A koronavírus miatt elmarad az ENSZ november 9-re tervezett klímaügyi konferenciája is, melyről a meghívottak egy videókonferencián állapodtak meg. A qubit szerint a rendezvényt valószínűleg 2021 közepén tartják majd meg. A harmincezer fős konferencia helyszínén, Glasgow-ban jelenleg szükségkórház üzemel.
A találkozón az országok a párizsi klímaegyezmény vállalásairól tárgyaltak volna, de a jelenlegi járványügyi helyzet ezt lehetetlenné tette. A konferencián az egyezmény vállalásainak szigorítása lett volna napirenden. A fertőzés miatt megtorpanó gazdaság viszont egyesek szerint a klímaváltozás ügyében is fordulópontot jelenthet: amikor újraindul az élet, reményeik szerint előtérbe kerülnek majd a megújuló, zöld beruházások. Ennek ellentmond a kínai helyzet: a legnépesebb ország felpörgeti szénerőműveit az újraindulás után.
A qubit szerint korábban felmerült, hogy a pandémia miatt a párizsi egyezményt aláíró országok lazíthatnának a jelenleg hatályos környezetvédelmi szabályokon a termelés újraindításakor, ez viszont Zeke Hausfather, a kaliforniai Berkeley Egyetem klímakutatója szerint már rövid távon is jelentősen emelné a szén-dioxid-kibocsátást. Jeremy Wilks, a Euronews klímaügyi tanácsadója szerint annak ellenére, hogy a mostani csökkenés igencsak látványos, ez még nem jelenti azt, hogy a koronavírus lényeges változást hozott volna a klíma szempontjából: a globális emisszió olyan hatalmas, hogy az átmeneti csökkenéseknek köszönhetően ugyan tisztább a levegő a karantén alatt álló városokban, de ez a globális helyzeten alig segít.
Az járvány miatti gazdasági leállás a légszennyező anyagok és üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának jelentős csökkenését észlelték a világ bizonyos városai és régiói felett a koronavírus-járvány miatti intézkedések nyomán. Pl. Velence halai és delfinei örülnek a járványnak.
A koronavírus-járvány térdre kényszerítette a légitársaságok nagyrészét.
Az Eurocontrol adatai szerint a tavalyi március végi forgalomhoz képest alig tized annyi repülőjárat szeli át naponta az öreg kontinens éget. A kényszerszünet nyilvánvalóan számos pozitív környezeti hatással jár együtt. Ugyanakkor az energiatudatosság és a környezeti fenntarthatóság elveit még ezekben a válságos időkben is felülírják a rövidtávú gazdasági érdekek. Hiszen a most levegőben poroszkáló repülők zöme alig néhány utassal a fedélzetükön emelkednek a magasba. Mindezt azért, hogy a légitársaságok ne veszítsek el a reptéri résidőket (azaz a le- és felszállási jogokat). Ez a példa sajnos nem egyedülálló, hiszen az irracionális és rugalmatlan szabályozás életünk számos területét, így energiafogyasztásunkat is jelentősen befolyásolja.
A jó hír viszont az, hogy a mostani válság akár a klímaváltozás elleni küzdelemben is elhozhatja a várva várt pozitív fordulatot, ha szem előtt tartjuk Charles Darwin bölcsességét: „Nem a legerősebb marad életben, nem is a legintelligensebb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.”
