Örök kérdés, honnan lesz az emberiségnek energiája a jövőben. A kőolajtartalékok egyszer ki fognak fogyni. A földgáz kitermelés is lassan eléri csúcsát, utána már csak évről-évre kevesebb lesz a gazdaságosan kinyerhető mennyiség. Az atomenergia uránra épül, ez az üzemanyag még pár évtizedig áll rendelkezésre. Itt volna hát az ideje átállni a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az új technológiák azonban lehetővé tették, hogy eddig gazdaságosan nem kinyerhető energiahordozókat is kitermelhessünk. Ezek közül kettő a palaolaj, és a palagáz.
Valahol Texasban berobbant a csapvíz.
Pennsylvaniában vegyszerszagúvá és zavarossá vált a kút vize.
Valahol Kentuckyban az Acorn Fork folyóban elpusztultak a halak.
Oklahomában soha nem látott számú és az eddigieknél erősebb földrengések rázták meg a tájat.
A déli államokban rekord vízhiányok okoztak kihívást a helyi lakóknak.
A palagáz telepekhez közel egyre többen kezdtek egészségügyi problémákra panaszkodni. Néhol a háziállatok pusztultak el, vagy hullott ki a szőrük.
Némelyek a Környezetvédelmi Hivatalt próbálták elérni, szerették volna tudni, mi történik, de azt a tájékoztatást kapták, hogy a csapvíz iható, és eddig nem volt vele semmiféle gond. A gyanakvás azonban felébredt az állampolgárokban, hogy valami nagyon nincs rendben. A panaszok pedig egyre csak szaporodtak, és szaporodtak. Végül az azonos problémákkal küzdő egyének megtalálták egymást, és elhatározták, hogy tesznek valamit saját érdekükben. Így kezdődött az, amit ma úgy hívnak: Palagáz Forradalom…
2013 végén a Chevron Energetikai Vállalat a romániai Pungestibe ment feltáró kutatásokat végezni a falu szélén található mezőre. Teherautóit több száz környezetvédő, és a falu apraja nagyja fogadta, kezükben papírra rajzolt feliratokkal, melyekkel aggodalmaikat fejezték ki a kitermelést illetően. Arra szólították fel a vállalat embereit, hogy hagyják békén a területet, menjenek el és ne veszélyeztessék az emberek ivóvizét.
A falura kivonult az állam rohamrendőrsége, és megpróbálta felszámolni a tüntetést. A gépek pedig csak jöttek, a civilek azonban minden erejükkel igyekeztek ezt megakadályozni. Ekkor elszabadultak az indulatok, és a rohamsisakosok szanaszét verték a tüntetőket. Sokan véres fejjel kényszerültek távozni a helyszínről, a videofelvételen öreg falusi bácsi földön fekve sírdogál a tagjait fájlalva, elgyengülve, és az életet jelentő vízért aggódik. Romániában sok helyütt indultak kutatófúrások. Azonban itt voltak a leghírhedtebb összecsapások.
A világ egyetlen élő civil lakosának se érdeke hosszú távon a palagáz kitermelés.
Amiért Amerikában mégis jelentős sikert könyvelhet el az iparág, az a környezetvédelmi érdekek állami szintű sárba tiprása, melyet azonban Európában (még) nem sikerült meghonosítani. Ha azonban a TTIP, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Egyezmény megvalósulna, Mi is megismerhetnénk az alábbi problémákat, melyeket a környezetükért kicsit is aggódó állampolgárok komolyan vesznek.
