A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Beton és Balaton – ezer sebből vérző Balatoni Vízparti Terv. Luxuslakóparkok és a felmelegedő tó. Mennyire fürdővíz a Duna? Milyen áron fenntartható egy olimpia? Mit tanulhatna Párizstól Budapest? Irreális álom a magyar olimpia. Óriási bajban Orbán túltolt akkuipara.Kiszáradó alföldi folyóink – sivatagosodó Debrecen. Győrffy Balázs, egy agresszív politikai gengszter távozik a közéletből. Az LMP a Fidesz fiókpártocskája lett. Kell-e Magyarországon valódi zöld párt? Vitézy Dávid kontra Lázár János és a behalt MÁV.
Beton és Balaton, az ezer sebből vérző Balatoni Vízparti Terv és a csopaki kikötő. Luxuslakóparkok és a felmelegedő tó. Mit kellene tenni azért, hogy a Duna minél inkább fürdésre alkalmas legyen? Mitől fenntartható egy olimpia? Mit tanulhatna Párizstól Budapest? Mennyire irreális álom a magyar olimpia? Óriási bajban az akkuipar, amire a magyar jövő épülne. Zsákutcás túltolt orbáni akkumulátoripar és a sivatagosodó Debrecen. Mitől tort az orbáni e-autótámogatási rendszer? Kiszáradó alföldi folyóink: vésztározók helyett a talajban őrizzük meg a vizet. A kínai modell bedönti Magyarországot? Győrffy Balázs személyében egy agresszív politikai gengszter távozik a közéletből. Az LMP a Fidesz fiókpártocskája lett. Kell-e Magyarországon valódi zöld párt? Milyen a hatékony zöldpolitika? Vitézy Dávid kontra Lázár János és a behalt MÁV. Ezek hírháttér podcastunk mai fő témái.
Sarkadi Péter szerkesztőbeszélgetőtársai:
Csécsi László újságíró, a Magyar Hang online felelős szerkesztője,
Zsuppán András a Válasz Online újságírója.
A műsorban megbeszéltí hírek:
Beton és Balaton Csécsi László cikke a nyomtatott Magyar Hangban:
Eső után köpönyeg – juthat eszünkbe hirtelenjében, amikor arról a kormányzati szándékról értesülünk, hogy szigorítani akarják a Balaton-part beépítését. Sajnos az állam a kérdésben eljátszotta szavahihetőségét. A cinikus csikicsuki játék évek óta zajlik a tó körül. A menetrend ismert: a kormány előbb szigorít, aztán kiskaput nyit, amivel a korábbi jogszabályt felpuhítja.A legutóbbi példa: a 2018-as Balaton-törvény megtiltotta a vízparti 30 méteres védősáv beépítését, ám ezt nyomban kiegészítették egy kormányrendelettel, amely szerint az illetékes miniszter „különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot” miatt eltérhet a szabályozástól. A trükk annyira átlátszó volt, hogy ellenzéki képviselők indítványára 2022-ben az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a pontokat, amelyek a kormánynak adott felhatalmazással gyakorlatilag negligálták a környezetvédelmi szabályokat.
A bírák többek között kimondták, hogy a Balatonnál „a településrendezési tervben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke az építési övezet változása esetén sem növelhető”, illetve hogy „a településrendezési tervben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető”. Hogy a lépés mennyire sürgető volt, azt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (Hunren BLKI) és a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által végzett, a Land Use Policy című szaklapban idén nyilvánosságra hozott kutatás is alátámasztotta. A tudósok három évszázad térképeit vetették össze a Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól a világháborús katonai felméréseken át a Google Maps-légifotókig. A tanulmány megállapítja, hogy a Balaton vízgyűjtő területén csak kisebb változások történtek, ám a part menti, nagyjából egy kilométeres mélységű térség radikálisan átalakult. Ezen a szakaszon az államszocialista rendszer, főleg a kádári idők delelőjétől kezdve vált jelentőssé a belakott terület valósággal ellenőrizhetetlen növekedése. Az 1990-es rendszerváltás hozott ugyan némi lassulást, ám a szabályozatlan beépítés az utóbbi években ismét a Balaton legfontosabb problémájává vált.
