Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, évente 130 ezer lakóingatlant kéne mélyfelújítással felújítani, és most évente pár 10 ezret újítunk fel. Egy elég nagy ugrásra lenne szükség – mondta Illésné Szécsi Ilona a G7 Podcast e heti adásában.
A G7-en többrészes cikksorozatban jártuk körbe a magyarországi társasházak energetikai felújításainak témáját. Ebből kiderült, hogy a magyar épületállomány felújítottsága regionális szinten is alacsony, és miközben az energiaválság miatt egyre több országban élvez politikai prioritást is a felújítások felpörgetése, itthon a kedvezőtlen szabályozási környezet és a pénzügyi támogatások hiánya miatt sincsenek jó kilátásai ennek a területnek.
A G7 Podcast e heti adásában Illésné Szécsi Ilonával, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Renopont projektmenedzserével beszélgetett a magyarországi energetikai felújításokról általánosabban, nem csak a társasházakra fókuszálva. Illésné Szécsi Ilona szerint energiahatékonyság szempontjából nagyon nagy potenciál lenne az 1990 előtt épült családi házak, és ezen belül is a Kádár-kockák felújításában, amelyek körülbelül ötször annyit energiát fogyasztanak el, mint a korszerű társaik. Itt elsősorban a hőszigetelést és nyilászárócserét kéne végrehajtani, ebben kellene állami segítséget adni – mondta.
A kb. 800 ezer Kádár-kocka mellett Magyarországon van nagyjából 600 ezer vályogház, amelyek jelentős része leromlott állapotú és sok az ország elnéptelenedő részében van. Az uniós Hosszú Távú Felújítási Stratégiában megjelent, hogy ezeket részben le kell majd bontani. Illésné Szécsi Ilona szerint nagyon nagy erőfeszítéseket igényelne annak felmérése, hogy pontosan melyeket kéne lebontani vagy felújítani, de ez a munka itthon még nem kezdődött el. Ezek mellett pedig a társasházak felújításában is jelentős potenciál rejlik, különösen azért, mert ezeket sokkal költséghatékonyabban lehet felújítani, mint más épülettípusokat.
Ráadásul társasházakban is laknak energiaszegények, és az energiaszegénység problémájával is muszáj lesz foglalkozni. Ami ráadásul a szociális bérlakásokban élő tömegeket is érinti – mondta.
Támogatásra mindenképp szükség van. Egyrészt mert bizonyos intézkedések, jellemzően például a hőszigetelés megtérülése hosszú, emiatt nehéz rá finanszírozást találni. Másrészt mind az érintetteknek, mind pedig össztársadalmi szinten rengeteg előnye van – mondta Illésné Szécsi Ilona, megemlítve például, hogy kisebb településeken a kkv-k munkalehetőségei nőnek, az energiaszegénység csökken, a felújítások hozzájárulnak a klímacélok megvalósulásához, és egészségesebb lesz általuk a levegő, mert kevesebben fognak szilárdtüzelésű tüzelőanyagokat használni.
Illetve a másik ok, ami miatt muszáj támogatást adni, hogy a magyar családok 60-70 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, ezért egyedül nem tud belefogni ilyesmibe – mondta, hozzátéve, hogy még azoknak a háztartások egy része is kiesik ilyen szempontból, amelyeknek van megtakarítása, mert meglévő jelzáloghitel miatt nem tudnak újabb hitelt felvenni.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint azért is érné meg akár állami pénzekből támogatni az energetikai felújításokat, mert ezek gyakorlatilag teljesen megtérülnének az államnak személyi jövedelemadóban, amiatt hogy több ember dolgozik, illetve áfabevételek formájában. „És akkor még azt nem is kalkuláltuk, hogy kevesebb lesz az egészségügyi kiadás, a levegőminőség javul. Tisztán pénzügyi alapon megéri az államnak befektetnie egy ilyen kiadásba, nem is feltétlenül érdemes várni az EU-s pénzekre” – mondta.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
milyen a hazai épületállomány felújítottsága és ez milyennek számít a régió más országaihoz képest,
pontosan hogyan kell úgy felújítani egy épületet, hogy az jelentős energiahatékonysági javulást eredményezzen,
milyen hatása volt a rezsicsökkentés csökkentésének a felújításokra, és mire ment el pontosan a felújításokra költött pénz a 2010-es évek második felében,
és hogy milyen fajta támogatásokkal lehetne legjobban elősegíteni a felújításokat itthon.