Először is a palagáz híd a semmibe: Jelenléte lehetőség az energiavállalatoknak, hogy továbbra is fenntartsák a status quot, visszatartva a civilek energetikai függetlenségét valóban garantálni képes megújuló energiaforrásokat, de legalábbis még több pénzt beszedni tőlük. Mellesleg elérhetetlen messzeségbe kerülnek a klímavédelmi program célkitűzései is. Bizonyítékok a Magyar Természetvédő szövetség jelentésében: http://www.mtvsz.hu/dynamic/energia_klima/mtvsz_palagaz_jelentes_magyar.pdf
A palagáz cégek máig nem hajlandóak elárulni, pontosan mit is tartalmaz a talajba fecskendezett kemikália, annak felfedése továbbra is önkéntes alapon történik. Az USA Környezetvédelmi Ügynökség 2014-ben megtehette volna, hogy felveszi a listájára az olaj-és gáz vállalatokat, de ez nem történt meg, így azok továbbra sem alárendeltek a “Emergency Planning and Community Right-to-Know Act”-nak, azaz a Vészhelyzet Tervezés és Közösségek Joga az Információhoz – törvénynek.
A teljes körű titkolózás a TTIP-t övező tárgyalásokat illetően.
A gondolkodásmód, ahogy Egyesült Királyság kormánya egy olyan törvénytervezetet igyekszik átverni a törvényhozáson, mely megengedné a fracking vállalatoknak, hogy "bármilyen anyagot" elhelyezhessenek és ott is hagyhassanak az emberek otthonai alatt. Így a visszamaradó repesztőfolyadékot is szabadon visszapumpálhatnák a mély talajba, ami persze veszélyezteti a talajvizet. Ezzel a csellel ellehetetleníthetnék a magánszemélyeket, hogy környezeti hatásokra hivatkozva tiltsák meg földjükön a kitermelést. A megkérdezettek 99 százaléka nem támogatja az ötletet. Angliában ráadásul fel vannak hatalmazva a befektetők arra, hogy akár közvetlenül a lakóházak mellé is telepítsenek fúrótornyokat.
http://www.theguardian.com/environment/2014/oct/14/uk-to-allow-fracking-companies-to-use-any-substance-under-homes
A George W. Bush kormányzata által aláírt törvény, mely kivételt tesz a fracking vállalatokkal, és kívül helyezi Őket a Tiszta Víz Törvény kötelezettségei alól. (Tilos szándékosan elszennyezni, elmérgezni a talajt, a levegőt és a vizeket.) Ez később Halliburton kiskapu néven vonult be a történelembe, és Dick Chaney*, alelnök jelentős szerepet töltött be a megszületésében. *Egykor a Halliburton, egy olajmezőket kiszolgáló transznacionális vállalat igazgatósági elnöke és vezérigazgatója volt.
2014 januárjától kezdve robbant a bomba: Pennsylvaniában 243 esetet hoztak nyilvánosságra, ahol bizonyítottan elmérgeződött a víz, viszont addig nem voltak hajlandóak felfedni ezt, amíg néhány hírszolgáltató perre nem ment a hatóságokkal az Információszabadsági Törvény nevében. Végül elismerték azt, hogy panaszok százai érkeztek hozzájuk, azonban erről nem tájékoztatták a lakosságot.
Pennsylvania csak csepp a tengerben: Új Mexikóban 421 alkalommal történt hasonló eset és Nyugat-Virginiában is számos alkalommal igazolódtak a lakossági aggodalmak. Számos fúrótorony közeli háztartásban a fúrt kutak vize belobban, a vízzárórétegbe beszivárgott metánnak köszönhetően.
Jellemző, hogy ilyen jelenségről soha nem esett szó a palagáz forradalom előtt az interneten, Pennsylvaniai vizsgálatok szerint számos fúrótornyokhoz közel bizonyítottan 6-szoros a víz metántartalma, akadtak azonban olyan orgánumok, amelyek ezt a jelenséget hoaxnak, természetes eredetűnek igyekeztek beállítani, elhallgatva a fenti körülményeket.
A többi érintett államból is beszédes videókat találhatunk a videomegosztókon.
