A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
A greenfo hírháttér podcastja 5. részének témái: Naperőművi csatlakozási stop Magyarországon, ez kit, hogyan érint? Mi az a közösségi energia? Miért és hogyan akarja az atomlobbi lenyúlni a hidrogéngyártást? Mire jó az energiaföldrajz, és elfogynak a fizika- és kémiatanárok – íme a zsákutcás jövő. Lehet-e a lusta kertész módszere, a permakultúra, a túlélésünk záloga?
Mi az a GMO trójai faló? Miért éri meg szalmabálaházban lakni?
Szokatlan, meghökkentő, de vajon mennyire zöld a városligeti Magyar Zene Háza?
és hogyan gyilkolja Putyin háborúja a Fekete-tenger delfinjeit?
Többek között ezekről a témákról beszélget Sarkadi Péter szerkesztő szakértő vendégeivel:
Fidrich Róbert MTVSZ programvezető
Munkácsy Béla ELTE Természettudományi Karának adjunktusa
A szemlézett hírek:
Naperőművi csatlakozási stopot hirdettek az ellátás biztonságára hivatkozva
Jelenleg nem áll rendelkezésre új erőművek építéséhez szabad, pályázati eljárásban kiosztható hálózati csatlakozási kapacitás a villamosenergia-rendszerben, és nem fogadható be új időjárásfüggő erőművi kapacitás – derül ki az elosztóhálózat-üzemeltetők és az átviteli rendszerirányító közléséből. A biztonságos energiaellátás fenntartása érdekében szinkronba kell hozni a rendszer infrastruktúráját és rugalmasságát az időjárásfüggő – elsősorban naperőmű – kapacitások rohamos növekedésével – érvelnek a hálózatüzemeltető társaságok, melyek szerint ugyanakkor a bejelentés nem jelenti a hazai zöldenergia-termelés fejlesztésének leállítását. Az iparág másképp látja. A hazai villamosenergia-rendszerben jelenleg mintegy 3000 MW ipari és háztartási napenergia kapacitás üzemel. Ezek növekedési dinamikáját jól mutatja, hogy a beépített napelemek összekapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt. Jelenleg további legalább 5000 MW megújuló csatlakozási igényt tartanak nyilván a hálózati engedélyesek- írta a portfolio.
Méregdrága okosmérők.
Az atomlobbi lenyúlná a hidrogéngyártást a zöldektől
Akciózni kezdett az utóbbi időben ismét felbátorodott Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség miután a nukleáris iparral arcvesztés nélkül átvészelte az oroszok ukrán atomerőművek elleni támadásait, s miután az energiaár boom megoldását jó néhányan ismét az olcsó áram ígéretével kábító atomerőművekben látják, az ügynökség talált is magának egy új támadási felületet. Kezdeményezték, hogy atomenergiát használjanak fel a közeljövő energetikai mesterkulcsának tekintett hidrogén kereskedelmi célú előállításához. Az ötletnek nem csak az a kockázata, hogy zsákutcába viheti a megújulókra szabott energiatárolási technológiát. Az utóbbi hónapokban az is egyértelművé vált, hogy a hidrogén alatt az EU, a kutatók és a fejlesztési irányokról döntők elsősorban – illetve 2030-tól egyre inkább kizárólagosan – zöldhidrogént értik, mivel sem a kék, sem a szürke hidrogénben nem a jövő, hanem a környezetszennyező múlt árnyékát látja- írta a napi.hu
Szivattyús energiatározás
Most őszintén. Milyen? – Kritika a Magyar Zene Házáról
Hol az energiahatékonység?
Szalmabálaház bőségesen megtérül a fűtés/hűtés.
Elfogynak a fizika- és kémiatanárok, ebből még nagy baj lesz
Országszerte összesen csupán 22-en jelentkeztek fizika szakos, és 25-en kémia szakos tanári képzésre. A felvetteknek el is kell végezni az egyetemet, a lemorzsolódás 25-50 százalék és végzés után sem marad mindenki pályán. Öt év múlva kb. 6-7 új fizikai tanárral lehet számolni, miközben a nyugdíjba vonulók száma a pályára lépőkének 5-8 szorosa. Egy felmérésből kiderült, az iskolák 55 százaléka jelezte a tartós szakemberhiányt, a természettudományi tárgyaknál ennél is nagyobb baj. Az iskolákban valahogyan megtartják az órákat, a Kréta rendszerben látszik is egy helyettesítő tanár neve, de hogy milyen szakos, az más kérdés. Az RTL Híradó megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól azt írták: új természettudomány szakok indulnak szeptembertől, ami orvosolhatja a problémát.
Ne legyen kiskapu az új GMO-knak!
