Folytatódik az állami földprivatizáció – közös nemzeti földvagyonunk dobra verése

A korábbi „Földet a gazdáknak!” program tapasztalatai – saját elemzéseim nem sok jót ígérnek. Ismét jön az „intézményesített földrablás” – ezúttal megint „nyilvános árveréses” formában??!! Ángyán József professzor írása.

Kedves Barátaim!
Megszólalásom okát ezúttal az a minapi hír adja, hogy – az üres államkasszától, a késő európai pénzektől és az államcsőd közeli állapottól nem függetlenül, a bevételi kényszer szorításában – folytatódik a március óta lebegtetett, ám mára konkrét formában el is indított állami földértékesítési program, melynek keretében ezúttal mintegy 22 ezer hektárnyi, 10 hektár fölötti birtoktestekből álló állami terület kerül több ütemben meghirdetésre és „nyilvános árveréses” formában értékesítésre. Az első ütemben több mint 12 ezer hektárnyi, elsősorban szántó, rét, legelő művelési ágú földrészletet, de emellett pl. például kisebb erdőrészleteket, szőlőket, gyümölcsösöket, halastavakat, illetve volt honvédségi területeket is dobra vernek. Az értékesítéseknek bevallottan az az elsődleges célja, hogy a költségvetési törvényben 2023-ra előírt, állami földeladásokból származó 300 milliárd forint bevételi tervet teljesíteni lehessen, még ha a vételi árat jelentős részben kedvezményes állami hitelek is fedezik. Az árverési hirdetmények május 19. óta az NFK honlapján elérhetők, amelyek a meghirdetett birtoktestek jellemzői mellett az árverések szabályairól, lebonyolításuk menetéről, helyszíneiről és időpontjairól is tájékoztatnak. Az árverésekre 2023. június 22. és 2023 július 14. között kerül sor.

Nos, a folytatódó állami földprivatizáció előtt tán nem haszontalan a korábbi földértékesítési hullámok tapasztalatait, eredményeit és tényeit is kicsit részletesebben szemügyre venni. Ez annál is inkább indokolt lehet, mert a kinyilvánított kormányzati szándékok és a megvalósult eredmények, a kimondott szavak és a tényleges tettek az esetek igen jelentős hányadában – finoman szólva – nem esnek egybe. Ezt a helyzetet az agrárium és a földügyek területén magam is alátámaszthatom, mert az Orbán-rezsim korábbi (2015-2016-os) földárveréseinek hivatalos adatait részletesen, megyénként elemeztem, és azok eredményeinek országos összegzésével is hamarosan elkészülök. Ezek közül az alábbiakban most példaképpen csak néhány jellemző és a jövő szempontjából is tanulságos eredményt emelek ki.

-– Így pl. a dobra vert állami földek többségére nem a kormányzati propagandában szereplő “helyben lakó földművesek, földművelő gazdák” tudtak nyertes árajánlatot tenni, hanem zömében „baráti” tőkeerős, külső árverezők voltak a befutók. A jól hangzó “Földet a gazdáknak!” állami földprivatizációs program keretében elkelt állami földterület kevesebb mint 1/3-a, csupán 32,7%-a jutott helyieknek, akik között ráadásul szép számmal találunk NER-tag, FIDESZ-közeli nagybirtokosokat, illetve a földforgalmi törvény abszurd szabályozása következtében cégeik székhelye révén “helybeli földművessé” váló nagyvállalkozókat. A tényleges, illetve “a törvény által azzá váló” helybeliek által megszerzett földterületek aránya 2 megyében – Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – a 20%-ot sem érte el, de további 8 megye – Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Veszprém és Zala megye – esetében is 30% alatt maradt.