A részvényesek és média nevezetű palagázipari üzletemberek összejövetelén készült hangfelvétel bizonyítja, hogy Pennsylvania területén tapasztalt veterán lélektani hadviselőket alkalmaztak (psyops) az elégedetlenkedő lakosok "lázadásának" kezelésére. Az eseményen a CNBC riportere bekapcsolva felejtette a hangfelvevőjét.
Újabb bizonyítékként az Exxon 2014. December 23-án elnyerte méltó büntetését, amiért "építési hibákból” adódóan elszennyezte Nyugat -Virginia vizeit. Ezzel az EPA-nak (Environmental Protection Agency) sikerült megkerülni a Halliburton kiskaput. Persze a 2,3 millió dollár egy ilyen cégnek a mellényzsebéből is kihúzható, viszont rossz hír azoknak az ipari lobbistáknak, akik váltig állítják, hogy Ők nem veszélyeztetik a környezetet.
Kerestem, de sajnos nem találtam a New York Timesban cikket, ami bemutatná az amúgy is folyamatos vízhiánnyal küzdő Kalifornia államban történt szomorú "balesetet", mely során mintegy 3 millió gallon* repesztésre használt visszamaradt toxikus folyadékot fecskendeztek vissza illegálisan a talajba, épp az állam egyik legnagyobb, Közép-kaliforniai vízzáró rétege alá. Miután az esetre fény derült, az EPA kivizsgáltatta az esetet, és 11 fracking területből 9 egyenesen a vízzáró rétegekbe pumpálta a mérgező folyadékot, elszennyezve ezzel az ott lakó kaliforniaiak ivóvizét örökre. *Ez New York város három napi teljes vízellátásának megfelelő mennyiség.
Külön veszem, mert külön említést érdemel az a hatalmas vízmennyiség, melyet egy-egy palagáz kút működtetése igényel. 150000 gallon vizet használnak naponta minden egyes kút működtetéséhez, miközben – többek között – Kaliforniát sosem látott szárazság sújtja.
Ez már nem fog megtisztulni, örökre szennyezetten marad a föld alatt. (Jobb esetben…)
A kitermelés következtében kipattanó földrengésekre már tudományos bizonyíték van: Oklahoma állam területén a fracking megkezdése óta eltelt 4 év alatt 12 ezer rengést, az azt megelőző negyven évben 1800-at regisztráltak. Ez ijesztő. Észak-Amerika növekvő számú földrengéseiről is nagyban tehet a technológia. Míg a hidraulikus repesztés elterjedése előtt aránylag állandó volt a szeizmikus aktivitás évről-évre, addig újabban láthatóan elszabadult ez a szám.
A palagáz forradalom által egyik leginkább érintett Pennsylvania állama Környezeti Hatás Díjat vetett ki a területén működő cégek tevékenységére. Ez a 2012-es 13. rendelkezés. Ez az alap azt a célt szolgálja, hogy az esetlegesen fellépő negatív környezeti hatások kezelését fedezze. 2014 októberében a pennsylvaniai doktorok, egészségügyi döntéshozók és nővérek éltek panasszal az állam felé, hogy vizsgálják ki az Egészségügyi Hivatal nekik címzett kérését, hogy ne beszélhessenek a hozzájuk forduló helyi lakosoknak egészségügyi problémáik okairól, amennyiben azok a hidraulikus repesztéssel hozhatók összefüggésbe.
2014 Április végén egy texasi család 3 millió dolláros pert nyert az Aruba Petroleum oil and gas production company ellen. Az azelőtt egészséges borjat ellő tehenük törpe utódot nemzett. A család gyermekének orrvérzései és furcsa perifériás látászavarai voltak, az anyának kiütések és légúti problémák, hányinger és koordinációs zavarok, vakító fejfájás, szédülés, nyirokcsomók duzzanata, botladozás, a Bell-féle arcbénulás tünetei léptek fel. A cég még csak nem is válaszolt a megkeresésekre, így a bíróságon született végül komoly precedens értékű döntés. A família otthona körül mintegy hatvan palagáz kút üzemel, a legközelebbi majd’ kétszázötven méterre helyezkedik el tőlük.
Ellsworth 2013-ban publikált eredményeinek nagyon fontos tanulsága, hogy a repesztőkutak után visszamaradt mélybe vezető csövek hiába vannak leszigetelve és cementtel megerősítve, azok nem képesek ellenállni egy földrengés okozta talajelmozdulás hatásainak, így elkezdhetnek szivárogni.
Rövidlátó ez a hozzáállás egyébként is: A Földön folyamatos a lemeztektonikai mozgás: Csak idő kérdése, hogy mikor, és hol törnek el ezek a csövek.
2014. Június 28-án Ohioban (a repesztőfolyadék bizonyos összetevőinek beszállítója), a Halliburtonnél történt hatalmas robbanássorozat következtében a repesztőterületen parkoló számos tartálykocsi robbant fel, elszennyezve az Ohio mellékfolyóját. Az Ohio számtalan helyi lakos ivóvízforrása volt, a baleset után mintegy 70000 hal pusztult el. Az EPA nem tájékoztatta egy hétig a helyi lakosokat a víz veszélyességéről, mert "nem ismerték a folyóba ömlött anyag összetételét"*.
*Mint arra még az esetet évekkel megelőzően fény derült, a palagáz kitermelő vállalatokat számos államban egyáltalán nem, vagy csak részben kötelezi törvény a tevékenységük során használt vegyszereik összetételének feltárására. Az akkori vizsgálat (NRDC analízis) megkondította a vészharangot, mégsem történt semmi a balesetet megelőzően a hiányos szabályozás megváltoztatásáért.
A nagyvállalatok befolyásolják a közvéleményt: Santa Barbara, Kalifornia városa egyik napról a másikra az üzlet és a nagypolitika harapófogójában találta magát, mikor a helyi lakosok úgy döntöttek, népszavazással döntik el, hogy városukban ne lehessen többé hidraulkus repesztéssel palagázt bányászni. A Kaliforniaiak az energiafüggetlenségért, amely egy pro-fracking csoport, 7,7 millió dollárt kapott a kampányára az energiaipartól*. Ennek ellenére a kaliforniaiak megszavazták a tiltást.
Gag Order (titoktartási kötelezettség, egy életen át) annak a pennsylvaniai családnak, beleértve kiskorú gyermeküket, akiket el kellett költöztetni otthonukból, mert elszennyeződött a vizük. A 750000 dolláros megállapodás keretein belül az új otthon fejében élethosszig tartó hallgatási kötelezettséget kellett kötniük a Range Resources-szal.
A repesztőanyaghoz használt frac sand (crystalline silica) bányászata Iowa, Minnesota, és Wisconsin államban külön említést érdemel: Az érintett területeken élő lakosok számos esetben szilikózis tüneteivel kerülnek orvoshoz. Eddigi békés otthonuk, mely egykor zöldellő rétekkel volt tarkított, most egy bányászati területté vált, ahol az addig természetes víztisztítóként szolgáló hegyeket "tövestül" szállítják el.
Ingatlan árak és lakókörnyezet: Az ingatlanárak a szennyezett talajvíz, a folyamatos stresszhatás, az elrongálódó utak és az egészségügyi hatások miatt a töredékükre zuhannak. Az otthon látványa többé nem nyújt megnyugvást a mindennapok rohanása után, hanem újra és újra egy rövidlátó társadalom képét láthatjuk benne.
Eltérő érdekek
A Schevronnak és Góliát-testvéreinek persze hatalmas pénzt hoz az, ami a civileknek szenvedést és kockázatot. Európában az MTVSZ jelentése szerint jelentős lelőhelyeket fedeztek fel, többek között Franciaországban, Németországban, Romániában, Angliában és Lengyelországban is, átrajzolva ezzel a világ energiatérképét. Magyarország alatt igen mélyen, de szintén találhatóak nagyobb készletek. Ezeknek a területeknek a bányászati jogait szeretnék most megjátszani a legtőkeerősebb energetikai vállalatok a világ minden részéről. A Franciáknál a szokásos azonnali és brutális erejű civil nyomásnak köszönhetően alig hogy megpendítette egy-két politikus, szinte azonnal be is tiltották a technológiát.
Az amerikai piacon a cégek 2014-es eddigi összesítője szerint legalább 102 millió dollárt költöttek* lobbitevékenységekre. És gyaníthatóan nem a megújuló energiaforrásokat támogató döntésekért.
Az orosz Gazprom vállalat sem különbözik a világon található többi "társától", Ők is kísérleteznek a palagáz kitermeléssel kisebb, nagyobb sikerrel. Sőt, a probléma kapcsán gyakorlatilag a nemzetállamok korporációk feletti ellenőrző hatalmát látjuk nemzetközi kereskedelmi egyezmények formájában megszűnni, átadva ezzel a teljes hatalmat a világ nagyvállalatainak. A palagáz ellen túl nagy a tiltakozás, így most egy sokkal erősebb, és országok feletti megállapodást készülnek tető alá hozni, amely alapjaiban fogja aláásni Európában a vállalatok feletti kontrollt, a környezetvédelmet, és a – már eddig is eléggé illúziószagú népakaratot. És amúgy is sokba kerül négy évenként ez a bohóckodás! Jöjjön valami, ami súlytalanná teszi azt, amit eddig is az elit tartott az ellenőrzése alatt!
TTIP, a titokban tárgyalt trójai faló
A jelenleg az EU és USA között folyó TTIP és ISDS (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség; Befektető-Állam Vitarendezési Mechanizmus) tárgyalások célja egy olyan nemzetközi szabad kereskedelmi egyezmény létrehozása az érdekelt felek között, amely úgy működhetne, mint az USA és Kanada közt 1994-ben megköttetett NAFTA szabad kereskedelmi egyezmény. Ez Észak-Amerikában gyakorlatilag szabad kezet adott a transznacionális vállalatoknak. Amennyiben valamely cég a résztvevő országok egyikében például környezetvédelmi megfontolások miatt kényszerül tevékenysége felhagyására, a NAFTA 11-es bekezdése alapján dollármilliókra perelheti az érintett államot.
Így történt az Kalifornia esetében az ezredforduló környékén: az üzemanyagokba légszennyezettség-javító céllal belekevert MTBE nem bomlott le a természetben, bekerült a csatornákon át a talajvízbe, folyóvizekbe, veszélyeztette a helyi ivóvízforrásokat és nem javította a levegőminőséget, ezért betiltották azt. (University California – Davis egyetem jelentése) Erre a vegyszert előállító Methanex’s a WTO és NAFTA "igazságos és méltányos bánásmód" szabályai alapján 970 millió dollárra perelte be Kaliforniát.
A TTIP, ISDS-sel egy, a fentieket lehetővé tevő megállapodás körvonalazódik most, persze a lehető legnagyobb titkolózás mellett, (hogy miért nevezem ilyennek, azt alább részletesen kifejtem) amely ha életbe lépne, igencsak megkötné a benne foglalt tagállamok kezét mind a környezetvédelem, mind pedig a piaci szereplők szabályozása terén. Képzeljük csak el, hogy a Lengyel államnak például a fenti összeget kéne a CHEVRON felé kártérítésként kifizetni hasonló szituációban, amiért az moratóriumot hirdet az országban folyó palagáz műveletekre.
