A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
A bordányi kékperjés láprétet is kinyírja a fideszes pályázati mutyi? EU-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal tüntetik el. Ritka védett növények, ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással. Podcastunk már a youtubon is elérhető.
A Homokhátsági félsivatagban sorra létesültek a “lezúduló szélsőséges monszunszerű csapadékvíz” befogadására szolgáló ásott tározók, annak ellenére, hogy a sík homokfelszínen nem lehet vizet összevezetni és a hidraulikai kalkulációban szereplő csapadékmennyiségek soha nem estek le, sem itt sem máshol.
Szegedtől ÉNY-ra 20 km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében. E két kistelepülés kísértetien hasonlít abban, hogy egyfajta hungarikumként – hogyan lehet 200 milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. Ritka védett növények, ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással.
Vajon a zsombói záportározó esete megismétlődik Bordányban?
Többek között erről is mesél Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, a Magyar Természetfotósok Szövetségének NaturArt alapító tagja, aki 25 éve él Zsombón és harcol a helyi természeti értékek megmaradásáért.
Sarkadi Péter szerkesztő egy májusi podcastban már beszélgetett a zsombói és a bordányi esetről, de itt most újabb fejlemények vannak A nagy vízrablás: aszályosítás uniós mutyipályázatokkal a Homokhátságon. Újabb hungarikum a „homokdomb töltés – gát korona sétány” – Greenfo
Célkeresztben a kékperjés láprét
A Szegedtől 20 km-re fekvő Zsombóval szomszédos Bordányban létesítési engedélyt és 200 milliós összegű Uniós támogatást kapott az Önkormányzat, hajszálra annyit mint korábban Zsombó. Ezzel megerősítve azt a látszatot hogy itt valójában, nem csapadékvíz-, belvíz problémák megoldására, hanem vissza nem térintendő pénzkeretek felosztására szövetkeztek az érintettek.
Az Önkormányzat Bordányban is megtalálta a legalkalmatlanabb, belvízjárta, bolygatatlan természetes gyepet a település határában pontosan úgy mint Zsombón.
A civilek észlelték a párhuzamokat és a beruházás megkezdése előtt neves botanikus szakértőkkel bejárták, majd rendszeresen ellenőrizni kezdték a kérdéses ingatlant. Észlelve közben a terület értékét, ami a szakértői vizsgálat és felmérés alapján „kékperjés láprét” besorolású. Ezt követően bejelentést, bejelentéseket tettek, elkerülendő a védett értékek megsemmisülését, és annak megállapítását kérték, hogy a terület ex leg védett, így országos jelentőségű védett természeti terület. ( A természetvédők rendelkezésére áll még a 27 oldalas szakvélemény, helyszíni fotók és térkép a buglyos szegfű állományáról azok poligonjairól és egyedi foltjairól.)
Ez a besorolás lehetővé tenné, hogy a beruházást más helyszínen valósítsák meg, módosítva a vízjogi létesítési engedélyt. Az eljárás során közérdekű adatigénylésből az derült ki, hogy mindenféle előzetes vizsgálat és terepi felmérés nélkül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) maga javasolta-, hagyta jóvá ezt az ingatlant.
A KNPI szakemberei által felügyelt bordányi tanösvény tábla szövege, pontosan ráillik és felszámolni kívánt, a tábla mellett kezdődő kékperjés láprétre. Mégis kimondta a KNPI a halálos ítéletét. Annak ellenére, hogy a szakértő szakvéleménye a rendelkezésükre áll, akinek a kompetenciái megkérdőjelezhetetlenek.
Ezek után érthetővé vált, hogy a Kormányhivatal Természetvédelmi főosztálya és a KNPI teljesen elzárkózik a tények elfogadásától, és mindenféle vizsgálat, felmérés nélkül, egyszerű szemrevételezéssel elutasítja annak a természetvédelmi szakértői vizsgálatnak az eredményét, ami kétséget kizáróan igazolja, hogy a terület D2 besorolású kékperjés láprét és a területet jellemző talajvíz állapotok miatt megfelel a természetvédelmi törvény láp definíciójának. Ennek ismeretében azonnali intézkedésre lenne kötelezett az érintett hatóság…
A Buglyos szegfű, védett, eszmei értéke 5000 Ft/tő (itt cca 10 000 tő él, a tározónak kijelölt 0,7 ha-on (ez 70m x 100 m nek felel meg.) A vármegyében talán nincs is ilyen sűrű ismert állománya. A KNPI botanikai szakreferense Aradi Eszter a számára küldött megkeresésekre nem reagált, a KNPI láthatóan elfogult, ennek ellenére aktívan támogatja a területen felmért és dokumentált, a térségben egyedülálló 10 000 tő körüli védett buglyos szegfű állomány teljes megsemmisítését.
D2 – Kékperjés rétek Molinia meadows Nedves gyepek és magaskórósok Natura 2000 kód, név: 6410 Kékperjés láprétek
leírás: https://novenyzetiterkep.hu/sites/novenyzetiterkep.hu/files/ANER%20018%20D2.pdf
A helyzet fonáksága az, hogy a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz benyújtott dokumentumok között hamis tartalmú dokumentumokat, azokat vélhetően szabálytalanul felhasználva adott engedélyt a létesítésre a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint vízügyi hatóság.
Miközben a mást sem hallunk mint, hogy nálunk a legszigorúbbak a természetvédelmi, környezetvédelmi törvények. Ezt persze azok sem hihetik el akik betéve fújják a hamis kormánypropagandát.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
Kapcsolódó anyagok:
Újabb természetpusztítás, és hungarikum blöff a Dél-Alföldön.
Aszályország – Zsombó az árvíztározós pályázati mutyi állatorvosi lova