„Egyetlen település sem vonhatja ki magát a klímaváltozással kapcsolatos, szükséges intézkedések megtétele alól, melyek kiterjedhetnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére (mitigáció), illetve az éghajlatváltozás által okozott hatásokra való felkészülésre, az azokhoz való hatékony alkalmazkodásra (adaptáció), egyszersmind az emberi élet és egészség, továbbá a természeti és művi környezet értékeinek védelmére.”
(idézet Győr MJV Klímastratégiájából). Fentieket annyival egészítem ki, hogy nem csak egyetlen település nem vonhatja ki a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések megtétele alól, de senki nem teheti ezt meg. Vagyis mindannyiunknak kell tennünk valamit.
Az első lépés az lenne, hogy elismerjük az emberi hatásra felgyorsuló klímaváltozás létezését. Ezzel a lépéssel elérünk oda, hogy igyekszünk tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy milyen következményei lehetnek ránk és közvetlen környezetünkre a klímaváltozásnak. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által 2021 augusztusban publikált jelentés szerint a régiónkra vonatkozó számítások szerint azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást.
A 2022-es év és a 2024-es év első negyede ízelítőt adott abból milyen aszályhelyzet várható hazánkban. A 2024. Április 18-i aszály és 90 napos csapadék eltérés térképek a HungaroMet honlapján világosan mutatják, hogy már április közepén volt olyan része az országnak ahol súlyos volt az aszályhelyzet és a nyugati országrészt kivételével súlyos csapadékhiány volt.
Sajnos jelenleg politikai vezetőink úgy tűnik a tudományos modellek, a tapasztalatok és a mérések ellenére inkább az elutasítás (denial) stratégiáját követik. Orbán Viktor 2024. február 17-i beszédében az állította, hogy “…mindenki tudja, hogy kis Magyarország egy nagy medence. A folyóink vize szinte beömlik az országba, és csak rajtunk múlik, mennyi vizet tartunk itthon, sőt még a szomszédjainknak is jut bőven.” Ennél sokkal rosszabb módon 2023. Szeptember 25-én az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetekor arról beszélt, hogy Magyarországon vízfelesleg van és ezt a vizet a meglévő csatorna rendszeren keresztül oda tudjuk kormányozni ahova csak akarjuk.
Komoly problémát jeleznek ezek a mondatok, mert úgy tűnik a legfelsőbb szinteken nem értik az előttünk álló kihívások mértékét és a szakmai érvek süket fülekre találnak. Vízfelesleg véleményem szerint létezik. Vannak vízben bővelkedő időszakok, amelyekhez a természet alkalmazkodik, de a természet felesleget nem ismer. Az emberi használat szempontjából előfordulhat egy-egy helyszínen egy-egy időpontban fel nem használt vízmennyiség, de a klíma modellek alapján ezt nem elvezetni, hanem tárolni, bölcsen hasznosítani kellene országunkban.
A tárolással kapcsolatban az úgynevezett természetalapú megoldások (angolul: Nature-based Solutions) játszanak fontos szerepet abban, hogy településeink, és a gazdálkodók felkészüljenek a klímaváltozás hatásaira. De mik is azok a természet alapú megoldások? A természet-alapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják. Ezáltal kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hozzájárulnak a szélsőséges időjárási események és természeti csapások miatti károk elkerüléséhez, a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, valamint az egészséges és élhető városi környezet fenntartásához.
Itt az ideje annak, hogy a hazai szakmai szervezetek – ide értve természetesen az állami szervezeteket is – felhívják a figyelmét a döntéshozóknak a sürgős tennivalókra:
- Be kell fejeznünk a burkolt felületek növelését, nem szabad újabb és újabb zöldmezős beruházásokat engedélyezni
- Településeinknek méretüktől és beépítési sűrűségtől függően különböző megoldásokkal gondoskodniuk kell a víztározó kapacitásuk növeléséről
- Az ENSZ egyezmények keretében tett vállalásoknak nem szabad üres ígéretekké válniuk, hanem meg kell őket valósítanunk
Első lépésként én azt javaslom, hogy kezdjük az ENSZ Biológiai Sokféleség Keretegyezmény (CBD) keretében tett két vállalás (Target 2 és Target 3) teljesítésével: legyen hatékony természetvédelmi kezelés az ország területének 30%-án és állítsuk helyre a leromlott élőhelyek 30%-át különös tekintettel a vizes élőhelyekre. És talán még egy javaslat: a politikusok hallgassanak a tudományos eredményekre.
Nyitókép: Mocsári teknős (Emys orbicularis) Gregoire Dubois
