Forrás:
atlatszo.hu
Végtelenül fölösleges dolgokra is költöttek Magyarországon Fidesz közeli magánszemélyek és cégek az Európai Uniótól nyert összegekből. A legabszurdabb dolgokat gyűjtötte össze az Átlátszó.
Mostanában a hírekbe legtöbbször a nyírmártonfalvai lombkorona nélküli lombkoronasétány került be, de bőven vannak más félresikerült projektek is. Megemlítik például, hogy
- Villánykövesden felhúztak egy szállodát, 800 milliós támogatással, aminek 2018-ban már működnie kellett volna, azonban azóta is üresen áll az épület.
- A hatvani kerékpáros kalandparkot fennállásának utolsó négy évében egy (1) fő vette igénybe, míg hétéves létezése alatt 55 bringás használta. A pályát nettó 140 millió forintból építették.
- 2016. április 30-án indult el a Vál-völgyi (felcsúti) kisvasút, közel negyedmilliárd forint EU-s és további 1,5 milliárd magyar állami pénzből – a működés veszteséges, évente több olyan nappal, amikor effektíve nem volt egyetlen utazó sem.
- Zsanán a geotermikus fűtési rendszer helyett csak egy betonplacc készült el az 1,2 milliárd forintos támogatási előlegből.
- A Híd a munka világába programban egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozásával közel 2800 roma képzését, munkához juttatását ígérték, de ez sem jött össze. Eredetileg 5 milliárd forintot szántak a botrányos végkifejletű programra.
- Volt még a kutya és fitness nélküli kutyafitnessprojekt, amire a vállalkozás 110 milliós vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből előlegként 45 milliót meg is kapott.
- A szintén elvetélt magyar örökmozgó ötletét a Nemzetgazdasági Minisztérium a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretéből eredetileg 410 millió uniós pénzzel tartotta támogatásra érdemesnek.
- Felesleges kilátókra sem kevés pénz ment el. A hat fős lakosú Nagygécen közel 600 millióból épült emlékpark, Makovecz tervezte kilátóval. Tyukodnak az Átlátszó cikke szerint nem kevesebb mint 11 kilátója lett, amelyek közül azóta már van, amit elbontottak, van, ami csak úgy eltűnt – az egész több mint 200 millióba került. Aztán ott van a szintén uniós forrásból létesült mályinkai kilátó, amely négy évet sem bírt ki, vagy a pannon-hun-határon 300 millióból fölhúzott verőcei ketreckilátó, amelyet már megbontott a szél. Bodrogkeresztúron pedig mindösszesen negyven centi magas lett a kilátó – centinként egymillió forint uniótól származó pénzből.
