A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

A Velencei-tó vízmérlege viszonylag egyensúlyban van, ami nem indokolja, hogy jelentős külső beavatkozás történjen –  mondta Reich Gyula, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete által szervezett budapesti ülésen.

Reich Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának alelnöke, a Velencei-tó vízpótlásának lehetőségeiről tartott előadást annak kapcsán, hogy nyáron két-három éves folyamat eredményeként a Velencei-tó vízszintje 10 centiméterre megközelítette az eddig mért legalacsonyabb vízszintet. A tó vízpótlásának lehetőségeit egy munkacsoport mérte fel, ennek eredményeiről számolt be a szakember. Az alelnök kitért arra, hogy a Velencei-tó egy szikes tó, amelynek 48 millió köbméter a víztérfogata. A tó vízgyűjtő területe mintegy 600 négyzetkilométer, ennek legnagyobb része, mintegy kétharmada a Császár-víz vízgyűjtő területe, ezért elsősorban erre fókuszáltak. Szem előtt kell tartani, hogy a tó életének természetes része a vízszintingadozás, ez a tó ökoszisztémáját is meghatározza, ugyanakkor ahogy a Velencei-tó üdülőtóvá vált, úgy lett egyre érzékenyebb a közönség erre az ingadozásra.

Reich Gyula felidézte, hogy a hetvenes években két víztározó jött létre a tó vízének pótlására: a zámolyi és a pátkai. A két tározó együttes hasznosítható víztömege mintegy 11 millió köbméter, ezzel egyensúlyozható ki a tó alacsony vízszintje. A két tározó működési dilemmái voltak azok, amelyek hozzájárultak a jelenlegi alacsony vízszinthez. 2019-20-ban a rossz vízminőség miatt nem lehetett leadni a tározókból vizet. Ennek következményeként két év alatt a két tó vízfelületén mintegy 8 millió köbméter víz párolgott el. Ez az, ami jelentően hiányzott a Velencei-tóból.
„Ha ez beért volna a Velencei-tóba, akkor nem egy 71 centiméteres negatív rekordhoz közel álló vízállás alakult volna ki, hanem egy 100-110 centis, amely természetes vízszint, és ez az üdülők szempontjából is az elviselhető tartományba esett volna” – jegyezte meg.

Gárdonyi strand Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

A vízszintingadozás körülbelül 10 évenként produkál alacsony vízszintet a tónál. Több szélsőséges időszakot figyeltek meg, a ’90-es évek legelején a tó alacsony vízszintje miatt a kincsesbánya-rákhegyi vízbázisból egy vezetéket építettek ki, a vizet a Császár-vízbe vezették, amely másfél év alatt 50 centiméterrel emelte meg a tó szintjét.

Reich Gyula előadásában kitért arra, hogy a vízháztartási mérleg bevételi oldala a tóra hulló csapadékból a hozzáfolyásból, illetve a pátkai tározóból beadott víz mennyiségéből áll, a kiadási oldalt pedig a párolgás, a vízkivétel és a vízeresztés teszi ki. E kettőnek a különbsége adja a tó változását. „Ha ennek a kettőnek az egyenlegét nézzük, akkor láthatjuk, hogy a tó vízmérlege viszonylag egyensúlyban van. Azaz az elmúlt 20-30 évben a tó vízkészlet változása mindössze 13 milliméter” – ez pedig a szakember szerint nem indokolja, hogy jelentős külső beavatkozás történjen.

Egy munkacsoport egy intézkedési csomagot állított össze, melynek egyik eleme, a Velencei-tó vizének folyamatos ellátása. Kiemelten fontos, hogy a vízgyűjtő területre lehulló minden csepp csapadék minél hamarabb jusson be a tóba. Ehhez egyebek mellett meg kell változtatni a tározók üzemrendjét, valamint az ökológiai vízigényt is az eddigieknél alaposabban kell figyelembe venni.

Velencei-tó kiszáradt madárvárta Dinnyésnél

Reich Gyula hangsúlyozta: a vízminőségi problémákat kezelni kell a tározókban, mivel a vizsgálatok szerint tragikus a helyzet. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az ötven év alatt kotrás nélkül felhalmozódott üledék olyan vízminőségi problémákat okozott, amelyek megszüntetése nélkül nem szabad üzemeltetni a tározókat. A két tározó rekonstrukciója, kotrása azonnali cselekvést igényel. Emellett, mivel nagyobb csapadék esetén a tó vízszintje károsan magasra is nőhet, növelni kell a dinnyési zsilip kapacitását.
Az azonnali intézkedések között említette még a rákhegyi vízbázisból történő vízpótlást, amelynek a feltételei már kiépültek korábban. „Egy-két szivattyút és néhány tolózárat kell csak kicserélni, és minimális összegért azonnal meg lehet kezdeni a tó vízpótlását” – mondta. Emellett fel kell tárni, hogy miként lehetne hidegkarsztot igénybe venni Csákvár térségéből, aminek az lenne a fő funkciója, hogy folyamatos utánpótlást adjon a Császár-víznek. Ezzel a két tározó folyamatos vízfrissítést kapna. Az azonnali intézkedések mellett hosszabb távon fontosnak nevezte a tó menti területek vízrendezését, mivel jelenleg a nagy csapadékok nehezen tudnak bejutni a tóba.
„A tó használóinak sokkal, de sokkal érzékenyebben kellene viszonyulniuk a tó természetes életéhez. Tudomásul kell venni, hogy ez egy szikes tó, és időnként vízingadozása van, ehhez kell alkalmazkodni ” – összegezte a szakember.

Kapcsolódó anyagok:

Leszálló ágban a Velencei-tó

Leállították a Velencei-tó vízpótlását

Rendellenesen viselkedő amurokat videóztak a Velencei-tóban

Elege van a természetromboló NER-es beruházásokból? – konzultáljon!

Nagy tavak, nagy kihívások. Mit tehetnek a zöld civilek a NER természetpusztításai ellen?

Áder úr! PR mutatványok helyett cselekvés!

Érteni és szeretni kell a természetet, ez a lényeg: 90 éves Schmidt Egon

A Velencei-tó és a fideszes beton

Betonfal és dagonya – kommentek, vagyis a nép hangja az agárdi strandgátról

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek