A természetvédelmi hatóságot a kormányhivatalok alá rendelték, így a szakmaiság helyett ez a terület is politikai erőtérbe került. Ha egy nemzeti parki vezető akár csak finoman is, de kritizálni mer, elbúcsúzhat állásától.
Nemegyszer találják magukat olyan kultúrharc kellős közepén nemzeti parki vezetők, mint most Selmeczi-Kovács Ádám. A Duna-Ipoly Nemzeti Park eddigi osztályvezetője veszi majd át Füri András helyét igazgatóként. A posztját közel két évtizede betöltő Füri neve eddig jóformán csak a szakterületén belül volt ismert, s mint hosszú megbízatása mutatja, a szakma és a politika is elfogadta őt. Tavaly ősszel azonban a Budai-hegységhez tartozó Nagyszénáson felállítani tervezett kereszt miatt csetepatéba keveredett Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkárral, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével.
Menczer a maga megszokott otromba módján esett neki a nemzeti park vezetőjének, mondván: keresztényellenes, amiért nem támogatja a hegyen a kereszt felállítását. Természetesen megszólalt a neves természetvédő Bayer Zsolt is, „idióta, aljas, farizeus gazembernek” nevezve a nemzeti parki igazgatót. A magát keresztyénnek valló Füri – aki információink szerint egy baptista gyülekezethez tartozik – önérzetesen utasította vissza Menczer vádjait.
A Nagy-Szénás keresztállításos történetről itt írtunk részletesen >>>
A vita persze éppúgy politikai természetű, mint mostanság szinte minden szakmai kérdés, és aligha van köze a Menczerék által emlegetett keresztény értékekhez. A világ és Európa számos hegycsúcsán állítottak keresztet minden nehézség nélkül, s ha az államtitkár a megoldásban érdekelt, biztosan lehetett volna olyan helyszínt találni, ahol természetvédelmi érdekek nem sérülnek. Ma az egész hegytetőn összevissza tapossák a védett növényeket a kirándulók, gyakran még kerékpárosok és motorosok is megjelennek, a nemzeti parknak pedig nincs elég erőforrása, hogy rendet tartson. Lehetne például egy kiépített turistaút, amelyről nem szabadna letérni, és amely elvezethetne egy pár négyzetméteren körbekerített kereszthez – igaz, akkor látványos „kultúrharcot” sem lehetne folytatni.
A természetvédők körében jó szakembernek tartott Selmeczi-Kovács Ádám két tűz közé került. Vagy a bíróságon is képviseli a természetvédelmi jogszabályok betartásának kötelezettségét, vállalva, hogy „keresztényüldözőnek” minősítik, vagy megváltoztatja a nemzeti park álláspontját, s behódol a fideszes nyomulásnak.
Pedig a kereszt ügye csak a szimbolikus térben fontos, a nemzeti parkok vezetésének sokkal nagyobb problémái is vannak.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén például ott van még a Tatai-tó melletti szállodaépítés ügye, a gödi akkugyár víziközmű-bővítése, a budai védett területeken állandó beépítési próbálkozások, a mobiltelefonok átjátszóállomásainak ügye és még számos probléma. A nemzeti parkok pedig eszköztelenek. A véleményüket elmondhatják, de a természetvédelmi hatóság az egységes kormányhivatalok egyik osztálya lett, s az örökségvédelemmel együtt fideszes érdekek prédája. Jól látszik ez a Fertő tavi beruházáson is, ahol hiába is tiltakozna a nemzeti park, esélye sem lenne a hatalommal szemben. Ott már valóság a dumaszínházas Litkai Gergely megállapítása, hogy „az álom valóra vált: az építkezéssel sikerült megszüntetni a természet zavaró jelenlétét a nemzeti parki területen”.
De hasonló a helyzet a Balaton mellett, például a Tihanyi-félszigeten is, ahol sorra nőnek ki a földből a mezőgazdasági épületnek hazudott luxusnyaralók és a tűzivíztározónak mondott medencék. A természetvédelem kiszolgáltatottságát mutatja az is, hogy a gazdasági érdekekkel szemben szinte tehetetlen, az esetek többségében a rövidebbet húzza.
Mint ahogyan a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 2021-es jelentése finoman megfogalmazta, „a megyei kormányhivatalok építési hatóságai (főként Veszprém megye) általában megküldik az eljárások megindításáról szóló végzéseket és az azokban hozott határozatokat is, de ezekbe véleményezőként nincs bevonva az igazgatóság, így nincs is rálátás a részletekre, tervekre”. Ha pedig figyelembe veszik a nemzeti park véleményét, azt „nem is mindig olyan súllyal, ahogy azt az igazgatóság várná”. Aligha véletlen, hogy az e jelentést készítő vezetőt is rapid módon kirúgták. Utóda a nemzeti park egyik hivatásos vadásza lett, aki aztán egy-két hónap alatt megszabadult a szakmai vezetés jó részétől, az „akadékoskodó” igazgatóhelyettessel kezdve – írta a HVG360.hu
A Fidesz rezsim három nemzeti parki igazgató kirúgásával kezdte el a természetvédelem szisztematikus leépítését
2010 augusztus elején adták át a felmondólevelet három nemzeti park – az aggteleki, a hortobágyi és az őrségi – igazgatójának – mondta Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára.
A felmondóleveleket, amelyeket Illés Zoltán, a VM környezetügyért felelős államtitkárának a kezdeményezésére Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írt alá, Rácz András adta át, Salamon Gábornak, az Aggteleki Nemzeti Park, Márkus Ferencnek, az Őrségi Nemzeti Park és Sándor Istvánnak, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójának.
Salamon Gábor (2007 – 2010)
Márkus Ferenc (2008 – 2010)
Sándor István (2004 – 2010)
Füri András (2005 – 2023 dec 31)
Nyitókép: Tatai életkép 2023 december. fotó: Márkus Ferenc
