Egy évtizedes terv után most végre megalakult Magyarországon az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fóruma, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC). Vajon mennyire lesz kíváncsi szakmai véleményeire a politika?
A rovat kizárólagos támogatója
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
2023. szeptemberétől a Youtube csatornánkon is feliratkozhat!
Hány lába van a százlábúnak? Zoológiai kalandozások a Föld körül
2021. február 17.
Kedvenc élőlényei a százlábúak, az ikerszelvényesek, és a hüllők. Korsós Zoltán ezen élőlények elismert szakértőjeként bejárta a fél világot. Hogyan kutatott a koreai kommunista diktatúrában? Miért értékes, és milyen veszélyek fenyegetik a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét? Milyen a japán természetvédelem, és a hazai biológusképzés? Mik az új fajok névadási trendjei? Emellett számos érdekességről is mesél… Tovább »
Újrahasználat a világítástechnikában. Készen állunk rá?
2021. február 10.
Magyarországon csak lámpatestből 4-5 millió darab kerül forgalomba évente, ennek kb. a 10 %-át gyűjtjük be, és hasznosítjuk. Az Electro-Coord Magyarország konferenciája az e-hulladékokról, az újrahasználatról, az újrahasznosításról, a szemléletformáló és Újrahasználati Központokról.
Ha péntek, akkor fülesbagoly
2021. február 3.
Mit jelez az, ha az erdei fülesbagolynak feláll a fülnek hitt tollazata? Hogyan képes hatékonyan pockokra vadászni? Milyen veszélyek leselkednek rájuk? Miért Túrkeve hazánk bagoly fővárosa? Emellett még sok érdekes kérdésre is válaszol Kovács Ágnes “fülesbagoly koordinátor”, aki gyerekkora óta e gyönyörű madarak szerelmese.
A fantomtól a megörökítettig: egy „orchidióta” szerelmei
2021. január 27.
Tizenévesen szeretett bele a hazai vadon élő orchideákba. Ma már a Debreceni Egyetem professzoraként kutatja, fotózza a kosborféléket. A napokban jelent meg 22. könyve. A magyarországi orchideák átfogó terepi útmutatója kapcsán Molnár V. Attila botanikus arról is mesélt, hogy hol, és hogyan kerülnek elő még ma is új fajok, hogyan változnak temetkezési szokásaink, és a… Tovább »
Fülöp Sándor zöldjogász: környezeti felelősség, vagy felelőtlenség?
2021. január 20.
Környezetvédelmi engedélyt mindig a környezet pusztítására kérnek. A környezetjog is arról szól, hogy hogyan pusztítsuk óvatosan a környezetet. Kecske és káposztaügyi minisztérium, mint hungarikum. Kell-e nekünk önálló zöldminisztérium? Manapság már egy nagyobb csőszkunyhó is kiemelt állami beruházás lehet, ha 90 milliónál többet költenek rá. A volt zöldombudsman emellett a környezeti perekről, és a civil szféra… Tovább »
Lehet jogellenesen és jogszerűen fenntarthatatlanul viselkedni
2021. január 13.
”Néha úgy éreztem, hogy csak ablakokat pucolok a Titanicon, pedig a hajót kell sürgősen elfordítani” – nyilatkozta korábban podcastunk mai alanya, aki több évtizedes egyetemi oktatói, kutatói, környezetpolitikai elemző és tanácsadó tevékenységéért megkapta a köztársasági érdemkereszt ezüst fokozatát. Dr. Zlinszky Jánossal a tókutatástól a környezetpolitikáig sok-sok mindenről beszélgetett Sarkadi Péter.
A madárbarátság Covid-19 karantén kompatibilis
2021. január 6.
Miért kevés etetőinknél a madár? Milyen évet zárt az MME? Mennyiben érinti a Covid járvány a munkájukat? Mit kell tudni 2021 év madaráról? Mai világunkból hiányzik a döntésökológia, de mi köze ennek nagy tavaink körbebetonozásához? Aki válaszol: Orbán Zoltán, az MME szóvivője.
A szemét fejetlenségtől a jövőtlen harácsolásig – 2020 zöld szemmel
2020. december 30.
5 évvel a párizsi megállapodás után – írott malaszt. Covid19 – csak átmenetileg csökkent a légszennyezés. Nagy tavaink körbebetonozása – a NER nyer, az ország veszít. A 10 év alatt leépített zöldhatósági rendszer következményei. Értelmetlen hungarikumok: a Magyar Természettudományi Múzeum szétverése, és a hulladékgazdálkodás bedöntése/lenyúlása. A paksi tesze-tosza gazdagodás, és az autóipari zöld zsákutca. Évértékelő… Tovább »
Az emberiség hajlamos az orosz rulettre
2020. december 23.
Túlélésünk záloga a biológiai sokféleség megőrzése. Miként járul hozzá a kaszálás a biodiverzitás fennmaradásához? Miért baj az, ha ég az esőerdő – és nem baj, ha ég a bozót? Mi fán terem az elméleti konzervációbiológiai, és a restaurációs ökológia? Hogyan hasznosulnak a kutatások eredményei a hétköznapokban?
Támogasd a Greenfot!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés