Betétdíjassá válna az ásványvizes palack, és 30 forint lenne valamennyi betét díja, legyen az boros- vagy sörösüveg, netán görög joghurtos műanyag csésze. Ezzel kevesebb szemét, de sokkal több pénz keringene a gazdaságban – ígéri Illés Zoltán. A környezetügyi államtitkár nem először festi le ezt a víziót, igaz, most sem ígéri holnapra. Addig is jó lenne megválaszolni, hogy biztosan jó lenne ez nekünk?
Tízmilliárd forintos beruházással a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) bevezetné a betétdíjrendszert, ami a számításaik szerint évi 90-100 milliárd forintos forgalmat generálna, mert az egységesen 30 forintos betétdíjat az üveg- és a PET-palackokon túl a műanyag joghurtos poharakra is kivetnék. Ezt Illés Zoltán környezetügyi államtitkár vázolta fel a Magyar Hírlapnak, hozzátéve, hogy minderre a szaktárca a 2014-es választásokat követően kerítene sort. Illés azt állította, hogy a rendszer jelentős környezetvédelmi hasznot termelne, és a fenntartása nem terhelné sem a költségvetést, sem a fogyasztókat – igaz, az utóbbiakat csak azt követően nem, hogy az első visszaváltós palack árát kifizették, és utána átállnak a cserére.
Ebben a témában a legutóbb idén tavasszal értekezett az államtitkár. Akkor éppen arról, hogy az ügy lekerült a kormányzati napirendről. Az érintett civil és iparági körök azért is csodálkoznak a bejelentésen, mert a területen nagy az összevisszaság: az idén januárban életbe lépett hulladékgazdálkodási törvényhez a végrehajtási rendeletek még mindig nem készültek el, a törvényt viszont máris több helyen átírták. „Ilyen környezetben nehéz komolyan venni, hogy mi lesz majd a választások után” – mondta a hulladékgazdálkodási szabályozásokba belelátó forrás.
Mint a kő, papír, olló…
Jelenleg is működik betétdíjas rendszer Magyarországon, de csak önkéntes alapon. A „működési terület” a hazai gyártású sörösüvegek, illetve néhány szörpös és borospalacktípusra korlátozódik. Így gyakori eset, hogy a boltok, bolthálózatok üvegvisszaváltói csak azokért a palackokért fizetnek, melyeket éppen akkor maguk is forgalmaznak.
Az üvegbetét kérdésében azonban nem csak az itthoni szakpolitikai rövidlátás hibáztatható, hanem az Európai Unió egyik legfőbb alapelve, az áruk szabad áramlása is. A problémát az okozza, hogy a borosüvegekre nincsenek egységes formai előírások, a tagországok pedig az import üvegekkel nem nagyon tudnak mit kezdeni. Amíg nincs az EU-ban egységes üvegpalack-gyártási regula, mutatott rá Rátz Judit, a Humusz Szövetség vezető szakértője, mint ahogy az az uniós raklapok esetében jól működik, addig az összes üveges termék "csomagolóipari visszaforgatása" nem képzelhető el.
A betétdíjas PET-palackok kérdése sem mai keletű, miután már régóta évi több tíz tonna, nem lebomló szemét termelődik az egyszer használatos műanyag flakonok miatt. A nagy italgyártók azonban eddig sikerrel ellenálltak a többutas betétrendszer kötelező bevezetésének. Így míg a ’90-es évek végén a Coca Colát is rá lehetett kényszeríteni arra, hogy visszaváltható, 6-8 alkalommal újratölthető palackban forgalmazza az üdítőit, az ezredfordulót követően ezeket a palackokat kivonták a forgalomból. A Coca Cola is arra hivatkozott, hogy a visszaváltható palack drágább, mint az eldobható, és ha szelektív hulladékként az utóbbit feldolgozzák, akkor ledarálva palackokat a granulátumot visszaforgathatják a gyártásba.
Ami a bejelentésből igazi kakukkktojásnak számít, az a joghurtos poharak bevonása a betétdíjas rendszerbe. „Ez nekem teljesen új" – vallotta be Szilágyi László független parlamenti képviselő, környezetvédelmi aktivista, aki nem tud arról, hogy a joghurtos pohár bármilyen szakmai anyagban előkerült volna. Az ötlet szerinte két szempontból is irreális: a relatíve olcsó termék árába nem lehet 30 forintos betétdíjat beépíteni, amiért már vállalnák az emberek a szelektív gyűtést. „A flakonok tisztítása miatti plusz vízterhelés mellett a feldolgozókapacitás is hiányzik” – magyarázta a PM-es politikus, aki szerint „a betétdíjat az üdítőitalok területén réges-rég be kellett volna vezetni, az ásványvizes lobbinak viszont még biztosan lesz egy-két szava egy olyan visszagyűjtési rendszerhez, ami 30 forintos betétdíjon alapul”.
Folytatás: Kézi vagy inkább automata?