A Balaton északi oldalát bejárva ugyanakkor egyáltalán nem tűnik fel, hogy az Alkotmánybíróság 2022-ben bármiféle part menti építkezést törvénytelennek nyilvánított volna. A korábbi erdők, nádasok helyén a földből kinövő, katonásan egymás mellett sorakozó, helytakarékosan szinte egymásnak feszülő betonházak ugyanúgy készülnek tovább, mint korábban. Elképzelhető, hogy az alapokat még az alkotmánybírósági határozat előtt lerakták, ám az sem zárható ki, hogy a kormányzat a háborús veszélyhelyzet ürügyén a parlamenttől kapott felhatalmazásával élt (vagy éppen élt vissza).
Rengeteg sebből vérzik a Balaton vízparti szabályozási terve
Lombár Gábor a Balatoni Szövetség elnöke szerint minimálisan elvárható fő tervezési elv a tó és a közcél nagyobb védelme. Ez azt jelenti, hogy a változások sok egy esetben se növeljék tóparti magáningatlanok beépíthetőségét, ne szolgálják a szabálytalanul megépült épületek, területhasználatok legalizálását, ezzel jelentősen növelve az értéküket is, ne csökkenhessen sehol vízparti zöldterület, – közterület, parti sétány és ne szenvedhessen hátrányt a közérdek a korábbi szabályozásához képest. Lombár Gábor rossz iránynak tartja, hogy a szigorításokat ígérő Építési és Közlekedési Minisztérium Vízparti Tervének tervezetében több település ( Csopak, Balatonalmádi, Ábrahámhegy, Balatonfűzfő) esetében is strandterületek és zöldterületek törlését lehet tapasztalni. A balatonvilágosi Club Aliga mint állatorvosi ló.
Pár méter széles kijárat: közpark jellegét már elvesztette a NER-közeli vállalkozásnak eladott csopaki kikötő
A csopaki Bahart-kikötőt négy éve adta el az állami cég a település akarata ellenére egy NER-közeli vállalkozónak. Most a Lázár-féle minisztérium tervezete törölné a közforgalmú sétányt a területről, aminek nagy része ténylegesen már úgyis magántelekké vált – bár hivatalosan közparknak minősül. A kedélyeket újabban már a nagyszabású magánkikötőfejlesztés terve borzolja.
Mit kellene tenni azért, hogy a Duna minél inkább fürdésre alkalmas legyen:
A Szajnát igenis megtisztították – a párizsi volt az első takarékos, fenntartható olimpia
A látszattal ellentétben a franciáknak sikerült megtisztítani a Szajnát, legalábbis amennyire a további városi használathoz szükséges. A jó hír az, hogy a Dunára nem kell eurómilliárdokat fordítani: Budapesten akár most is nyílhatnának városi folyami uszodák, a legtöbb szakaszon olyan jó a vízminőség. A párizsi olimpia talán az első a modern játékok történetében, amit sikerült takarékosan megrendezni: sok új stadion helyett inkább a meglévő épületeket használták, bevonták a városi köztereket, és még az olimpiai faluval is egy korábbi ipari terület megkezdett rehabilitációját folytatták. Urbanisztikai tanulságok a párizsi olimpiáról – Budapestről nézve.
1,4 milliárd eurót a Szajna megtisztítására fordítottak. A franciák ezért a borsos árért valójában egy PR-katasztrófát kaptak. Az egész világnak csodálnia kellett volna, hogy egy fürdésre már legalább száz éve alkalmatlan, koszos városi folyószakaszt olyan állapotba hoztak, hogy ott megrendezhették a triatlon úszó számát és a nyílt vízi úszást. Az 1900-as olimpián a férfi úszók még a Szajnában versenyeztek, de már akkoriban sem a belvárosban, hanem egy majdnem városon kívülinek számító szakaszon. Ehhez képest a világsajtó olyan címekkel volt tele, hogy „veszélyben az úszók egészsége”, „megint nem teljesültek a vízminőségi határértékek”, „hányással és hasmenéssel kerültek kórházba az olimpikonok”. A magyar Fábián Bettina is rosszul lett a Szajnában rendezett verseny után. Az olimpia imidzsének nem tett jót mindez, és ha a játékok felől nézzük, nyilván bölcsebb lett volna nem erőltetni a Szajnában versenyzést.
