Bár a hazai hatóság váratlanul kiadta a – mai áron 5150 milliárdba kerülő – Paks 2-es fejlesztés fő, úgynevezett létesítési engedélyét, a leglényegesebb lépések további hozzájárulást igényelnek. A hatóság a kiadott engedély ellenére sem fogadta el a kérelembe foglalt úgynevezett előzetes biztonsági jelentést. Ennek híján pedig semmilyen, a biztonságot érintő építkezés nem indulhat el.
Váratlanul és csendben adta ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) aug. 25-én csütörtökön a Paks 2-es fejlesztés legfontosabb hatósági hozzájárulásaként emlegetett, úgynevezett létesítési engedélyt. Ezzel az illetékes szerv látszólag „zöld” – jobban mondva inkább szabad – utat adott az orosz hátterű atomerőműépítési gigatervnek.
Paks 2 most 5150 milliárdba kerül
Miután a 2009-es, közel száz százalékos parlamenti hozzájárulás szellemében, zajlott a négy, egyenként 500 MW-s blokkból álló, összesen 2 ezer MW-s paksi atomerőmű bővítési lehetőségeinek vizsgálata és a versenytárgyalás előkészítése, 2014 elején az Orbán-kormány puccsszerű paktumot kötött Putyinnal egyazon telephelyen két, egyenként 1200 MW-s nukleáris blokk megépítésére. A szerződés szerint a vételár 12,5 milliárd euró, mai árfolyamon kb. 5150 milliárd forint. Ebből tízmilliárd eurót – 4112 milliárd forintot – az orosz állam nyújt hitelbe, amely összeg a közel 4 százalékos kamat miatt visszafizetésig akár közel kétszeresére is duzzadhat. Ráadásul a számla a forintgyengüléssel együtt is csak tovább nő. Az előkészítés elhúzódását ugyanakkor jól jellemzi, hogy a paktum megkötésének hevében Lázár János akkori kancelláriaminiszter még 2023-ra tette az első új blokk átadását, miközben még az egész beruházás is csak most, 2022-ben kapott létesítési engedélyt.
Bár az előkészítés során kétségkívül az uniós engedélyezés is elhúzódott, az idő nagy része az állami megrendelő, vagyis a Paks II Zrt. és a tervezést végző, orosz állami Roszatom közötti egyeztetésekkel telt. Miközben a kormány igyekezett minden olyan módon kigyengíteni az OAH hatékonyságát, ami még átcsúszik úgy a hatóság, mint az uniós szervek ingerküszöbén, a Paks II Zrt., hosszas huzavona után, 2020 június 30-án benyújtotta a legfontosabbként emlegetett létesítési engedélykérelmet. Sajátos fordulatként, tavaly áprilisban, indoklás nélkül lemondott Fichtinger Gyula, a hatóság addigi főigazgatója, akinek helyére Orbán Viktor, egyetlen nappal a létesítési engedélykérelem elbírálására kitűzött határidő előtt, addigi energetikai helyettes államtitkárát, Kádár Andrea Beatrixet ültette, aki másnap a létesítési engedély elbírálását meg nem nevezett okokból és ideig – mostanáig – meghosszabbította. Idén év elejével, úgymond a függetlenség növelésének örve alatt, ismét alapjaiban átalakították a hatóságot, amit immár elnökként, legalább 9 évig Kádár Andrea Beatrix irányíthat.
Valójában ugyanakkor a most kiadott irat szinte „üres”, hisz a hatóság a legfontosabb belső engedélyeket további feltételekhez köti – fogalmazott a Népszava megkeresésére Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányfelelőse. Eszerint a hatóság a kiadott engedély ellenére sem fogadta el a kérelembe foglalt úgynevezett előzetes biztonsági jelentést. Ennek híján pedig semmilyen, a biztonságot érintő építkezés nem indulhat el.
A hatóság a javított előzetes biztonsági jelentés beadására nem adott határidőt, elbírálására saját magának 120 napos határidőt szabott. A most kiadott létesítési engedély nyomán így leginkább a munkagödör ásható ki, és az alaplemez vasalata alakítható ki. (A résfalazást korábban már engedélyezték.) Perger Andrást a kiadott engedély szerkezete komoly belső viharokra engedi következtetni.
Az úgymond „fő” engedély kiadása mellett ugyanis a hatóság a jelek szerint az orosz tervek biztonsági színvonalával változatlanul elégedetlen. (Az oroszok szemléletére jellemző, hogy a hadseregük által elfoglalt, ukrán, zaporizzsjai atomerőművet épp katonai szállásnak használják – fogalmazott.) Azt, hogy az Orbán-kormány Paks 2 mellett Paks 1 üzemidő-hosszabbításán is gondolkodik, „rossz viccnek” tartja, már csak azért is, mert a rekordalacsony Dunát a jelenlegi, 4 blokkból 2 is az előírt szint fölé melegítette. A jelenlegi klíma- és energiapiaci helyzetben a kormánynak egész más megoldásokon kellene gondolkodnia – tette hozzá.