Álljon itt Edward B. Scott, Chevron alelnök levele, bizonyítandó a fenti állítást, miszerint Nekik pontosan ez is a céljuk. Ebben a levélben a
Chevron szó szerint azokat az " igazságos és méltányos bánásmód" szabályokat kívánja belefoglalni a tervezett szabad kereskedelmi egyezménybe, (TTIP illetve ISDS), ami alapján Kaliforniát perelte a METHANEX’S másfél évtizede. Azt szeretné, hogy a egyezmény kötelezze, hogy tagállamai tartózkodjanak a szabályszerű befektetés-alapú várakozások "aláásásától". Ezen kívül a Chevron kérelme szerint az egyezmény a résztvevő feleket kötelezné a befektetések teljes körű biztonságának és védelmének szavatolására, tekintettel a befektetőkre, az alkalmazottakra, és a gazdaországban alkalmazott vállalati tulajdonra. Erre adott remek ízelítőt a Pungestiben alkalmazott rohamrendőrség.
Európában a Chevron szeretné, ha az olyan nagyszabású, tőkeigényes, és hosszú távú projektek, mint a fejlődő palagáz, a "lehető legerősebb védelmet" élveznék a kormányzati intézkedések szintjén, az "adódó kockázatok csökkentésére". Ergo sakkban tarthatóságot kérnek, választott bíróságokkal. A kormányzatok anyagi felelősségét akarják a vállalatokkal szemben. Nézzünk gyakorlati példákat a fentiekre, a Chevron fő profiljainak egyikéből, a Hidraulikus repesztés világából: A Lone Pipe Resources vállalat az Észak-amerikai Szabad kereskedelmi egyezményre hivatkozva 250 millió dolláros kompenzációt követel Kanadától, azért, mert Quebec moratóriumot hirdetett a hidraulikus repesztésre, annak környezeti veszélyeire való tekintettel.
A cég jelenleg egy vitatott pert folytat Ecuadorral: Kezdeményezték egy választott bíróság felállítását, és az ecuadori ítélet felülvizsgálatát, amely 18 milliárd dollár befizetésére kötelezi a vállalatot, hogy megtisztíthassák az Amazóniai Esőerdőt az olajkitermelés okozta szennyezéstől. Az ügyet élesen bírálták, amiért az "példátlan visszaélés" a beruházási választott bírósággal, hogy a károkozók elkerüljék az igazságszolgáltatást. Nem csoda, hogy a energiaóriás teljes hozzájárulását adta az amerikai kormány befektetések védelméről szóló TTIP konzultációihoz, "az egyik legfontosabb kérdésünk, globálisan", ahogy fogalmazott.
Az egyezmény alapján Romániát perelhetnék mindhárom fentebb említett tevékenység akadályozása címén, ezek:
Fakitermelés,
Aranybánya-ügy, és
Palagáz ügye.
De Románia csak egy példa, vonatkozik ez minden érintett államra, és nem csak a fenti esetekben:
GMO szabályozások
Élelmiszerügyi szabályozások
Növekedésihormon
Egészségügyi határértékek
is tárgyai lehetnek a pereknek.
Az egészségügyi és környezeti hatások iránt érzett aggodalom okán számos EU. tag kormány úgy döntött, hogy visszafogja a palagáz ("fracking") kitermelés engedélyezését. A TTIP tervezett befektetés-védelmi fejezetében felhatalmazná az olyan energetikai cégeket, mint amilyen példánk, a Chevron is, hogy jogi úton megtámadhassák a kormányzatok által életbe léptetett elővigyázatossági intézkedéseket, mert az arra kötelezné a kormányokat, hogy tartózkodjanak a szabályszerű befektetés-alapú várakozások "aláásásától".
A puszta veszélye egy több millió eurós kártérítési pernek az állam és a beruházók között (ISDS!) elegendő elijeszteni a kormányokat egy szigorú szabályozás életbeléptetésétől, és gyengíteni vagy megakadályozni a fracking tilalmát. A Chevron szavai szerint: "A hozzáférés a választott bírósági eszközökhöz növeli annak valószínűségét, hogy a befektetők és a fogadó országok képesek lesznek megoldani a nézeteltéréseket, és a tárgyalásokat sikeres és igazságos módon lebonyolítani."
Mindezt Kanada a saját bőrén tapasztalhatta:
"Saját szememmel láttam azt a New York-i és a Wahington DC-i ügyvédi irodákból a kanadai kormányhoz címzett levél-áradatot, amellyel gyakorlatilag minden új környezetvédelmi rendeletet és kezdeményezést megcéloztak, így legtöbbjük soha nem látta végül meg a napvilágot." – korábbi kanadai kormánytag, 5 évvel a NAFTA rendelkezéseinek hatályba lépése után.
TTIP – Európa: Mi lehet a vége?
Mi a tétje a mostanában folyó szabad kereskedelmi egyezményeknek? A föld erőforrásainak ésszerű felhasználására tett országos és országok közötti kísérletek letörése, az azok fölötti totális vállalati kontroll, eltörölve a sok esetben már eddig is formális állami, vagy államszövetségi kontrollt, mindezt a perelhetőség rémével elérve a transznacionális vállalatok részéről. A Devon energetikai vállalat ellen tüntető két előállított környezetvédő aktivistának az esete igen tanulságos, akiket "terrorista hoax" terjesztésének vádjával "terroristaként" állítanak be, és ezért 10 év börtönbüntetéssel nézhetnek szembe.
2013. December 13-án figyelemfelkeltés céljából felmásztak a Devon Toronyba, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az Oklahoma állam területén felelőtlenül, és veszélyes módszerekkel folytatott, egészségre ártalmas gáz-és olaj kitermelés veszélyeire. (Oklahomában ötvenszeresére nőtt a földrengések száma a hidraulikus repesztés alkalmazása óta) A vád: birtokháborítás, rendbontás, és terrorista hoax terjesztése. Továbbra is folyhatnak hidraulikus repesztések az USÁ-ban, Ez pedig bizonyítvány az olajvállalatokról, bizonyítvány az Észak-amerikai államokról, és annak Kongresszusáról és bizonyítvány az egész "free enterprise", "free trade" demokráciáról. És hogy mindezen, a frackinget körülvevő, egész az állami szabályozás legfelső szintjeiig nyúló sumákolás ellenére bárki is elvárná a civilektől, hogy megbízzanak a saját döntéshozóik hitelességében, hivatalaik megbízhatóságában, és a technológiát alkalmazó vállalatok szavahihetőségében, az egyenesen felháborító.
És ami még rosszabb: A nyakunkon egy olyan megállapodás réme, mely trójai falóként a lehető legsunyibb módon kíséreli meg: a vállalatok akaratát új "alkotmányba" foglalni. (Mert csak velük tárgyalnak.)
De van egy olyan érzésem, hogy ez az EU döntéshozóinak is meg fogja érni. (Mert különben bele se kezdtek volna.)
Persze Nekünk nem lesz benne örömünk. (Mert akkor nem titkolóznának.)
És elveti a demokrácia látszatát is. (Mert már nincs rá szükség.)
Annyit viszont már tudunk, hogy ezek a vállalatok pontosan mit is várnak a szabad kereskedelmi egyezménytől, és tudjuk, hogy az ugyanilyen céllal tető alá hozott NAFTA mit eredményezett a hosszútávú környezeti érdekek védelmét illetően.
Természetesen szót kell ejteni az eddigi pozitív fejleményekről is:
A széles körű tiltakozások eredményeképpen:
New York államban betiltották a technológiát.
California bizonyos városaiban szintén sikerült megtiltani a repesztést.
Texas és Ohio bizonyos városaiban leszavazták a palagázt.
Colorado Boulder Couty szintén a szerencsés városok egyike lett.
Los Angeles ma már moratórium alatt van.
A Pennsylvaniai Delaware folyó vízgyűjtője moratóriumi védelem alatt áll.
