A klímaváltozás hatásai Budapestet sem kerülik el. Azon dolgozunk, hogy kivegyük a részünket a klímaváltozás elleni globális küzdelemből, és csökkentsük káros kibocsátásainkat. Mi, budapestiek, minden évben 9 millió tonna üvegházhatású gázt engedünk a légkörbe. Ez a teljes magyarországi kibocsátás nagyjából egyhatoda.
A kibocsátások közel 40%-a lakóépületeinkből ered – abból, hogy fűtünk, világítunk, megy a hűtő, töltjük a telefonokat stb. Budapest kétségtelenül gyönyörű, de régi épületeink nagy része igencsak korszerűtlen, energiapazarló. Otthonaink mellett a közlekedés is jelentős károsanyag-kibocsátó.
A klímaváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése mellett az is fontos, hogy alkalmazkodjunk azokhoz a hatásokhoz, amelyeket már most is érzékelünk. Több növénnyel, zöld felületekkel például enyhíthetjük a város túlmelegedését, vagy a csapadékvíz jobb hasznosításával enyhíthetjük a csatornák hirtelen túltelítődését.
— Korrupció kontra zöld decentralizált energia – mi is az az energiademokrácia?
— Bár hazánk területének csak 3%-a Budapest, a villamosenergia kb. ötödét itt használjuk fel. Mit kell tenni a fenntartható rendszerért?
— Közlekedés és épületenergetika – a két legneccesebb terület, ahol a fővárosi klímatervnek, stratégiának gyorsan kell lépnie.
— demokrácia és környezetvédelem: mit tesz szeptemberben a klímaközösségi gyűlés?
Többen között ezekre a kérdésekre is választ kapnak, ha meghallgatják podcastunkat Ámon Adával, a Budapest Főváros Önkormányzata Klíma és Környezetvédelmi főosztály vezetőjével.