Már csak Orbánék bíznak az oroszokban
Az orosz-ukrán háború tovagyűrűző hatásai miatt Finnország már felmondta a Roszatom ottani atomerőműépítési teveit – emlékeztetnek más szakértők. Igaz, az ottani hatóság évek óta jelzi a beadott orosz anyagok alacsony biztonsági színvonalát, ahol így a létesítési engedély – határidő nélküli – kiadása is hosszú évek óta váratott magára. Igaz, mivel az OAH-nak sokak szerint kellemetlen lett volna a finn biztonsági aggályok ellenére kiadni Paks 2 létesítési engedélyét, Helsinki lépése mondhatni jól is jött az Orbán-kormánynak – vélik megfigyelők. Így az oroszok EU-szerte már csak Magyarországon terveznek új atomerőművet, amit ugyanakkor az Orbán-kabinet harcosan véd az ukrajnai agresszió miatti brüsszeli ellenlépésektől.
Fél éve dúl a háború a szomszédunkban, a magyar kormány mégis úgy érzi, hogy az eddigieknél még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot Oroszországgal – fogalmaz közleményében a Greenpeace. Miközben az uniós tagországok szankciók sorát rendelik el Moszkva ellen, a hazai döntéshozók a paksi bővítéssel tovább fedezik Putyin Ukrajna elleni háborúját – teszik hozzá. Az energiaválságra nem jelent megoldást egy drága, évtizedeken át épülő, veszélyes eljárást alkalmazó atomerőmű – véli a környezetvédő szervezet, hitet téve a megújulók és az energiahatékonyság mellett.
A kormány az engedély kiadását az illetékes miniszter, Szijjártó Péter Facebook-posztja formájában nyugtázta. A külgazdasági és külügyi tárca vezetője üdvözölte a döntést. Szerinte az, hogy a több mint 400 ezer oldalas kérelmet magyar és nemzetközi szakemberek 2 éven át vizsgálták, azt bizonyítja, hogy az új blokkok „a legmagasabb szintű és legszigorúbb magyar, illetve nemzetközi követelményeknek is megfelelnek”. A tárcavezető szavai szerint a lépés nyomán az előkészítés után indulhat a tényleges építkezés. Az atomerőművel szerinte környezetvédő módon, hosszú távon biztosítják az energiaellátást és a rezsicsökkentés jegyében megvédik a magyarokat a nemzetközi energiapiac szélsőséges áringadozásaitól. Videójában változatlanul hitet tett a két tervezett blokk 2030-as átadása mellett.
Inkább az energiatudatosságot kellene fokozni
Paks 2 további 50-60 évre tartósítja Magyarország energetikai kiszolgáltatottságát – vélekedett az ügy kapcsán a Népszava megkeresésére Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) természettudományi karának adjunktusa. A tudomány a nukleáris eljárást szélsőségesen hatékonytalan és elavult eljárásnak tartja – hívta fel a figyelmet. Ráadásul a hullámzó termelésű, de korszerű megújulók folyamatos térnyerése miatt az ilyen nagy, nehezen szabályozható, „rugalmatlan” termelőegységek az áramegyensúly szempontjából is egyre több fejtörést okoznak. A hazai energiatermelésnek – a világ nagy részéhez hasonlóan – atomerőművek helyett saját, belső, széles területen elosztott erőforrásaira kellene támaszkodnia. Ez a szemlélet Dániában például a jelenlegi energiaárrobbanás közepette még tarifacsökkenést is lehetővé tesz. Emellett ugyanakkor az eddiginél jóval erőteljesebb energiatudatosságot is sürgetett. Az ELTE korábbi tanulmánya szerint megfelelő hatékonysági intézkedésekkel sem Paks 1, sem Paks 2 nem szükséges a hazai energiaigények kielégítéséhez – emlékeztetett Munkácsy Béla.
Energetikai belakatolás: a szegények magukat, a kormány az országot betonozza be.
A nem megfelelő lakáskorszerűsítéssel csak kis energiamegtakarítást érünk el, és közben ezt a rendszert évtizedekre bebetonozzuk. Az Orbán-kormány is ezt teszi, amikor a zsákutcás orosz atomenergiát erőlteti rá méregdrágán az országra – megnehezítve így a megújulók terjedését. Az Energiaklub elemezte Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervét. A lehangoló eredményekről Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, az Energiaklub projektvezetője mesélt a greenfo podcastjában.
Paks jól tejel – a baráti körnek
Nagyvonalúan, a májusban jelentett 10,7 százalékos rekordinfláció feletti mértékben emelték meg az új atomerőművi blokkok beruházására létrehozott Paks II. Atomerőmű Zrt. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak a tiszteletdíját a közelmúltban.
