Hamarosan lejárnak a külföldi szennyvíziszap behozatalára vonatkozó engedélyek, amelyek kapcsán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter több júliusi kormányinfón azt ígérte, a jövőben nem fognak hatósági engedélyt kiadni szennyvíziszap Magyarországra szállítására a magyar hatóságok, nem fogják engedélyezni a szennyvíziszap külföldről történő behozatalát, mert a magyar szennyvíziszap bőven elegendő a termőföldnek. Biztos?
Magyarországon ugyanis az elmúlt évtizedben csaknem 85 százalékkal nőtt a szennyvíziszapok mennyisége. A szennyvíziszap éves mennyisége közel 1,25 millió tonnát jelent. Az 1403/2017 (VI.28.) számú kormányhatározattal elfogadott, a 2018 – 2023 közötti időszakra vonatkozó szennyvíziszap kezelési és hasznosítási stratégia a szakmai anyagában azzal számolt, hogy 2016-ban 225 000 tonna, 2027-ben 250 000 tonna szennyvíziszap-szárazanyag keletkezik. Ehhez a mennyiséghez a 1,250 millió tonna hazai szennyvíziszap kezeléséről, hasznosításáról kell gondoskodni. A szakmai stratégia szerint az iszap kezelése és hasznosítása önmagában társadalmi szinten nem megtérülő, csak a szennyvízkezelés részeként, azonban a javasolt iszapgazdálkodási eszközök megvalósítása számos jelentős társadalmi haszonnal jár: főként az energetikai hasznosítás számszerűsíthető, a mezőgazdasági hasznosítás során kijuttatott tápanyag jelent kevesebb, de komoly társadalmi hasznot.
A stratégia a rekultivációt a legkevesebb haszonnal járó hasznosítási módnak tartja, és rögzíti, hogy 2025 után csökken azoknak a helyeknek a száma, ahol ilyen tevékenységre szükség lehet. A környezetterhelés szempontjából kifogásolták a rekultivációs hasznosítás érdekében a fogadó helyekre történő hosszú távú, sokszor 100 km-es szállítást. És ez a megállapítás a Magyarországon belüli utaztatásra vonatkozott.
Könnyen megérthető, hogy milyen nagy környezetterheléssel jár a szennyvíziszap közúti szállítása Horvátországból, Szlovéniából vagy éppen Olaszországból. Idén június végén a 24.hu cikke nyomán még csak az került nyilvánosságra, hogy Magyarországra több tízezer tonna szennyvíziszap érkezik külföldről, Horvátországból. Aztán az is kiderült, hogy ez a mennyiség nem is olyan kevés, Zágráb összes szennyvíziszapja, ami az összes Horvátországban keletkezett szennyvíziszapnak a fele, a Fehérvári Téglaipari Kft. Székesfehérvár melletti telephelyén, a Gombócleső-hegyi felhagyott agyagbányában landol. És közadatigénylések, parlamenti interpellációk, írásbeli kérdések, más újságcikkek és rendőrségi jegyzőkönyvek alapján már az is tudható, hogy nem csak horvát, hanem szlovén és olasz szennyvíziszap is átbűzölög az országon, és ez a biznisz nem is újkeletű.
A horvát környezetvédelmi és energetikai minisztériumhoz benyújtott közadatigénylésre adott válaszból derült ki, hogy már évek óta hoznak Magyarországra szennyvíziszapot. Tájékoztatásuk szerint 2017-ben is érkezett hozzánk 39.210,12 tonna, a KEMIS TERMOCLEAN cégtől, tavaly 34.394,95 tonna ugyanettől a vállalattól és 17.694,44 tonna a GIRK KALUN horvát állami tulajdonú cégtől. Az összesen 52. 089,39 tonnányi szennyvíziszap szállítmányok különböző kódszámok alatt futó, különböző összetételű iszapok, amelyeket a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet szerinti besorolás alapján R 1-12 jelöléssel láttak el. Ezek a kódszámok jelentik azt, hogy a szennyvíziszapot azzal a céllal hozták be az országba, hogy talajban hasznosítsák, vagy más módon kinyerik belőle a szerves anyagokat.
A 24.hu arról írt, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal – amely az ügyben országos illetékességű környezetvédelmi hatóságként járt el -, hogy 2019 áprilisában még erre az évre újabb 48 ezer tonna szennyvíziszap behozatalára adott engedélyt a GIRK KALUN horvát cégnek.
De messze nem ez az összes külföldről Székesfehérvárra hozott szennyvíziszap. Nunkovics Tibor és Stummer János jobbikos országgyűlési képviselők bűncselekményt, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését gyanítva feljelentést tettek az ügyben, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szeptemberben megszüntette az eljárást, mert megállapították, hogy nem történt bűncselekmény. Minden a megfelelő engedélyek birtokában zajlott. A nyomozás során a hatóságoktól bekért dokumentumokból azonban az is kiderült, hogy nem csupán Horvátországból, hanem Szlovéniából és Olaszországból is érkezik a fehérvári telephelyre – ugyanúgy a jogszabályi követelmények betartásával – szennyvíziszap. Három horvát, három szlovén és öt olasz cégnek van engedélye a beszállításra. 2018-2019-ben 197 ezer tonna külföldről származó szennyvíziszap behozatalára rendelkeztek engedéllyel., amelyből 2019-ben a vizsgálat időpontjáig csaknem 63 ezer tonnát át is vett a Téglaipari Kft. Az engedélyek egy része lejárt, a legnagyobb beszállítók, a már említett horvát GIRK KALUN engedélye december végéig szól. Egy olasz és egy szlovén cég még jövő március közepéig nálunk szabadulhat meg a szennyesétől. Azután pedig új engedélyeztetési eljárás kellene, amelynek – ha a kormány valóban szigorít a feltételeken – nehezen tudnának eleget tenni a külföldi beszállítók. Új jogszabály mindenesetre még nem jelent meg ezzel kapcsolatban.
A székesfehérvári vállalat évek óta foglalkozik rekultivációval, képviselői több cikkben is nyilatkoztak arról, hogy a szennyvíziszapot miként hasznosítják a degradált bányaterület újjáélesztésére. A külföldi szennyvíziszap-szállítások ügyében több interpellációt benyújtó Korózs Lajos MSZP országgyűlési képviselő éppen ezért szerette volna megtudni a Téglaipari Kft. tevékenysége felett hatósági jogkört gyakorló Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjétől, hogy 2018-19-ben a cég kezdeményezte-e a „szuperföldként” is nevezett hasznosított szennyvíziszap hulladékstátusának a megszüntetését, mekkora mennyiséget vontak ki ténylegesen a hulladékstátusból és hová került ez az anyag. Az ellenzéki politikus közérdekű adatigénylésére Simon László kormánymegbízott nem válaszolt.
Pedig a kérdés fontos, nem mindegy, hogy hulladék vagy termék a kezelt és hasznosított anyag. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékstátusz megszűnéséről úgy rendelkezik, hogy a hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak, ha meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy az anyag többé ne minősüljön hulladéknak.
Dr. Bencsik Márta Greenfo
Nyitókép: Korózs Lajos FB oldala.
