A Párbeszéd – Zöldek tiltakozik Lázár János rendelete ellen ami lehetővé tenné, hogy a települések környezetét, akár az agglomerációs települések zöldövezetét teljesen beépítsék – mondta el mai online sajtótájékoztatójában Szabó Rebeka országgyűlési képviselő.
Szabó szerint nem csoda, hogy nem sokan hallottak eddig erről a rendeletről, hiszen az úgynevezett társadalmi egyeztetést Lázár János minisztériuma karácsonyra időzítette, mindössze hét napot hagyva arra, aminek a fele az ünnepekre esett. Így az építészek és a polgármesterek sem értesültek a rendeletről, csak annak hatálybalépésekor.
A rendelet gyakorlatilag arról szól, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) úgy kerül módosításra, hogy a mezőgazdasági területeken az eddig 3%-os beépítés helyett 30%-os beépítést engedélyeznek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Lázár János szerint a tízszeresére lehet emelni ezeken a zöld területeken a beépítést – mondta el Szabó.
Vagyis a kisebb települések környékén, akár a pest megyei agglomerációs településeken a belterületeken kívüli zöld sáv – ami még nem erdő, de félig-meddig természetes terület – akár legelő, akár mezőgazdasági terület, ami átmenetként a levegőt is biztosítja ezeken a településeken – gyakorlatilag beépíthető lesz. „Ranchok fognak létrejönni, hatalmas beépítésekkel ezeken a területeken.
Tönkremennek, elvesznek ezek a területek, mind a mezőgazdaság mind a természet számára” – mondta el a képviselő, kiemelve, a Párbeszéd-Zöldek szerint ez egy káros tendencia, mert a zöldterületeket nem beépíteni, hanem megőrizni kellene, ideértve a mezőgazdasági területeket is. Fontos, hogy ezek élelmiszertermelésre alkalmasak maradjanak, másrészt ezek lehetnek rétek, gyepek is, amiken eddig megfért egymás mellett a természet és az agrárművelés is – mondta el Szabó, aki szerint ez az ami veszélybe került.
Már látszanak is ilyen tendenciák az ellenzéki képviselő szerint: ilyenre példa a Dharma Lómenhely esete, ahol a 4iG vezérigazgatója Jászai Gellért és igazgatóhelyettese, Linczényi Aladin már most megpróbálnak a jelenlegi építési szabályokat kijátszva, hatalmas mezőgazdasági területeket beépíteni. Egyelőre azonban köti őket a 3%-os arány, amit ha valóban felemelnek 30%-ra, akkor semmi nem menti meg ezeket a külterületeket attól, hogy óriási villák, úszómedencék épüljenek fel rajtuk.
„És azok a Fidesz-közeli milliárdos oligarchák, akik nem tudnak mit csinálni a pénzükkel, tönkre fogják tenni a maradék mezőgazdasági és zöld területeinket” – mondta el Szabó Rebeka, hozzátéve, a Párbeszéd mellett a Magyar Építészkamara is ellenzi a rendeletet, őket be sem vonták az előkészítésbe, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is veszélyesnek tartja a beépítési szabályok módosítását.
A Párbeszéd ezért megkeresi Lázár Jánost, hogy megtudja, komolyan gondolta-e a módosítást, valamint az agrárminisztert, hogy megkérdezze, mit szól a mezőgazdasági területek beépítéséhez. Emellett az ombudsmanhoz fordulnak, mert szerintük ez sérti a termőföldvédelmi törvényt is, amit nem lehet rendelettel módosítani.
Az új OTÉK meghatározása szerint a tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500, legfeljebb 10 ezer négyzetméter nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.
A mezőgazdasági tevékenységnek ezek után minden bizonnyal megfelel majd az is, ha lenyírják a füvet, szankciókat ugyanis nem építettek be a növénytermesztés vagy az állattenyésztés fenntartása érdekében – mondta Fülöp, hozzátéve, hogy az elmúlt napokban már többen jelezték a város főépítészének, hogy szeretnék tanyává minősíttetni a környéken lévő ingatlanukat.
Voltak olyan vállalkozók, akik már korábban is belevágtak volna ranch típusú vidéki fejlesztésekbe. Csőzik László, Érd polgármestere arról számolt be lapunknak, tavaly üzletemberek keresték őt meg azzal, hogy egy, a város határában található értékes, eddig növénytermesztésre használt területen építenének egy, az Egyesült Államokban népszerű ranch-ekhez hasonló lakóparkot, nagy területen nagy házakból álló ingatlanegyüttest. A város akkor nem ment bele a tárgyalásokba, mostantól viszont már nem lesz beleszólásuk az ilyen beruházásokba.
Emellett a 24.hu számolt be tegnap arról is, hogy tavaly éppen a karácsonyi időszakban bocsátotta véleményezésre a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium javaslatát, amelyben engedélyezik, hogy az ország bármely pontján tanyát lehessen létrehozni mezőgazdasági területeken. Az időzítés miatt a szakmai szervezetek csak a kormányrendelet márciusi hatálybalépésekor szembesültek a harminc százalékos – a jelenlegi tízszeresét lehetővé tevő – beépíthetőséget engedélyező jogszabállyal.
Az építész kamara ezért a jogalkotóhoz fordul, az önkormányzati szövetség a katasztrofális következményekre figyelmeztet, és a rendelet visszavonását követeli.
Lázár a rendeltben tulajdonképpen tanya fedőnéven zöld utat adott annak, hogy hatalmas alapterületű lakóépületek, kisebb kastélyok vagy akár amerikai stílusú ranch házak jelenjenek meg a magyar vidék földbirtokain. Valamint feljogosította a „tanyatulajdonosokat” a helyi építési szabályok figyelmen kívül hagyására, és amivel a belterületi határ és az erdőterületek közötti jelentős mezőgazdasági területeken beépítési hullám indulhat.
