A energiaátmeneti szempontú vélemények, javaslatok széleskörű megvitatására az MTVSZ szakmai szervezetekkel konferenciát szervezett szeptember 18-án a magyar REPowerEU-ról, a Helyreállítási Terv önálló energetikai fejezetéről. A webinaron a két illetékes helyettes államtitkár is előadott.
Az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Magyar Természetvédők Szövetsége előadói üzenetei az energiaátmenetet gyorsító és mélyítő irányba mutattak. A minisztériumi illetékesek elmondták, hogy a konferencián elhangzott és a beérkezett szakmai véleményeket, javaslatokat igyekeznek becsatornázni a REPowerEU folyamatba. A folyamat keretében az Európai Bizottságnak kettő, a Tanácsnak utána egy hónapja lesz megegyezni és elfogadni a magyar fejezetet.
Az Európai Bizottságnak augusztus 31-én benyújtott és a kormany.hu-n szeptember 11-én nyilvánosságra hozott REPowerEU fejezetben célként szerepel, hogy „Magyarország energia import kitettségét az uniós átlagra csökkentjük”. Ez egybemossa a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) szereplő gázimport- és áramimport-csökkentési tervet: a mai 85%-os gázimportot 2030-ig 80%-ra csökkentené a Kormány (míg a jelenleg érvényes NEKT-ben még 70% volt a cél), a 2022-ben 28%-os áramimportot pedig 20%-ra 2030-ig.
“A magyar REPowerEU célkitűzésekből fájóan hiányzik a földgáz-függés ill. földgáz-fogyasztás csökkentése, számszerűsítve. Az egyeztetési változatban még benne volt a várt hatásoknál a 6,5 millió m3/év földgázfogyasztás-csökkentés (2022-höz képest), bár 2026 közepéig elég kevés lett volna, tekintve, hogy 2021-ről 2022-re a fogyasztói takarékosság (az enyhe időjárással együtt) 1900 millió m3-rel csökkentette az országos gázfogyasztást egyetlen év alatt. Ez több, mint az EU önkéntes vállalása a 15%-os csökkentésre. Sajnos nagyrészt a lakosságra van terhelve a gázfüggőség-csökkentés és végső energiafelhasználás-csökkentés teljesítése, miközben az iparhoz képest sokkal kevesebb támogatást kap ezekhez a REPowerEU-ból vagy más EU-s költési tervből, ezen változtatni kell.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
“Hiányoljuk a tervből az energetikai felújítások széleskörű ösztönző rendszerét, beleértve egy nagyszabású lakossági épületfelújítási támogatási programot. A dekarbonizált épületállomány célját egy lépésről lépésre végrehajtott, több éves, differenciált és kiszámítható támogatási program tudná előmozdítani. A szűkös támogatási forintokat a mélyfelújítások előmozdítására kellene fordítani, a tervben foglalt 30%-os energiamegtakarítási elvárás alacsony, hacsak nem párosul olyan szabályrendszerrel, amely a szakaszos mélyfelújításokat biztosítja. Összességében a lakossági energiahatékonysági beruházásokra aránytalanul kis összeg jut, a tervezett 20 ezer felújított lakás nagyságrendileg elmarad a szükséges évi 130 ezer lakásfelújítástól. A rezsicsökkentés fenntartásával a lakossági fűtés terén változatlanul fennmarad a gázfüggőség, a terv ennek mérsékléséhez nem járul hozzá érdemben” – mondta Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője.
A REPowerEU terv az időjárásfüggő megújulók tekintetében 13 GW összteljesítményben jelöl ki célszámot 2030-ra, melyből a NEKT-re támaszkodva 12 GW-tal részesedik a napenergia és 1 GW-tal a szélenergia.
“A napenergia gyors ütemű térnyerése örömteli, ugyanakkor ez a jelentős eltolódás a források tekintetében komoly rendszerszintű problémákat okozhat a jövőben, hiszen időben korlátozottan áll majd rendelkezésre jelentős többlet. A szélenergia az éjszakai és téli féléves nagyobb termelési részaránnyal egészíthetné ki a napenergiát, amennyiben hasonló mértékben fejlesztenénk, ezen kívül a gázimport csökkentésében is jelentős szerepet kaphatna. Aggasztó, hogy továbbra sem készült el az új (támogató) szeles szabályozás, pedig már tavaly óta ígéri a kormányzat.
Véleményem szerint a megújuló források támogatására fordított RePowerEU keretből túl nagy arányban részesülnek az ipari szereplők a lakossági épületek és középületek megújulós fejlesztéseire fordított összeghez képest, pedig az iparban meglenne a tőke ennek finanszírozására.” – mondta Magyar László, az Energiaklub megújuló energia szakértője.
“A REPowerEU-tervben előirányzott reformokból fájóan hiányzik a “rezsicsökkentés” eltörlése, pedig az társadalmilag igazságtalan, még több energiafogyasztásra ösztönöz és forrást von el fontos társadalmi feladatoktól. A rászorulókat pedig nem “olcsó” energiával, hanem pénzzel kell támogatni. Aggályos az is, hogy Magyarország nem valósítja meg az EU országspecifikus ajánlásait, ami az uniós támogatások egyik feltétele.” – mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A 2023. szeptember 18-i konferencia előadásai innen letölthetők >>>
