A második és a ma életbe lépett harmadik körös rezsicsökkentés akár megoldhatatlan helyzetbe is hozhatja az energiaszolgáltatókat, legalábbis akkor, ha az idén január 1-jétől érvényes intézkedésekhez hasonló technikát alkalmaz a jogalkotó. Veszteségből nonprofit működés? A közműszektor nyereségérdekeltség nélküli magyar modellje.
A mind nagyobb veszteségbe kényszerített cégek olcsó célpontjai lehetnek az állami felvásárlásoknak. A külföldi tulajdonosok várhatóan nem akarnak fillérekért megválni mind nagyobb veszteséget termelő itteni érdekeltségeiktől sem, a legutóbbi módosításokkal – többek közt a hálózati veszteségek el nem ismerhetőségével – tovább növelt veszteségek azonban előbb-utóbb az állam alkupozíciót erősítik majd fel. Az E.ON már formálisan is különválasztotta lakossági és versenypiaci szolgáltatását, januártól egy új, cégjogilag elkülönülő társaság felel a céges ügyfelekért – a lépés az állami átvétel, egy esetleges kivonulás előkészítéseként is értékelhető.
Közgazdasági szempontból ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy miért lehet szüksége az államnak egy – újabb – több tízmilliárd forintos veszteséghalmaz megvásárlására, a politikai kommunikációs és stratégiai szempontokon kívül az állami MVM Zrt. további helyzetbe hozása merülhet fel szempontként, vélhetően ugyanis a „rezsiharc” választások utáni lezárásával valamilyen formában normalizálni kell a helyzetet.
Az eddigi hírek szerint első körben legnagyobb eséllyel a német RWE-hez kötődő Főgáz, az olasz Eni-leány Tigáz kerülhet állami tulajdonba (a fejlesztési miniszter legutóbb két, még idén lezáruló tárgyalásról tett említést), de elképzelhető, hogy a szintén RWE-érdekeltség – tőzsdén is szereplő – ELMŰ-ÉMÁSZ-csoport, illetve annak egy-egy üzletága is a gyorsan államosított cégek között lesz.
Részletek: az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) legújabb elemzésében –
vagy itt: Veszteségből nonprofit működés A közműszektor nyereségérdekeltség nélküli magyar modellje IDEA (5,5 MB pdf)
