Az algavirágzásokat a műholdak segítségével több évtizede nyomon követhetjük, egy új kutatás elemezte az elmúlt 2 évtized megfigyeléseit. Eszerint nőtt a partok közeli algavirágzások kiterjedése és gyakorisága.
A Nature tudományos folyóirat tette közzé azt az új kutatási eredményt, amely szerint az elmúlt évtizedek során nőtt a partok közeli algavirágzások kiterjedése és gyakorisága – a szakemberek szerint ezért részben a klímaváltozás felelhet. A klímaváltozással nemcsak melegebbé válik az óceán, de az áramlatai is átalakulnak, s ezek a tényezők befolyásolják a fitoplankton (algák, és más, nem állati egysejtűek) életét. Az, hogy nő a fitoplankton mennyisége, jót és rosszat egyaránt jelenthet. Egyrészt többlet élelmet jelenthet a tengeri élővilágnak, másrészt azonban egyes típusaik méreganyagok termelésével ellenkező tendenciát eredményeznek, a tömeges algapusztulás pedig oxigénszegénnyé teszi a vizeket. E sokrétű hatás miatt is fontos pontosan követni, mi történik algafronton az óceánokban.
Egy kínai vezetésű nemzetközi kutatócsoport 2003-2020 közti műholdképeket vizsgált át, 126 tengerparti ország esetében, és ezekből arra jutott, nagyságukban 13 százalékkal, gyakoriságukban 59 százalékkal nőttek az algavirágzások.
Míg Észak-Amerikában voltak a legnagyobb kiterjedésűek az algavirágzások, addig Afrika és Dél-Amerika adott otthont a leggyakrabban e jelenségnek. A legnagyobb gyakoriságnövekedést a tengeráramlatok környezetében mérték, ám voltak olyan helyek is, ahol konkrétan csökkent az algavirágzások mennyisége, nagysága. Ilyen hely volt Kalifornia, az Ohotszki-tenger, és az Atlanti-óceán egyes északkeleti régiói. E változatosság a kutatók szerint arra utal, hogy minden egyes helyszínen más és más okok vezetnek el az algavirágzásokhoz – a vízhőmérséklet mellett a rendelkezésre álló tápanyagok (így a szárazföldekről bemosódó műtrágya is) és maguk az áramlatok is szerepet játszanak. Az áramlatok erősségét és útvonalát viszont már befolyásolja a klímaváltozás, így ezen keresztül a tápanyagok eloszlását, keveredését is. Alaszkában, Japánban vagy a Balti-tengeren a magasabb tengervíz-hőmérséklethez lehetett kötni a növekedést.
Az Arab-tengeren vagy Kína partvidékén viszont a csökkenést a műtrágyahasználat csökkenéséhez lehet kötni, ezzel szemben más helyeken (pl. Finnország, Argentína) az akvakultúra, vagyis gyakorlatilag a halneveldék számának növekedése vezet az algavirágzások növekedéshez, szintén a tápanyagok révén. A kutatók az olyan nagy léptékű jelenségekkel is összefüggést találtak, mint az El Niño.
A vizsgálatok alapján az algavirágzások pontos okainak megértésével jobban előrejelezhetővé is válnak ezek az események, ezzel pedig akár a halászatot, akár a haltenyésztést befolyásoló hatásaik is.
Nyitókép: Algavirágzás műholdfelvételen Earth Observatory