Ha viszont azt nézzük, mit kapott hagyatékként Párizs az olimpiától, akkor az egyik legjelentősebb eredmény pont a folyó megtisztítása. A történet Budapestről nézve is tanulságos.
A Duna vízminősége szinte mindenhol lehetővé tenné már most is strandok és úszó fürdők kialakítását a párizsihoz hasonló költséges beavatkozások nélkül. Ezt a Valyo – Város és Folyó Egyesület Dunaviz.info nevű projektjének köszönhetően idén már objektív mérésekkel is igazolni lehet. A két létező strandon természetesen már évek óta monitorozták a vízminőséget, most viszont újabb négy helyszínen végeznek rendszeres méréseket:
- az Óbudai-sziget északi csúcsánál
- az Antall József rakparton
- a Szent Gellért térnél
- és a Hengermalom útnál.
+++++++++++++++++
Róla mintázták a kilenclyukú hidat, de már csak a szél jár a Zádor-híd pillérei alatt
Kevés megrendítőbb látvány van egy megözvegyült hídnál. Ha egyetlen képbe kellene összesűríteni mindazt a változást, amelyet a Tisza szabályozása eredményezett az Alföldön, akkor találni sem lehetne megfelelőbb jelöltet a Karcag határában árválkodó Zádor hídnál. A folyónak, amely az építmény 1809-es születésétől fogva járt-kelt az ívei alatt, ma már nyoma sincs. Szikes puszta öleli körül, legelőkkel, szántóföldekkel, a távolban néhány juhakollal. Vizet csak a híddal párhuzamosan csordogáló csatornában találni. Abban sem sokat.
Katasztrofális tiszai vízszint, Debreceni parasztvakítás?
A CIVAQUA-program egy 40 évvel ezelőtt kitalált Hajdú-Bihar megyei vízügyi fejlesztés továbbgondolása. Az 1976-os terveket a 2000-es években porolták le, és dolgozták ki részletesen a CIVAQUA mai változatát. A CIVAQUA segítségével a Keleti-főcsatornából szállítanák el a Tisza vizét egy földalatti vezetéken keresztül egészen Debrecenig. A Hajdúhátság emelkedőjén szivattyú segítségével juttatnák át a vizet.
Óriási bajban az akkuipar, amire a magyar jövő épülne
Akkora zuhanásban vannak az elektromos autó eladások, hogy a gyártók kénytelenek teljesen átszervezni a korábbi terveiket, illetve eltolni a teljes elektromos átállás időpontját. A Volkswagen augusztus elején közölte, hogy csökkentette a kapacitást a magas költségű németországi üzemekben, valamint jelezte, hogy módosíthatja az akkumulátorgyártás felfutásának ütemezését is. A gyártó ugyanis kiváró álláspontra helyezkedett azzal kapcsolatban, hogy megépítse-e mind a hat korábban tervezett akkumulátorgyárát.Európa legnagyobb autógyártója emellett leállította a munkaerő-felvételt, valamint olyan intézkedéseket vezetett be az üzemekben, amelyekkel 2026-ra 20 százalékos megtakarítást érnének el a rezsiköltségek terén.
A spórolás áldozatául esett a Trinity elektromos autó is, amelynek gyártását az eredetileg tervezett 2026-os dátum helyett már csak legkorábban 2030-ban kezdenék el. Az Audi Q8 e-tron termékcsalád iránti rendkívül gyenge kereslet miatt pedig már az egyik brüsszeli Audi-gyár esetleges bezárását is fontolóra vette a német autóipari konszern, amely 3 ezer dolgozó jövőjét tette kérdésessé.A Ford a héten jelentette be, hogy leállítják egy teljesen elektromos hétszemélyes SUV fejlesztését, mivel meglátásuk szerint egy tisztán elektromos modell nem lenne képes egy éven belül nyereséget elérni a kínai gyártók által támasztott kemény verseny miatt. A lépés kapcsán a gyártó eddig 400 millió dollár költséget írt le, emellett további 1,5 milliárd dolláros kiadást jelenthet a jövőben a stratégiaváltás. A fenti lépések nem meglepőek azután, hogy a Ford az első negyedévben annyit bukott az elektromos autóknak szánt ágazatán, amennyi a vállalat nettó árbevétele volt.
