Megkezdődött a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park farkas védelmét szolgáló kutatói együttműködése. Megállapodásuk a háborítatlan erdei élőhelyek kialakításának fontosságára és az illegális farkas kilövések elleni harcra hívja fel a figyelmet. Erdei Zsolt „Madár” világbajnok ökölvívó a WWF farkasvédelmi programjának arcaként áll ki a természetvédelem fontossága mellett.
Tegnap a Budakeszi Vadasparkban a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot fogadott el. A Budakeszi Vadaspark maga is aktív szerepet vállal a fajvédelmi programok ismertetésében. Az együttműködés egy kutatáson alapuló közös munka fontos lépcsője, amely a már folyó hiúzkutatásokhoz hasonlóan a farkasokkal kapcsolatos tudásanyag kiterjesztését szorgalmazza.
A nagy kiterjedésű háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális kilövések rendkívüli veszélyeket jelentenek a farkasok számára, holott jelenlétük elengedhetetlen az erdők életközösségének egészséges működéséhez. Szabályozzák a növényevő fajok – szarvasok, őzek, vaddisznók – állományait és ezzel hozzájárulnak az erdei növényzet regenerálódásához.
„A kutatók az ANPI működési területén évtizedek óta kísérik figyelemmel a jelenlévő nagyragadozókat, így a farkast is. Az Igazgatóság a közelmúltban befejezett pályázata eredményeképpen genetikai adatbázis építésébe kezdett. Az adatbázis alapján, a területen megforduló egyedek azonosíthatóak, családi viszonyaik feltérképezhetővé válnak” – emelte ki Veress Balázs az ANPI igazgatója.A farkas, a közkeletű vélekedésekkel ellentétben nem támad emberre, a háziállatok pedig megvédhetők velük szemben, az őrzőkutyák, vagy arra alkalmas kerítés segítségével.
WWF farkas kampány nyitás 2014 11 24 Budakeszi Vadaspark
A WWF Magyarország több mint 20 éve dolgozik a természetes erdei élőhelyek védelméért. Farkasvédelmi programjának keretein belül a kutatásnak, a lakossági kommunikációnak és az illegális kilövésekkel kapcsolatos figyelemfelhívásnak is kulcsszerepe van.
„Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon és kilövése több éves börtönbüntetéssel sújtható, támogatóinktól a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről.. Az állatokat gyűlöletből, vagy trófeaszerzési céllal lövik le, az orvvadászok tettenérése pedig nagyon nehéz” – mondta el Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója, aki hozzátette – Éppen ezért tartjuk fontosnak felhívni támogatóink figyelmét arra, hogy álljanak mellénk a farkasok és élőhelyük védelméért folytatott küzdelmünkben.”
A WWF Magyarország az eseményen bemutatta Erdei Zsolt „Madár” világbajnok profi ökölvívót, aki a farkasvédelmi program arcaként állt ki a felelős gondolkodás és a természetvédelem fontossága mellett. „Gyermekkorom óta fontos számomra a természet védelme. Az élővilág tisztelete és a fenntartható életmód a mindennapjaimban is megjelenik. Ebben a szellemben nevelem gyermekeimet is. Ezért boldogan vállaltam, hogy a farkas védelmére irányítsam a figyelmet. Farkas nevelőszülő lett belőlem, és a kis plüss farkas kislányom szobáját díszíti mostantól.” – nyilatkozta a sportoló.
A WWF farkas-örökbefogadási programja keretében most bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez. Az adományozók egy nevelőszülői díszoklevél mellé egy kis plüss farkast is kapnak, aki a hazai erdők védelmében tett egyéni erőfeszítések szimbólumaként kerülhet a karácsonyfák alá.
A Zemplénben is megjelent a farkas
Állandósulni látszik a farkas jelenléte az Északerdő Zrt. kezelésében lévő zempléni állami erdőkben.
A vállalat munkatársai az elmúlt időszakban többször észlelték, hogy farkas él a belső-zempléni területeken. Telkibánya, Gönc és Háromhuta térségében néhány alkalommal látták is a nagyragadozót, ráadásul többször találták meg frissen hátrahagyott lábnyomait, valamint egy-egy zsákmányának maradványait – mondta el Zay Adorján.
Kapcsolódó anyagok:
Legyen-e vadon Magyarországon?
80 farkas kilövésére adtak engedélyt Szlovákiában
200 év után újra farkas Dániában
A Zemplénben is megjelent a farkas
