Az egészséges termeléshez egészséges talaj kell. Elszennyezett talaj erre alkalmatlan. A robbanásoktól felszaggatott és a fel nem robbant lövedékeket rejtő sem. Csak ez utóbbi 15 milliárd dollár értékű mentesítést igényelne, míg beláthatatlan a szennyeződések megszűnésének időtartama. A városok lerombolása, az emberek pusztításán túlmenően ez a putyini Oroszország műve és ez az, amihez az Orbán-kabinet a sajátos békemantrával asszisztál, amit elképzelni sem próbál Szijjártó.
Putyin (háborúsbűnös-jelölt) számára a NATO 1990-es állapota lenne kívánatos, amikor Magyarország sem volt még NATO tag. Ki védene meg akkor bennünket? A hazai operetthadsereg? Szóval miért is támogatja setesután az oroszokat a Fidesz-KDNP? Húzzuk meg magunkat elvtársak, amíg tehetjük?
*
Oleksandr Decyk & Vitaly Alekseev: How the war is doing long-term damage to Ukraine’s fertile soil Worldcrunch, 2023. január 1.
“Miután 2022 februárjában megkezdődött Oroszország ukrajnai inváziója, a világ legtöbb mezőgazdasági termékfogyasztója, például a búza, a napraforgóolaj és a kukorica hirtelen megtudta, hogy ezeknek a termékeknek a többségét Ukrajnában termesztik. Azt is felfedezték, hogy ez egy olyan ország, amelynek termékeny földjei Afrika és Európa jelentős részét táplálják.”
– A túlnépesült Földön az élelmiszer valóban stratégiai fontosságra tesz szert. Ennek egyik oldala a termelés, a másik annak megvédése. Ez utóbbira kevesen gondolnak.
“A tudósok ökocídiumnak nevezik Ukrajna ökoszisztémájának szándékos elpusztítását. A harci övezetben több mint 200.000 hektárnyi terület szennyezett bombakráterekkel, repeszekkel és törmelékkel. A talaj tele van nehézfémekkel, amelyek évekig veszélyt jelentenek az egészségre […] A felső, tápanyagban gazdag réteg megsemmisülése a robbanószerkezetek, lőszerek és katonai felszerelések toxikus hatásai miatt végül a talaj termékenységének csökkenéséhez vezet, és a földeket alkalmatlanná teszi a mezőgazdasági termelésre. Ahogy a történelem azt mutatja, a helyreállítás több mint egy évig tart. A belga tudósok szerint még 90 évvel az első világháború után is, a nehézfémek koncentrációja meghaladta a megengedett maximális határértékeket a korábbi csaták helyszínein […] A műszeres vizsgálatok alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a talajban az ólom és a kadmium szintje meghaladja az elfogadható normákat. A kráterekben, elsősorban a tüzérségi lövedékekben körülbelül két méter mélységben vannak jelen.”
– Ólom és kadmium! Ez utóbbi legtöbb vegyülete rákkeltő.
Rod Nickel – Soils of war: The toxic legacy for Ukraine’s breadbasket Reuters, 2023. március 1.
“Amikor Ukrajna novemberben visszafoglalta Khersont, Andrij Povod visszatért és romokban találta gabonafarmját. Két traktor hiányzott, a búza nagy része eltűnt, és mind a 11 épületet, amelyet termények és gépek tárolására használtak, lebombázták és felégették. A farm magán viseli az orosz lövedékek okozta sebeket. Fel nem robbant lövedékeket rejtenek a mezők, az ukrajnai híresen termékeny talajának kevésbé látható károsodása egy év háború után a legnehezebb lesz majd megjavítani. Az északkelet-ukrajnai Harkov régióból vett talajmintákat vizsgáló tudósok azt találták, hogy a lőszerekből és az üzemanyagból származó mérgező vegyületek, például a higany és az arzén [Ezek mivel érkeztek?] magas koncentrációja szennyezi a talajt. A minták és a műholdképek felhasználásával az ukrán talajtudományi és agrokémiai kutatóintézet tudósai úgy becsülték, hogy a háború eddig legalább 10,5 millió hektár mezőgazdasági területet érintett Ukrajnában – derül ki a Reuters-szel megosztott kutatásból. Ez a mezőgazdasági földterület egynegyede, beleértve az orosz erők által még mindig elfoglalt területeket is, egy olyan országban, amelyet Európa kenyeres kosarának neveznek’ […]
– Hazánkat az ukrajnai gabonatermesztés közvetlenül nem érinti. Kereskedelmi versenytársak vagyunk. Mi az igényesebb piacokat foglaltuk el.
