Az Orbán-kormány ökogyarmattá árusítja ki Magyarországot. A Rákosi és Kádár éra vas és acél országa után az antizöld Orbán rezsim a putyini atom és fosszilis energiahordozó kiszolgáltatottság fenntartása mellett a német autómultiknak adott állami támogatások után a dél-koreai és a kínai akkugyártó multiknak ad közpénzt, miközben azok a környezetszennyező üzemeikkel a természeti erőforrásainkat herdálják el.
A G7 gazdasági portál járta körül, hogy milyen veszélyei vannak az elburjánzó akkuiparnak.
Elektródgyártás, a cellák összeszerelése, majd formázása – alapvetően e három lépésből áll a lítiumakkumulátorok gyártása, amelyeket különböző mértékű energia-, víz- és nyersanyagigény, illetve potenciális környezetszennyezés jellemez, és ez igaz az egyszerűnek tűnő folyamatba bekapcsolódó beszállítók tevékenységére nézve is. Ez a sokszínűség az egymást érő akkumulátoripari beruházásokról szóló hírekben is érzékelhető, ellentmondásokhoz vezetve: a napokban bejelentett ácsi katódgyár működésének környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban a település jelenlegi polgármestere optimista, elődje ugyanakkor veszélyeket lát.
A másik elektród – az anód – gyártása során már most is vizet használnak oldószerként az üzemek, aminek azonban rendkívül tisztának és ionmentesnek kell lennie. Mindezt elérni szintén energiaigényes folyamat eredménye, és a szükséges vízmennyiség is jelentős, az akkumulátorgyártás során jelentkező vízigény jórészt a pozitív elektród előállításához kapcsolódik.
Az anódok és a katódok gyártása történhet az akkumulátorüzemekben – az SK Innovation komáromi egységében egymással párhuzamosan futnak az alkotóegységek gyártósorai –, de vannak katódgyártásra szakosodott gyárak is, ilyeneket létesít az EcoPro Debrecenben és a Huayou Cobalt Ácson.
Az akkumulátorgyárak fontos beszállítói továbbá a két elektród közé kerülő szeparátorfóliákat készítő üzemek (Debrencben a Semcorp, Nyíregyházán a W-Scope gyártja majd az akkumulátorok egyik kulcsfontosságú alkatrészét, míg Nyergesújfalun a Toray kezdte meg tavaly a működését ezen a területen), valamint az elektródok alapjául szolgáló alumínium- és rézfóliák gyártói. (A gödi Samsungnak például a Gödöllőn üzemet létesítő Iljin Materials szállíthat rézfóliát, az ágazatban piacvezetőnek számító Solus Advanced Materials – korábbi nevén Doosan – pedig Tatabányán ruház be).
A lítiumsóból a levegőbe kerülve nedvesség hatására mérgező gáz képződhet, az elektrolittal kapcsolatos munkafázisok tehát kivételesen száraz, a személyzettől elzárt körülmények között zajlanak.
Az ionok elektródok közötti áramlását biztosító anyag gyártására is vállalatok specializálódnak, a gödi Samsung kiszolgálására például Sóskút közelében létesített elektrolitgyárat a Dongwha. Az elektrolitgyár felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek számít, termékei ugyanis tűz- és robbanásveszélyesek, továbbá egy esetleges baleset következtében a levegőbe kerülhet a már említett lítiumsó, ami szintén nyugtalansággal tölti el a helyieket. A Samsung és az SK Innovation elektrolittal történő ellátására Tatabányán is történt beruházás a Soulbrain jóvoltából.
A cellák összeállítását követően azok formázása, „öregítése” következik, amikor sor kerül azok első töltésére is. Ennek energiaigénye is jelentős tétel, ugyanis 20-80 százalékos töltöttségi szint elérése a cél, egy évi tíz gigawattórás kapacitású üzem esetében tehát csak ez a lépés 2-8 gigawattóra áramfogyasztást jelent évente, igaz, az akkumulátorokba töltött energiát később a vásárlók felhasználhatják. (Bár ez Magyarország energiafüggőségén nem sokat változtat, hiszen az idehaza készülő akkumulátorok döntő része külföldön forgalomba helyezett autókba kerül.) Mindeközben mérgező gázok is távoznak az akkumulátorokból, amelyeket aztán elégetnek a gyárak.
A legvégső lépés az akkumulátorcsomagok összeállítása, ám ez már nem feltétlenül az akkumulátorgyárakban történik. A környezetre gyakorolt potenciális ártalmak szempontjából továbbá a melléktermékek és a hulladékká vált akkumulátorok feldolgozására hivatott üzemek is figyelemreméltók. Például a gödi Samsung és a komáromi SK Innovation selejtes termékeit Bátonyterenyén feldolgozó SungEel Hitech üzemét légszennyezés és a rákkeltő anyagokkal szennyezett munkakörnyezet miatt büntette meg a munkavédelmi hatóság, de ugyanitt súlyos sérüléssel járó robbanás is történt.
