. Szánalmas a kormány által szigorúnak mondott környezetvédelmi hatósági munka
Az Éltex kft., amelynek a telephelyénél történt a szennyezés, az elmúlt napokban több pert is elvesztett a szennyezésről beszámoló hírportálok ellen. Most, hogy a bíróság döntései alapján a cég kísérlete sikertelennek bizonyult a sajtó elhallgattatására, a magyar emberek biztonsága érdekében a Greenpeace újra azt követeli a hatóságoktól, hogy:
— azonosítsák a március 18-án tapasztalt szennyezés forrását,
— legyen következménye a szennyezésnek,
— és lépjenek fel a további szennyezések megakadályozása érdekében.
A Salgó-patak, ami átfolyik a hulladéktelepen – No2 Az Éltex Kft. tulajdonosváltása
++++
Hulladék saga:
Tavaly negyedével kevesebb autót adtak le a bontókban
Több mint 24 százalékkal kevesebben szabadultak meg legálisan öreg vagy totálkárosra tört autójuktól tavaly, mint egy évvel korábban. A Mol tavaly júliusban vette át a piacot a hulladékkoncesszió részeként. Azóta csak a cég alvállalkozóinál lehet leadni a roncsautókat. Becslések szerint évente 150 ezer autó tűnik el a süllyesztőben, vagyis ennyi gépjármű „semmisül” meg. Ebből csupán 20-25 ezer kerül legális bontókba, a fennmaradó 125-130 ezer illegális helyen köt ki színlelt adásvételi szerződések útján. „A feketegazdaság nagyon megy, szinte szárnyal, amióta a Mol átvette a piacot”
Nem fogadta el a szaktárca a Mol hulladékos cégének a beszámolóját
Brutális bevételek, hiányos nyilvántartás – egyre több fejtörést okoz a Mol hulladékos cége, a MOHU a piacot felügyelő Energiaügyi Minisztériumnak. Nem lenne szabad ilyen sok nyereséget termelnie, hiszen azért lett 35 éves a koncesszió futamideje, mert csak ennyi idő alatt térülnek meg a Mol befektetései. Egy esetleges uniós eljáráson nehéz lesz megmagyarázni a fél év alatt termelt többmilliárdos nyereséget. Eközben egy a Szabadeurópa birtokába került dokumentum szerint a MOHU-nak még az éves beszámolót sem sikerült jogszabályszerűen elkészítenie, gondok vannak a könyveléssel is.
Kötelező visszaváltás: ezért ne nyomjuk össze a dobozokat, palackokat
Az Economx utánajárt annak, hogy a régi rutin szerint miért nem szabad összenyomni fogyasztás után a dobozokat, palackokat, miért nem feltétlenül váltja vissza a rendszert az egyik boltban vásárolt DRS-logós terméket a másik üzlet automatája, továbbá mi lesz a visszaváltási rendszer indulása előtt keletkezett hulladékkal.
végére logó mérték + ökotárs
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