Washington DC megtiltotta a kitermelést a George Washington Nemzeti Erdőben.
Dallas Megtiltotta a repesztést.
Hawaiion 3 percbe telt megszavazni a tiltást, Obama saját szülőföldje, azért azt mégsem kéne tönkretenni…
Mora város Új Mexikó elsőként tiltotta meg a repesztést.
Magyarország és a TTIP: Befelé NEM! (Kifelé igen…)
Miközben a kormányközeli sajtóban (közmédia, stb…) azt láthatjuk, hogy Orbán Viktor szabadságharcot folytat az ország szuverenitásáért, Szíjjártó Péter első amerikai útján biztosítja tárgyalópartnereit, hogy Magyarország elkötelezett a TTIP mellett.
Orbán Viktor persze itthon az interjújában kifejti:
" Valójában arról van szó, hogy az Egyesült Államoknak új keletű érdekei lettek ebben a térségben, befolyást akar szerezni, és ehhez használja fedőtörténetként a korrupciót… …Ez egy tipikus titkosszolgálati befolyásszerző akció kísérőjelensége – jelentette ki.
Szerinte "új korszakba léptünk", az Egyesült Államok "nem egyszerűen beleavatkozik, hanem aktív és cselekvő részese" a közép-európai országok belpolitikai életének. A kormányfő ennek okát az orosz-ukrán konfliktusban, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló szabad kereskedelmi tárgyalásokban látja.
Nos, a sorok között olvasva azt tudom mondani, hogy tehát Orbán Viktor pontosan tudja, mi a tétje a TTIP tárgyalásoknak, sőt, az interjúban a szokásos kettős beszéd-szabály ("Viktor-szabály") szerint még érezteti is, hogy Ő lerántja a leplet az Amerikai Állam mesterkedéseiről. Lehet benne valami, hogy az EU jobb, ha összeveszik a legnagyobb energiaszolgáltatójával, rákényszerülve ezzel a palagáz beruházásokra. De ne érezze magát biztonságban senki, ha Rám hallgat, mert amint Szíjjártó mondta:
"A gazdasági együttműködés ügyében elmondtam, hogy elkötelezettek vagyunk a TTIP (az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházás Partnerség) iránt. A mi számításaink szerint ha egy kellően ambiciózus TTIP – megállapodás jön létre, akkor az 15-20 százalékkal tudná növelni a magyar exportot, 20-30 ezer új munkahelyet jelentene Magyarországon és a GDP-nket éves szinten 0,2-0,3 százalékkal meg tudná növelni".
Konklúzió
Tehát összegezve a tapasztalatokat kijelenthetjük, hogy az emberiség ismét eljutott egy olyan technológiai és politikai fejlettségi szintre, ami veszélyezteti a fennmaradását ezen a bolygón, és sajnos számos területet már el is szennyeztek. Óriási kapacitásokra tett szert néhány világvállalat, mellyel hatalmas pénzt tudnak csinálni, és óriási érdekük fűződik hozzá, hogy félrevezessék az átlagembereket, és megvegyék a döntéshozóinkat. Ebben a küzdelemben az egyetlen esélyünk az összefogás, legnagyobb ellenségünk az információ hiánya, és a halogatás.
És hogy mi lesz a MI vizünkkel?
További érdekességek a témában:
https://www.youtube.com/watch?v=cVs0aGCGEAk – TTIP, ISDS
Youtube.com – tele bizonyító erejű videókkal
Joshua Fox: Gasland I, II. rész – Repesztés és annak hatásai Amerika-szerte
The Price Of Sand – frac sand bányászat
Rezistenta Pungesti – facebook csoport
Frack Off UK. – Angol tiltakozó akciócsoport
Ezen kívül még megszámlálhatatlan civil akciócsoport világszerte ott, ahol már zajlik a repesztés, és ott is majd, ahol még nem.
Részletesebb cikk a témában >>>
