Újabb panaszlevéllel fordult a magyar környezetvédelmi termékdíjas szabályozás átalakításával kapcsolatban az Európai Bizottsághoz a Pro Europe nevű szervezet – értesült a Világgazdaság. A környezetvédelmi termékdíj túlzott adminisztratív terhet ró a cégekre az MGYOSZ szerint.
Az európai országokban tevékenykedő, csomagolási hulladékok kezelését koordináló szervezeteket tömörítő szakmai szervezet a levélben a termékdíjtörvény 2011-es módosításával kapcsolatban az európai uniós notifikációs előírások megsértését kifogásolja a lap mai számában megjelent írás szerint.
A Világgazdaság felidézi, hogy a Pro Europe képviselői is aláírták azt a nemrégiben az Európai Bizottság főtitkárának küldött levelet, amelyben tizenegy, az élelmiszeripart, az italgyártókat, a csomagolóipari cégeket, a gumiabroncsgyártókat és e-hulladékok kezelésének területét képviselő szakmai szervezet kezdeményezte, hogy a Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a termékdíjtörvény miatt.
A levélben diszkriminatívnak értékelték a törvény előírásait, és vitatták, hogy azok megfelelnek az EU hulladékkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseinek. A 11 szervezet a levélben aggodalmát fejezte ki a csomagolási hulladékok kezelése területén Magyarországon 2011 végéig meghatározó szerepet betöltött – Pro Europe-tag – ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. fémjelezte hulladékkezelési-finanszírozási rendszer megszűnése miatt is, amelynek a szerepét az állam által újonnan létrehozott Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) igyekszik betölteni.
A tavaly bevezetett környezetvédelmi termékdíj jelenlegi formájában túlzott adminisztratív terhet ró a vállalatokra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint.
A szövetség közleményében a termékdíjjal kapcsolatban gyors és konstruktív párbeszéd folytatását javasolja az érintett kormányzati és érdekképviseleti szervek között. Az MGYOSZ felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az egyébként üdvözlendő bürokráciacsökkentő tervekkel éppen ellentétes hatást vált ki a termékdíj jelenlegi formája, mindez pedig plusz nehézséget jelent a hazai vállalati szektornak.
Tavaly egy, a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő módosító indítvány a törvény hatályát az Európában megszokott "csomagolás" helyett a "csomagolószerek" körére helyezte, az alanyi hatályt pedig ennek megfelelően a csomagolószereket előállító társaságokra terjesztették ki. Az MGYOSZ szerint az eredetileg bürokráciacsökkentő célú módosítás következtében ma olyan áruk is a termékdíjas szabályozás hatálya alá tartoznak, amelyek korábban nem voltak érintettek, és nem származik belőlük csomagolási hulladék az ország területén.
Mint írták, jó példa erre a fóliasátrak mezőgazdasági célú létrehozása, amely kapcsán a felhasználóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem csomagolási célra használják a fóliát. Mindez lényegében azt jelenti, hogy minden olyan anyag esetében, amely alkalmas lehet csomagolásra is, mind a felhasználót, mind a gyártót jelentős többlet adminisztráció terheli. Ugyanakkor a hazai vállalkozások döntő részének üzleti folyamatai nem korlátozódnak belföldre, hanem kiterjednek a közvetlen importra és exportra. Ezekben az esetekben továbbra is kötelezettek maradnak a csomagolószert és csomagolást importáló és exportáló vállalatok is, azaz a módosítás nem eredményezte a kötelezetti kör jelentős csökkenését.
A szövetség szerint további problémája a jelenlegi szabályozásnak, hogy a belföldi csomagolószer-gyártók hátrányba kerültek a külföldi versenytársaikkal szemben, mivel előbbieknek a jelentős adminisztrációs és finanszírozási többletköltségek mellett a termékdíjat már az értékesítés alkalmával fel kell számolniuk, szemben az importtal. Ez utóbbi esetében csak a csomagolt termék értékesítése után keletkezik termékdíj kötelezettség.
Az MGYOSZ szerint ezt az anomáliát a törvényhozó bonyolult visszaigénylési, illetve átvállalási eljárás lehetőségének megteremtésével kívánta orvosolni, amely azonban csak korlátozottan alkalmazható és érvényesítéséhez számtalan adminisztratív lépésre van szükség a vállalati oldalról. Ezzel összefüggésben, az adminisztráció pontos elvégzése miatt sok cégnél napi szintű nyilvántartás vezetése vált szükségessé, ami jelentős és felesleges terheket ró számos hazai vállalkozásra.
A szövetség felidézi: a kormány által még 2011-ben meghirdetett Egyszerű Állam Program célja összességében éves szinten mintegy 500 milliárd forinttal csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs költségeit. Ez összhangban áll az MGYOSZ álláspontjával: a magyar vállalkozói szektor versenyképességének egyik legkomolyabb gátját a felesleges adminisztratív terhek jelentik. A szövetség éppen ezért sajnálattal tapasztalja, hogy a bürokráciacsökkentés terén Magyarországon a vállalatoknak újabb nehézséggel kell megküzdeniük. Az MGYOSZ a hazai gazdasági növekedés beindítása érdekében elengedhetetlennek tartja a magyar vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését.