“A háború előtt Ukrajna volt a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre és ötödik legnagyobb búzakereskedője, valamint a gabonaimporttól függő szegény afrikai és közel-keleti országok kulcsfontosságú szállítója. Oroszország egy évvel ezelőtti inváziója után a globális gabonaárak emelkedtek, mivel a fekete-tengeri kikötők, amelyek általában Ukrajna termését szállítják, bezártak, súlyosbítva az inflációt szerte a világon. A háborús károk évente 10-20 millió tonnával, a háború előtti 60-89 millió tonnás termeléshez képest akár a harmadával is csökkenthetik Ukrajna potenciális gabonatermését – mondta a Reuters-nek a Talajintézet igazgatója, Szvjatoszlav Baliuk.”
– A gabonaárak minket is érintenek, bár hazánkban közel kétszer annyi terem meg, mint amit felhasználunk. Ez a bevételt jelentős segítség lett volna, ha nincs 2022-ben elképesztően aszályos év, ami ellen az elhanyagolt hazai öntözéssel még mindig nem tudunk fellépni.
“Andrij Vadaturszkij, Ukrajna egyik legnagyobb gabonatermelője, a Nibulon vezérigazgatója arra számít, hogy egyedül az aknamentesítés 30 évig tart, és azt mondta, hogy sürgős pénzügyi segítségre van szükség az ukrán gazdák üzleti életben tartásához […] Az ukrán kormány által létrehozott, talajtani szakértőkből álló munkacsoport becslése szerint 15 milliárd dollárba kerülne az összes akna eltávolítása és Ukrajna talajának helyreállítása […] Az ólom felezési ideje például legalább 700 év, ami azt jelenti, hogy ennyi időbe telhet, amíg a talajban lévő koncentrációja a felére csökken. Az ilyen vegyületek annyira felhalmozódhatnak az ott növekvő növényekben, hogy az emberi egészségre hatással lehetnek, mondta Rintoul-Hynes.”
– Az ólom – akár a többi mérgező fém – nem feleződik, csupán a vegyületei mélyebbre mosódnak be, amit a növények felvehetnek. A gyökérzöldségekről ismeretesek, hogy felhalmoznak különféle környezeti mérgeket a tárolt anyagaik között.
A fentiektől eltérően a rendszeres méréseken alapuló RASFF adatbázisa 2022-ben 26 figyelmeztetést tartalmaz Ukrajnáról (a kifogást emelő laborok többsége lengyel), amiből 9 kockázati besorolása: veszélyes. Leginkább az Ukrajnából származó csirke-mellfilékről van szó, amikben patogén Salmonella fajokat találtak. Egy tételben PAH szennyezés fordult elő napraforgóolajban.
2023. január-februárt tekintve 17 figyelmeztetést találunk, amiből 3 veszélyes besorolású. Egy ebből Salmonellával fertőzött csirkemell, egy kadmium-tartalmú borsó [!] és egy chlorpyrifos tartalmú takarmánybúza. A hosszú tárolás tehát rovarfertőzöttséggel járt, ami ellen későn és az EU-ban nem elfogadott technológiával védekeztek. A cikkben felsorolt mérgező nehézfémek szennyezéséből a kadmium már megjelent a RASFF szintjén.
Darvas Béla ökotoxikológus professzor
Nyitókép: Egy rakéta vége kilóg a földből Chornobaivka faluban Kherson közelében fotó: Szergej Bobylev / TASSZ UMA
