Ma hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, amely azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A WWF egyértelmű szabályrendszert, ambiciózusabb éghajlatvédelmi célokat, és a különböző szereplők között szorosabb együttműködést sürget a sikeres megvalósítás érdekében.
A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.
A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét.
Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia – október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.
Az ígéretek mellett tengernyi pénz kellene a párizsi vállalások betartásához
Számos ország, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – Kína és az Egyesült Államok – ratifikálta a klímamegállapodást. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek. A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre. (MTI)
Marrakesh – Lehetőség a nemzetközi éghajlatvédelem felgyorsítására
Ma hatályba lépett a tavaly elfogadott, mérföldkőnek számító nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás, néhány nap múlva pedig megkezdődik a 22. ENSZ klímakonferencia. A WWF egyértelmű szabályrendszert, ambiciózusabb éghajlatvédelmi célokat, és a különböző szereplők között szorosabb együttműködést sürget a sikeres megvalósítás érdekében.
Az ENSZ 22. klímakonferenciája november 7-én kezdődik a marokkói Marakkesh-ben. A tárgyalások fő célja a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás megvalósítását gyakorlatban segítő szabályrendszerek kidolgozása. "A tavalyi Párizsi Megállapodás jelenti a nemzetközi éghajlatvédelem új keretrendszerét. Az elmúlt hosszú évek előkészületei, tárgyalásai és ígéretei után most a tetteknek kell következniük. Nekünk arra kell figyelnünk, hogy a döntéshozók és kormányzati vezetők betartsák ígéreteiket, és valóban megállítsák a globális középhőmérséklet emelkedését" – fogalmazott Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.
Marrakesh a megvalósításról szól, vagyis a Párizsi Megállapodás szabályainak tisztázásáról, illetve arról, hogyan lehet ösztönözni a kormányokat, vállalatokat, városokat, és más szereplőket, hogy a jelenlegieknél is ambiciózusabb vállalásokat tegyenek és azokat képesek legyenek megvalósítani. Az érintetteknek úgy kell felállniuk a tárgyalóasztaloktól, hogy tisztában legyenek a szabályokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel, amelyek segítségével meg lehet állítani az éghajlatváltozást" – Mondta Manuel Pulgar-Vidal, a WWF közelmúltban kinevezett nemzetközi éghajlatváltozási és energetikai igazgatója, aki, mint Peru korábbi környezetvédelmi minisztere, egyben az ENSZ 20. klímakonferenciájának elnöke is volt.
"A következő néhány év döntésein múlik, képesek leszünk-e a felmelegedést a Párizsban meghatározott 1,5°C-os határérték alatt tartani, vagy vállaljuk a sikertelenség következményeit" – tette hozzá Pulgar Vidal. A konferencia során a tárgyalópartnereknek a következőkre kell fókuszálniuk:
• Az új globális éghajlatvédelmi megállapodás megvalósításához szükséges egyértelmű szabályok és eszközök: A Párizsi Megállapodás elfogadásával és hatályba lépésével végre van egy akciótervünk, de nincsenek lefektetve a végrehajtáshoz szükséges szabályok. A tárgyalópartnereknek úgy kell hazamenniük Marakesh-ből, hogy átlátják a folyamatot, és azt, hogy hogyan lesznek képesek megvalósítani illetve erősíteni jelenlegi éghajlatvédelmi vállalásaikat. Csak így lehetséges a Párizsi Megállapodásban fogalt célok elérése.
• Az állami és nem állami szereplők közötti együttműködések ösztönzése: Számos nem állami szereplő már a cselekvés útjára lépett. A részes feleknek meg kell érteniük ezt az üzenetet és többet kell tenniük a megvalósítás terén.
• A kitűzött éghajlatvédelmi célok erősítése 2018-ig: 2018-ban látjuk majd először, hogy Párizs valóban megváltoztatja-e a dolgok menetét. A következő két évben mindenképp javítanunk kell a kitűzött céljainkon ahhoz, hogy ledolgozzuk a tényleges vállalások és az éghajlatváltozás megállításához szükséges kibocsátás-csökkentés között jelenleg meglévő különbséget. Csak így tartható a globális felmelegedés a biztonságos, 1,5°C-os határérték alatt- írta a WWF Magyarország sajtóközleményében.
30 Nobel-díjas Trumpnak: hülyeségeket beszél klímaváltozás-ügyben
Közel négyszáz tudós, köztük harminc Nobel-díjas kutató írt nyílt levelet Donald Trump republikánus elnökjelöltnek a klímaváltozásról kifejtett véleménye és azon ígérete miatt, amely szerint amerikai elnökké választása esetén az USA kihátrálna az április végén aláírt párizsi klímavédelmi egyezményből.
Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának 375 tagja, köztük 30 Nobel-díjas tudós nyílt levele szerint ha az ország kilép az egyezményből, az megnehezíti olyan globális stratégiák kidolgozását, melyek csökkentenék a globális felmelegedés hatásait.
