Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében és a Kiotói Jegyzőkönyvben résztvevő országok 2013. november 11-22. között Varsóban megrendezett éves csúcstalálkozójának elsődleges célja az új globális éghajlatvédelmi megállapodással kapcsolatos szakpolitikai koncepciók megvitatása volt.
A fórum a 2015-ös párizsi konferencián elfogadni tervezett dokumentum előkészítése mellett a közelmúlt magyar klímapolitikai sikereinek ismertetésére is alkalmat kínált. Hazánkat a tanácskozáson Horváth Attila Imre klímapolitikáért felelős államtitkár képviselte.
Az Európai Unió a 2013. október 14-i Környezetvédelmi Tanácson kapott mandátum alapján képviselte a tagállami érdekeket a varsói konferencián. Az álláspont szerint az EU-nak egy rugalmas jogi keretrendszerre kell törekednie, és a globális felelősségvállalásra kell helyeznie a hangsúlyt, hogy 2015-ben egy olyan új éghajlatvédelmi megállapodás jöjjön létre, amely megfelelően tükrözi a gazdasági és társadalmi fejlettségi viszonyokat, és ez alapján határozza meg a résztvevő országok vállalásait. A gyorsan fejlődő országok (BRICS) és az unión kívüli, legfejlettebb OECD-államok között fennálló éghajlatpolitikai feszültségek miatt a tárgyalások sokáig nem hoztak eredményt, azonban az Éghajlatváltozási Keretegyezmény soros lengyel elnöksége és az Európai Unió erőfeszítései révén Varsóban olyan megállapodás született, amely megtette az első lépést egy új, igazságosabb felelősség-megosztás felé.
A megállapodást segítette, hogy jelentős előrelépés történt a fejlődő országok támogatását szolgáló finanszírozási keretrendszer kialakítása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzések meghatározása és az új keretrendszerbe való beillesztése területén. Ezen kívül több fejlett ország azonnali pénzügyi támogatásokkal szolgálta a célok mihamarabbi megvalósítását. A csúcstalálkozó szombat estig elhúzódó tárgyalásain végül sikeres döntések születtek, amelyek a varsói csúcsot fontos mérföldkővé tették a 2015-ös párizsi találkozó felé vezető úton. Az ENSZ fejlett és fejlődő országai egyaránt elfogadták, hogy lehetőség szerint 2015 első negyedévéig tegyék meg kötelezettségvállalásaikat a 2020-tól kezdődő új rezsimre vonatkozóan. Fontos eredmények születtek a fejlődő világ éghajlati kárainak és veszteségeinek kezelésére egy új mechanizmus formájában, és elfogadtak a résztvevők egy, az erdősítést támogató pénzügyi keretprogramot is.
Hazánk szempontjából az ENSZ klímacsúcs fontos hozadéka az éghajlati alkalmazkodás globális és uniós szakmapolitikai megerősödése. Magyarország kidolgozta a nemzeti alkalmazkodás keretrendszerét, amely a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részeként hamarosan az Országgyűlés elé kerül. A varsói klímacsúcs megerősítette a megújított magyar éghajlatpolitika egyik alappillérét, mely szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és felkészülés a kibocsátás-csökkentéssel azonos súlyú klímapolitikai kérdés.
Horváth Attila Imre ismertette a magyarországi eredményeket Marcin Korolec lengyel környezetvédelmi miniszter, a konferencia elnöke és Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezményének főtitkára részvételével a Bloomberg meghívására szervezett panelbeszélgetésen. A beszélgetés résztvevőinek egységes véleménye szerint növekvő hangsúlyt kap a magánszektor önkéntes, partnerségi alapú részvétele az éghajlatvédelmi törekvésekben. Számos jó gyakorlat bemutatására került sor az üzleti szféra, az ipar és a helyi közösségek éghajlatvédelmi együttműködéseiről. Magyarország a Zöld Beruházási Rendszer, a KKV-k innovációs támogatásai, a közmű-szektor átalakítása és a Víz Világkonferencia kapcsán elért, korábban már széleskörű elismerést kiváltó eredményeit tudta megosztani, hogy azok hozzájárulhassanak a 2015-ig megkötendő sikeres megállapodás részleteinek kidolgozásához.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye.
Kudarc helyett időhúzás a varsói klímacsúcson
A teljes kudarcot, vagyis a tárgyalási folyamat zátonyra futását sikerült elkerülni, ám így is érdemi megállapodás nélkül ért véget a varsói nemzetközi klímakonferencia. A megállapodást – mint eddig mindig – a gazdag és a szegény országok kibékíthetetlen érdekellentéte akadályozta meg. Nagy várakozások a varsói csúcsot nem előzték meg, ráadásul kis híján ezeket is majdnem sikerült alulmúlni: menetközben a nagy nemzetközi zöld szervezetek, A Greenpeace, a WWF és mások ugyanis kivonultak a konferenciáról, mert reménytelenül kompromisszumképtelennek ítélték a résztvevőket.
A kéthetes, komoly vitáktól sem mentes találkozó szerényebb eredményekkel, néhány last minute megoldással zárult. A viták lényege dióhéjban az, hogy a fejlődő országok óvatosak az emisszió-csökkentési vállalásokkal, viszont több pénzt szeretnének adaptációs és kárelhárítási célokra.