Gellert kapott a zsákutcás magyar környezetszennyező akkupolitika a piaci versenytől
A nyugati kereslet lassulása mellett azonban egy látens, közvetett veszélyt is leselkedik a magyar akkugyár-politikára. Az Európai Unióban a bejelentett akkugyár-beruházások kapacitása már tavaly őszre meghaladta a 2030-as akkuigényre vonatkozó legoptimistább előrejelzéseket is, azaz a túltermelést nem pusztán az elmúlt hónapok lanyha kereslete magyarázza, hanem sokkal inkább a gyártók által a piaci részesedésért folytatott küzdelem. Ebben a helyzetben a magyar kormány által ezermilliárd forintot meghaladó összeggel támogatott beruházások egymás ellen versenyeznek, a Samsung, az SK, a CATL és a BYD ugyanarra a (jelenleg szűk) piacra pályázik. Ebből fakadóan egyáltalán nem lenne meglepő, ha középtávon az új beruházások a korábbiak elől szívnák el a megrendeléseket, és ezáltal részben a magyar állam fizetné meg a piaci verseny veszteseinek baklövéseit.
Az irónia a történetben, hogy ez a jelenség a kínai iparpolitika legalapvetőbb jellegzetessége, amelyet a hajógyártástól az autóiparon és az akkugyártáson át manapság a csipgyártásig is alkalmaz a tervgazdaság elemeit a vadkapitalizmussal vegyítő Kínai Kommunista Párt.
A kínai modell bedönti Magyarországot
Első körben hatalmas összegeket öntenek egy feltörekvő piacba, hogy ösztönözzék a beruházásokat és az innovációt. Ennek hatására erős túltermelés alakul ki, ami ádáz piaci versenyhez vezet, serkenti a fejlesztéseket és lenyomja az árakat. Amikor a piac a kínai szabályozók értékelése szerint megérett arra, hogy megálljon a saját lábán, kihúzzák alóla a támogatásokat, és hagyják, hogy hulljon a férgese: a gyengébb szereplők, amelyek csak az állami apanázson tudtak megélni, becsődölnek, a hatékonyabb cégek fennmaradnak.A konszolidációt követően ezek a márkák aztán képesek lesznek a globális piacon is befutni.
Az egyik probléma ezzel, hogy míg az 1,4 milliárdos Kína megengedheti magának, hogy néha bedöntse egy, százezreket foglalkoztató szektor szereplőinek jelentős részét, Európában ez a módszer társadalmi és politikai szempontból sem elfogadott.
A másik probléma, hogy míg a kínai iparpolitika mögött az a megfontolás áll, hogy a hazai vállalatok technológiai fejlődése és piacszerzése hosszabb távon megtérül az országnak, addig a külföldi vállalatok kísérletezését támogató Magyarország ebben nem reménykedhet, a piaci verseny kockázatai és potenciális költségei így jóval magasabbak.
Győrffy Balázs személyében egy olyan agresszív politikai gengszter távozik a közéletből, aki hosszú évek óta gátlástalanul uszított a vegán állatvédők, a növényi alapú táplálkozást népszerűsítők, a vallási, erkölcsi vagy egészségi okokból a húsfogyasztást elutasítók ellen.
Győrffy személyében tehát nemcsak egy gátlástalan nőverő, de egy, a gyenge, védtelen, kiszolgáltatott állatok jogaiért kiállókkal szemben is gyűlöletet keltő szégyenteljes figura távozásával lett egy kicsivel jobb minőségű a hazai közélet.
Győrffy úr bukása – Az éppen kezdő patrióta részegség miatt nem emlékszik
———————-
Az LMP a Fidesz fiókpártocskája lett.
A Vitézy – Ungár alakítás legnagyobb vesztese nekem az LMP, akit Ungár Péter frissen-fiatalosan lestrapált. Most utolsó esélyként a nem vér-szerinti Orbán-rokon Vitézyvel kel majd át túloldalra, ahonnan a fiáker egyenesen Viktor bácsihoz viszi Hatvanpusztára a Tiszti-lakba.
Nem most kezdődött. Ungár Péter társelnökké választásakor többen kiléptek az LMP-ből. Most: Schmuck Erzsébet, Keresztes László Lóránt, és Vágó Gábor is.
Vitézy Dávid kontra Lázár János és a behalt MÁV.
végére logó mérték + ökotárs
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
