Korábbi bejegyzéseimhez képest most egy nagyon más cikk megírásának szükségét éreztem. Május 5-én Anyák napi kerékpározásra indultam, bár ne tettem volna!
Az üzleti életben egyre több kifejezést használnak, hogy egy-egy cég úgy tűnjön fel mintha a környezetvédelem fontos lenne a működésében. Fenntarthatóság (Sustainability), Klíma semlegesség (Climate neutral), Természet pozitívitás (Nature positive), csak, hogy három népszerű divatszót említsek. A cégek között természetesen vannak olyanok, amelyek a környezetvédelem fontosságát valóban komolyan gondolják (dolgozom is egy ilyen turisztikai céggel, amely bevételének egy részét természet helyreállítási projektekre adja a Giving Back to Nature alapítványon keresztül), de sajnos egyre többször találkozom olyan esetekkel, ahol a cég honlapján megfogalmazott fenntarthatósági ígéretek köszönő viszonyban sincsenek a cég tényleges tevékenységével.
A Győrszentivánról a Hűtőház utca felé vezető kerékpárúton kellemetlen meglepetésben volt részem, ami jól illusztrálja milyen képmutató hazánkban az iparfejlesztés. A győri polgármester szerint betelt az ipari park (ami persze nem igaz) és ezért egy 400 hektáros mezőgazdasági területet akar átminősíteni jelentősen zavaró hatású ipari területté, GIPZ övezetté. Ennek ellenére Győrben az ipar valahogy mindig talál egy újabb zöldfelületet, amit még be lehet építeni. Most éppen egy már így is ipari csarnokok közé szorított kis zöld szigetet sikerült megtalálnia a “fejlesztőnek” (a fejlesztő szó idézőjelben, mivel úgy gondolom, hogy a fejlődés szót bizony rosszul határozzuk meg, de erről majd egy másik posztban írok).
Az a cég amelyik a Transdanubia logisztikai központja és a CT Park közötti a területen “fejleszt” véleményem szerint bizony bűncselekményt követett el. Vajon ki és miért engedélyezte – ha egyáltalán volt erre engedély -, hogy a területen a költési időszakban tarolják le a spontán beerdősülő területet?
Bárki is volt úgy gondolom, hogy ebből feljelentés lesz természetkárosítás miatt. A területen járva a Merlin alkalmazással három védett madárfajt találtam különösebb erőfeszítés nélkül 6 perc alatt: Cigánycsuk (eszmei értéke 25000 forint), Barátposzáta (eszmei értéke 25000 forint) és Házi rozsdafarkú (eszmei értéke 25000 forint). A védett fajok minden előfordulási formája (tojás, fióka és kifejlett példány) is védett hazánkban, akkor is ha nem védett területen találhatók. Éppen ezért a költési időszakban csak különleges esetekben engedélyezett a fák, bokrok kivágása, gondolom azért, mert a menekülésre képtelen tojásokat és fiókákat védeni kell.
A kerékpárút mellett történt zöldfelület megszüntetése, bármi volt is az oka, véleményem szerint bizony bűncselekmény és az ügynek lesz folytatása, mert elég volt abból, hogy zöldfelületeinket folyamatosan újabb és újabb ipari csarnokok építése céljából feláldozzuk.