-– Az árveréseken részvételre jogosító „szerzőképes földműves” státust bárki, bármilyen végzettséggel könnyen szerezhetett és szerezhet ma is, aki legalább résztulajdonosa egy olyan agrárprofilt is tartalmazó cégnek, amelynek központja a kiszemelt földterület 20 km-es körzetében található, vagy a virágzó „Aranykalászos gazdatanfolyamok” valamelyikén, akár személyes részvétel és gyakorlati képzés nélkül, 1,5-2 hónap alatt, 140-180 ezer Ft. tan + vizsgadíj ellenében, baráti vizsgáztatók előtt, „99,9%-os biztonsággal eredményes vizsgát tesz”, és ezzel mezőgazdasági végzettséget igazoló bizonyítványt szerez. Ez nem vicc, lásd pl. az egyik „50 ezer beiratkozottnak 50 ezer ilyen bizonyítványt kiállító” felnőttképzési központ hívogató ajánlatát. Az egyik legnagyobb földárverési nyertes, a víz- és gázszerelő Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyerekkori barátja, ma a leggazdagabb magyar multimilliárdos is, családtagjaival együtt ezt az utat járta, és így lett „szerzőképes földműves”.

-– Miközben az agrárminiszter állítása szerint a program eredményeként a „regisztrált magyar földművesek 30 százaléka, csaknem 30.000 személy szerzett földtulajdont”, azonközben az árverési nyertesek tényleges száma mindössze 3.909 fő volt. Szerinte az elkelt birtoktestek száma is közel 60.000 db, míg ténylegesen csupán 8.739 db birtoktest talált gazdára az árveréseken. Azt is határozottan mondta, hogy a nyertesek átlagosan 2 hektár területhez jutottak, ezzel szemben az egy nyertes által megszerzett átlagos terület ténylegesen közel 47 hektár. A nyertesek mintegy 15%-a, 584 fő ráadásul 100 hektárnál is nagyobb területhez jutott, és ők szerezték meg az elárverezett összes terület közel 60%-át.

– Az árverési tényadatok alapján az is leszögezhető, hogy teljességgel alaptalanok azok a kormányzati állítások, amelyek szerint versenyben kialakult piaci áron jutottak a nyertesek a dobra vert állami földterületekhez! Az elárverezett területek 68%-a egyetlen ajánlattevő részvételével, licit nélkül, kikiáltási áron kelt el, de voltak olyan megyék is, ahol ezek aránya a 80%-ot (Békés, Heves, Pest, Veszprém), sőt két megyében (Győr-Moson-Sopron és Vas) a 90%-ot is meghaladta. Valódi árverseny csupán a birtoktestek alig 4%-ának árverésén alakult ki. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy a területeket zömében olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek akár százmillió forintot is meghaladó kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok és fiatalok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyi gazdacsaládok nem vették a bátorságot, hogy a jó politikai kapcsolatokkal és/vagy nagy tőkeerővel, gazdasági/piaci befolyással rendelkező helyi vagy országos „nagyurak” ellenében, a meglévő, kis gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljanak földhöz jutni. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban számos jel utal arra is, hogy a nagy nyertesek a politikai szereplők közreműködésével egymás között előre leoszthatták a területeket, így az európai szinthez képest igen alacsony áron juthattak olyan állami földterületekhez, amelyek az élelmiszer piacon monopolhelyzetbe hozhatják őket, vagy a földpiac várható liberalizációját követően nagy haszonnal lesznek majd értékesíthetők.

-– Bár a hivatalos propaganda kis földterületek elárverezéséről és 300 hektáros személyenkénti szerzési plafonról beszél, ám mivel a családonkénti vagy közös gazdasági érdekeltségenkénti összeszámítási kötelezettség és ezzel a közös birtokmaximum is kikerült a földforgalmi törvényből, így egy nagyobb család vagy tőkés társasági kör „földműves” tagjai révén elvileg korlátlan nagyságú földterülethez juthat, gigabirtokokat alakíthat ki. Hogy a „Földet a gazdáknak!” programból példát is hozzak: az „Orbán-közeli” víz és gázszerelő, mára a leggazdagabb magyar nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc közvetlen családtagjaival, feleségével, két lányával, fiával és testvérével együttesen 1.545 hektár területre, vagy éppen üzlettársa, az ugyancsak FIDESZ-közeli, multimilliárdos Kárpáti László családi/üzleti érdekköréhez tartozó üzlettárs édesanyja, felesége, lánya, féltestvére és több cégben társa együttesen 1.004 hektár területre tettek nyertes árajánlatot, és szerezték meg általában kikiáltási áron, versenytársak nélkül az állami földeket.

-– Emlékezetesek Orbán Viktornak Hajdúböszörményben, a MAGOSZ országos nagygyűlésén, 2010. március 31-én elmondott beszédében elhangzott mondatok is, amelyeknek a helyszínen magam is fültanúja voltam: „Szeretném önöket megnyugtatni, hogy a magyar föld jövője nem függ a Brüsszelben esedékes döntésektől. Ez csak és kizárólag tőlünk függ. És elmondhatom önöknek, hogy önök biztosak lehetnek abban, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz és abban az én munkám ott lesz, addig Magyarországon külföldiek, akármit is döntenek Brüsszelben, itt soha nem fognak termőföldet vásárolni.” Nos ehhez képest kormányközeli külföldi családi/üzleti érdekeltségek tagjai szereztek meg közel 5.000 hektárt a dobra vert állami földekből az árveréseken, zömében szintén kikiáltási áron, azaz ugyancsak versenytársak és licitálás nélkül.

-– Végezetül, a példák sorát zárandó az a kormányzati állítás sem állja meg a helyét, hogy az orbáni föld- és birtokpolitika hatására jelentősen nőtt volna a családi gazdaságok száma vagy aránya. Ezzel szemben pl. az Agrárcenzus 2020 adatai szerint Magyarországon az elmúlt tíz évben egyharmaddal, közel 120 ezerrel csökkent az agrárgazdaságok száma, és az utóbbi néhány évben családok tízezrei adták fel a gazdálkodást.

A fenti néhány példa is arra int, hogy a kormányzati megnyilvánulásokat, közléseket az újra induló állami földprivatizációs program során is erős fenntartásokkal kell kezelni, és nem árt több irányból tájékozódni. Nos, ehhez is szeretnék azzal segítséget adni, hogy a “Földet a gazdáknak!” programról az árverések hivatalosan közzétett tényadatai alapján készített megyei jelentéseimet, azok elérhetőségét egy csokorba szedve itt most közreadom. Az országos összegzésen is dolgozom, de tán addig is hasznosak lehetnek e megyei jelentések azok számára, akik a téma iránt érdeklődnek, és szeretnének több irányból/forrásból is tájékozódni, vagy részt kívánnak venni az árveréseken, és szeretnének a program buktatóival kapcsolatban is felkészülni.
Elkészült jelentéseimet a Greenfo teljes körűen ismertette.

Az első megyei mintaelemzést 2016. áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közzétett – azóta persze a kormányzati honlapról gondosan eltüntetett, ám szerencsére számomra még idejében letöltött – árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását.
Az alábbi linkeken elérhető ismertetők a-b-c sorrendben
Bács-Kiskun,
Baranya,
Békés,
Borsod-Abaúj-Zemplén,
Csongrád-Csanád,
Fejér,
Győr-Moson-Sopron,
Hajdú-Bihar,
Heves,
Jász-Nagykun-Szolnok,
Komárom-Esztergom,
Nógrád,
Pest,
Somogy,
Szabolcs-Szatmár-Bereg,
Tolna,
Vas,
Veszprém és
Zala megyék állami föld-privatizációs képét mutatják be.

A fenti linkeken megadott ismertetőkből, összegző cikkekből a megyénkénti elemzések teljes szövege is elérhető. Jó szívvel ajánlom figyelmetekbe e megyei jelentéseimet, mint a megismert tények alapján általam “intézményesített földrablásnak” tartott és nevezett állami földprivatizáció kor/kórdokumentumait.

A most induló programról tájékoztató néhány tudósítás és portál linkje:

Változtak az állami földek értékesítésének szabályai
Hamarosan kezdődnek az állami földárverések – Terítéken a 10 hektárnál nagyobb táblák
Hamarosan indul az állami földek értékesítése
Folytatódik a földértékesítési program
Újra lesznek földárverések, több mint húszezer hektárt hirdetnek meg
TOVÁBB FOLYTATÓDIK A FÖLDÉRTÉKESÍTÉSI PROGRAM
A Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlásába tartozó földrészletek nyilvános árverése
Indul a földárverés: a megyei közgyűlés elnöke alól is vihetik a földet