Az ezredfordulót követő évtizedben úgy tűnt, hogy a génmódosított szervezetek nem igazán tudnak teret nyerni Európában. A legtöbb európai ország lényegében nemet mondott a génmódosított növények termesztésére; a fogyasztók és a környezetvédő valamint más civil szervezek részéről is óriási ellenállás volt a génpiszkált élelmiszerekkel szemben, és ennek hatására az európai élelmiszer-forgalmazó áruház láncok is arra kényszerültek, hogy lényegében kizárják polcaikról a génmódosított termékeket. Ekkoriban úgy tűnt, hogy a helyzet így is marad nagyon sokáig. Most, miközben a szomszédban háború dúl, a géntechnológiai óriáscégek lobbiszervezetei az Európai Bizottsággal karöltve ki akarják vonni az uniós GMO-szabályozás hatálya alól az “új-GMO-kat”. Ezzel párhuzamosan a háború és a kapcsolódó gazdasági szankciók miatt fenyegető élelmiszerválságot ürügyként felhasználva újabb rohamot indítanak, hogy ráerőltessék Európára a génmódosított termékeket. Erre válaszul a civil szervezetek európai petíciót indítottak, amelyben szorgalmazzák, hogy továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kell a génszerkesztett és más „új” génmódosítási technológiákkal előállított élelmiszereket.
Drasztikusan csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát!
Az orosz-ukrán háború megmutatta, hogy az iparszerű mezőgazdaság milyen hatalmas mértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól és külső inputoktól, például az importált takarmánytól, műtrágyától és növényvédőszerektől. Ezen termék miatt pusztul a biológiai sokféleség és nyakunkon az éghajlatváltozás. Most még fontosabb, hogy egy fenntartható élelmiszerrendszeren alapuló élelmezésbiztonság felé mozduljunk el, amely az egészséges talajon, a tiszta vízen, a vetésforgón és a maximális biológiai sokféleségen alapul. Ehhez a lehető leghamarabb drasztikusan csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát. Ezért a készülő növényvédőszer-csökkentésről szóló európai rendelet kapcsán a Magyar Természetvédők Szövetsége és hét másik civil szervezet levélben fordult Dr. Nagy István agrárminiszterhez, az Országgyűlés Mezőgazdasági- valamint a Fenntartható fejlődés bizottsága tagjaihoz és az Európai Parlament magyar képviselőihez.
Több, mint mezőgazdaság
Gazdálkodás vegyszer és ásás nélkül. A permakulturális gazdálkodás nem csak azt ígéri, hogy ez lehetséges, hanem azt is, hogy hasonló hozamot lehet elérni, mint hagyományos módszerekkel. Magyarországon is terjed a szemlélet, ezért a Népszava ellátogatott két farmra, hogy a gyakorlatban is lássa, működik-e. Tahitótfalun fogyatékkal élőknek szerveznek programokat a kertben, Kóspallagon pedig helyi dobozközösségnek termesztenek zöldséget. A módszert itthon a Magyar Permakultúra Egyesület kezdte népszerűsíteni 2016-ban. Az első konferenciákon egy-két tucat érdeklődő vett részt, mostanra több százan. A permakultúrás tervezési képzésen is növekedés van, korábban negyven körül volt a kurzusra jelentkezők száma, most viszont már száz körül van. Az oktatást elvégzők jó fele kezd gazdálkodni vagy építi be meglévő területén a tanultakat. A permakultúrás farmok száma, a legkisebb kerteket is számolva, néhány száz körül lehet, ami néhány ezrelékét teszi ki az összes kb. 241 ezres számnak.
A jövő farmja videó
Putyin háborúja a delfineket sem kíméli
A szakemberek szerint az ukrajnai háború miatt egyre több delfin pusztul el a Fekete-tenger törökországi partszakaszán. Az állatok a Fekete-tenger északi részén az orosz hadihajók, és a folyamatos katonai tevékenység zajszennyezése miatt délre, a bolgár és a török tengerpart felé menekülnek, ahol aztán vagy partra vetődnek, vagy a halászhálóba keverednek. A háború kezdete óta Törökország nyugati részénél több mint 80 partra vetődött közönséges delfin tetemét találták meg. Az állatok fele azután pusztult el, hogy belekeveredett a halászhálóba, azt azonban nem tudni, hogy a másik negyvennel mi végzett – rajtuk ugyanis semmilyen sérülést nem találtak. Az egyik ok az akusztikus trauma lehet, bár ezt egyelőre mérésekkel nem tudták igazolni. A haditengerészet általában szonárral vizsgálja a vizet, hogy felderítse az ellenséges tengeralattjárót. Mivel azonban a tengeri emlősök élete is függ a hangoktól, a víz alatti súlyos zajszennyezés akár végzetes is lehet a számukra. Hasonló tendenciát figyeltek meg a bolgár partokon, ahol az idén már 50 cetnél járnak.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
