A rovat kizárólagos támogatója

Alább a hazai hulladékgazdálkodásnak az ötödik Orbán-kormány 35 évre tervezett magáncégek kezébe helyezéséről lesz szó (https://ted.europa.eu/udl…). Először csak az tűnhet fel, hogy a tervezés időtávja jóval túlnyúlik a kormány választási megbízatásának körén. (Ellenzék mintha nem is lenne. Kitört a végleges egypártrendszer?)

Wiedemann Tamás – Jogerős: a kormány nem titkolhatja, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett Szabad Európa, 2022. március 17.

A hulladékkezelés a lakosságot mélyen érinti. Nem lényegtelen, hogy a hazai szemétszállítás feltételei milyenek lesznek az energiaárak elképesztő emelkedése kapcsán. Véleményem szerint közbeszerzés indoklása és eredménye nem lehet titkos. Legfőképpen nem közérdeket érintő területeken, hiszen az átláthatóságot illetően az állampolgári, az adófizető elvi tulajdonjogait korlátozza. A kormány korábban már elkezdte az autópályák ügyének 35 év koncesszióba adását, így ennek jogi ügyei is megjelennek alább, mint jogkezelési precedens.
*
„Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI), milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják a teljes magyar hulladékgazdálkodást. A kormányzati szervet a Transparency International Magyarország (TI) perelte be, és a bíróság múlt heti elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint ki kell adnia a számításokat. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a TI, de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordultak. Ez már a második ilyen jellegű ítélet, miután tavaly októberben szintén arra jutott a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján döntött a 35 éves autópálya-koncesszió mellett a kormány. Az NKI azonban fellebbezett, ennek a pernek ma volt a másodfokú tárgyalása, ahol jogerős ítélet született: ki kell adni az adatokat.”

– Az autópálya ügyében tehát jogerős ítélet született. Kérdés, hogy mire kötelezi majd ez az ügyintézőket? Nálunk azért egyre gyakoribbak a ’még egyenlőbbek’? A Nemzeti Koncessziós Irodát a Miniszterelnökség általános politikai koordinációért felelős miniszter ( = miniszterelnök kabinetfőnöke), aki név szerint az elképesztően intézett [lásd Rogán évfolyamtársa Balogh Radosztina Veselinova karrierjét az Arton Capital Kft.-ben – 2013-ban létrehozott cég, amely 8 főt foglalkoztat; adózás előtti eredmény 2021-ben 24 millió forint; tulajdonos és ügyvezető: Balogh Radostina Veselinova), offshore hátterű (European Bond Program Management Consultancy, Hungary State Special Debt Fund)] letelepedésikötvény-program (2013-2017) ügyében elhíresült, a Mobilsign Kft. (2014-ben létrehozott cég, amely 14 főt foglalkoztat; adózás előtti eredmény 2021-ben 72 millió forint; tulajdonos és ügyvezető: Csik Balázs) Louis Vuitton-hátizsákos feltalálója, egykor ambiciózus Fidelitas-vezető Rogán Antal.
„Nagy Gabriella hangsúlyozta: a hosszú időtartam miatti kockázatokat, például az építőanyagok drágulását, a forint árfolyamának változását, vagyis a jövőbeni gazdasági bizonytalanságot a koncessziós pályázaton ajánlatot tevő cégek mind be fogják árazni, ezért feltételezhető, hogy a végeredmény jóval drágább lesz, mintha egy-egy kisebb, időben jobban belátható szakaszokban versenyeztetné meg a tevékenységeket a kormány. Nagy Gabriella szerint nem tudni, hogy milyen lesz a hulladékgazdálkodás és a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió. A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.”
– Tiszta sor.

Orbán Viktor, Kósa Lajos, Rogán Antal és Kocsis Máté a parlamentben. parlament

„Az Alaptörvény […] garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ettől csak alapos indokkal lehet eltekinteni. Az alperes NKI jogi képviselője nem élt azzal a lehetőséggel, hogy csak a bíróságnak bemutassa a számításokat […] A kormányszerv becsatolt a törvényszéknek egy 43 oldalas dokumentumot bizonyítás gyanánt. Ilyenkor csak a bíróság láthatja az adatokat, a felperes TI nem. A bíróság szerint azonban a 43 oldalból negyven teljesen ki volt takarva, csupán három oldal volt, ahol nem minden volt kitakarva, de számadatok ezen a három oldalon sem látszódtak.”

– Ez meglehetősen kaján adatbemutatás. Tartok tőle, hogy a Transparency International Magyarország majd ugyanezt a kitakart tartalmú dokumentum-közeli papírsalátát láthatja. Végül is a Fidesz ’ügyintéző jogász’-párt magáncégek felé lejtő közgazdasági háttérrel. Persze ez a magánvéleményem, mások ezt a nemzeti tőkésosztály szükséges kiépítésének látják. Nagy társadalmi szükséglet lehet – akárki megmondhatja – a rólunk, a fejünk fölött mutyizó gazdagokra.
„A hulladékgazdálkodásra egyedül a Mol jelentkezett. Ahogy az Átlátszó.hu már [korábban] beszámolt róla, a kiírás előzménye az a tavalyelőtt novemberben beterjesztett törvény, amely az önkormányzatok helyett az államnak adta át az egyébként igen jövedelmező ágazatot [lásd méltatását], az állam pedig az egész országra vonatkozóan koncesszióba adhatja […] A gyorsforgalmi utak üzemeltetésére három cég adott be pályázatot: ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák 35 évre szóló üzemeltetésére. A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott. A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna.
A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért.”

– »A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (Statútum rendelet) alapján az agrárminiszter feladataiba nem tartozik bele a hulladékgazdálkodás. Előbbiek alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatok ellátása és az érintett fejezeti kezelésű előirányzatok megtervezése 2019. évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezetben történik)«. Hitték volna az innovációért (K+F+I, így MTA) és egyetemi oktatás mellett a hulladékgazdálkodás (szemétkezelés is) Palkovics ’Sempai’ Lászlóra tartozik.

A Technológiai és Ipari Minisztérium portfóliójában azt látom, hogy a környezetjog nemzetközi területén gyönge teljesítményt felmutató (3 nemzetközi cikk, 45 hivatkozás) Raisz Anikó jogász a környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkár. Szóval ő afféle, politikailag felépített hazai hérosznyica, akihez a környezetvédelmi civilszervezetek elzarándokolhatnak majd. Neki sem rokona, sem ismerőse a korábbi ügyekhez kapcsolódóan. A környezetvédelem (szintén ’körkörös pályát’ jár talán be, fideszesen népfrontosodik, még álmában Áder János is csönget egy picit) nagyjából a TIM-be került.
Az Agrárminisztériumnál a természetvédelem repeszei maradtak. Kedves Putyi, minek is ott a kaptár, műfecskefészkek és a buzgó balkonkörte-locsolás?
*
A lejtő természete már ilyen. Az egyre népszerűbb közbiciklin először örülünk, mert nem kell tekerni, csak egy idő után érezzük azt, hogy a sebesség meghaladja a szerkezet által szolgáltatott stabilitás kereteit, aztán az első élesebb kanyar után következik a szabadesés. Lazán csodálkozó (álom az élet) önhittséggel elszállunk. Visszakapaszkodni gyalog majd nem mi fogunk.

Darvas Béla

Kapcsolódó anyagok:

Titkos az Orbán-kormány nagy hulladékmutyija

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek