A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Május 25-én a magyarok túllőtték magukat. A Rám szakadéktól Velencéig: tömegturizmus és klímaváltozás. Mi az az univerzális hőkomfortindex, és milyen nyárra számíthatunk? Hőhullámok és halálozás. Járda kávézaccbetonból, és globális homokhiány. Kire szavazzanak a zöldek az EP választáson?
Hírháttér podcastunkban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársa:
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője, a másfélfok szerzője
Az adásban megbeszélt hírek:
Magyarországon a Túllövés napja május 25-re esett!
Ezzel két hónappal előzzük meg a globális túllövés napját, amely idén július 25-re esik. A Föld túllépésének napja azt a dátumot jelöli, amikor az emberiség ökológiai erőforrások és szolgáltatások iránti kereslete egy adott évben meghaladja azt, amit a Föld az adott évben képes regenerálni. Azaz ameddig az emberiség elhasználja az adott évben felhasználható erőforrás keretet.
Turizmus és klímaváltozás
Velence az öteurós belépődíj után újabb intézkedésekkel sújtotta a turistákat Hiába kell fizetni, a próbaidőszak elején állítólag nem csökkent, hanem nőtt a városba látogatók száma. Velence eközben újabb és újabb intézkedésekkel próbálja elérni, hogy az UNESCO ne minősítse át a lagúnavárost, miközben vannak, akik követnék a példáját.
Délre száműzné Karácsony a belvárosi kikötőkből a hajókat
Karácsony Gergely megtiltaná a budapesti Duna szakasz középső részén az óriási szállodahajók kikötését. A tengeri és folyami luxusturizmus környezeti veszélyei.
A Rám-szakadék sem menekül a klímaváltozás hatásai elől
Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.
Szabó Péter éghajlatkutató most egy új cikken dolgozik melynek fókuszában az UTCI- t (univerzális hőkomfortindexet) elemzi, ami több, mint a hőség, mert azon felül sokféle meteorológiai változót is tekint. Egy tavalyi extrém csapadékos elemzésben sok a mostani aktualitás a sok felhőszakadással kapcsolatban is.
Tavaly elemezték a harmadfokú hőhullámokat, de most itt egy angol leírás róla.
Vagy egy elemzés a halálozással való összefüggeséről: Az elemzések hazánkra a jelenig megvannak, de a jövőre még nem (ott legfeljebb a hőhullámokról beszélt a szakember).
2012-es nagy nőhullámos nyarak idején itthon 30%-kal nőtt a halálozás, a 2015-ös harmadfokú hőhullámkor 17 %-os többlethalálozás lett.
Ezzel kapcsolatban e kérdések is szóba kerültek.
Mi az első, másod, és harmadfokú hőhullám?
Mik azok a városi hőszigetek?
Milyen lesz a nyár? Íme a globális modellek az idei nyárra, de mennyire használhatóak ezek?
Megépítették a járdát abból a kávézaccbetonból, ami egy éve még csak elméletben létezett
Ausztrál kutatók egy olyan járdát építettek, ami három részből áll össze: egy hagyományos és két speciális beton keveréke. Utóbbiak közül a zaccbeton a legfontosabb, ugyanis ha hosszabb távon beválik, forradalmat indíthat el a betongyártásban. A betonhoz használt homok 15 %-a helyettesíthető a kávézaccal úgy, hogy az erősebbé váljon. Ez nem tűnik ugyan soknak, de ha egy nagyobb építkezést veszünk, ahol mondjuk 100 tonna homokra van szükség a beton keveréséhez, a 15 000 kilónyi mínusz máris szabad szemmel látható.
Kapcsolódó cikkünk: Kifogyhat-e a világ a homokból?
Elsőre értelmetlennek tűnhet a kérdés, de sajna nem az. Jelenleg a víz után a homok az emberiség által legnagyobb mennyiségben használt alapanyag. Túl a betonon, az aszfalton és az üvegen elképesztően sokszínű a felhasználási módja – például: chipgyártás, papír, fogkrém, kozmetikumok, borászat. A világ jelenlegi éves szintű homokigénye 50 milliárd tonna, aminek a döntő többségét napjaink globális építési boomja veszi fel. A 21. századból eddig eltelt bő húsz esztendő során a homokfelhasználás mértéke megháromszorozódott. Ennek az elsődleges oka a városok térnyerése a vidéki élet kárára.
Amikor 1950-ben még csak 2,5 milliárd ember élt a Földön, a globális városi lakosság lélekszáma 750 millió fő volt. Ez a 2023-ra 4,6 milliárd főre nőtt az immár 8+ milliárd lakossal bíró bolygón. Évente nagyjából nyolc New York városának megfelelő embertársunk költözik vidékről a városba. Döbbenetes adat: csak Kínában 2011 és 2013 között három év alatt több betont használtak fel, mint az Egyesült Államokban az egész 20. században.
Június 9-én lesz az EP választás. A zöldre választani szándékozóknak próbálunk eligazodást kínálni egy korábbi podcastunkkal:
A jövő zöld zálogai – Ki váltja ki őket?
Az EU-ban csak a zöld frakcióban lehet a zöldért politizálni? Mik lennének a zöld zászlóshajó projektjeik megválasztásuk esetén? Orbán zsaroló vétójogát megtartani vagy eltörölni? Többek között ilyen kérdésekre válaszoltak június 3-án este a MagNet Közösségi Házban rendezett választási vita részvevői: Barabás Richárd (DK-MSZP-Párbeszéd), Cseh Katalin (Momentum), Törley Kata (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) és Ungár Péter (LMP). A másfél órás vitát Bartuszek Lilla (Fenntartható Városok) és Tordai Bence (Budai Zöld) szervezte és moderálta. A Zöldhang és a greenfo podcastja e vita technikailag szerkesztett változata.
——————————-
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
