Az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei nem tudták jóváhagyni tegnap azt a hosszú távú tervet, amelynek értelmében 2050-re az 1990-es szinthez képest legalább 80 százalékkal csökkenne a káros éghajlatváltozást segítő gázok kibocsátása.
A brüsszeli tanácskozáson ugyanis Lengyelország – amelynek energiaellátása még mindig jelentős mértékben a komoly kibocsátásért felelős, széntüzelésű hőerőművek működtetésétől függ – lényegében megvétózta az erre vonatkozó menetrendet. A terv értelmében 2020-ra 20 százalékkal, majd tízévenként további 20-20 százalékkal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A mostani évtized végéig tartó időszakra vonatkozó célkitűzést már Lengyelország is elfogadta.
Egy tavalyi állam- és kormányfői találkozón az EU-tagországok már megállapodtak abban, hogy megpróbálják elérni a 80-95 százalékos kibocsátás-korlátozást az évszázad közepéig – a mostani lengyel álláspont visszalépésnek tűnik ahhoz a helyzethez képest.
Brüsszeli közlések szerint az EU többi tagállama el tudta volna fogadni az útitervet. Marcin Korolec lengyel környezetvédelmi miniszter most – a beszámolók szerint – egyebek közt azzal érvelt, hogy különösen a végső célkitűzést túlságosan elméletinek tartják, és egyelőre nem is tudják garantálni, hogy Varsó teljesíteni tudja a jelentős mértékű kibocsátás-csökkentést az egyes tervszakaszokban.
Azzal minden tagállam egyetértett tegnap, hogy az EU továbbra is vegyen részt a klímavédelmet szolgáló kiotói jegyzőkönyv hatályának lejárta utáni időszakra vonatkozó világméretű tárgyalásokon, amelyek célja elsősorban erre az évtizedre nemzetközi kibocsátás-korlátozási célkitűzéseket kidolgozni. Az Európai Bizottság az útiterv tavaly kiadott eredeti változatában még azt is hangoztatta, hogy az EU már 2020-ra túllépheti a 20 százalékos, jelenleg érvényes kibocsátás-csökkentési célt, különösen ha a tagországok teljesítik azt a vállalást is, hogy az évtized végére az energiahatékonyságot is 20 százalékkal javítják.
Connie Hedegaard, a káros éghajlatváltozás elleni harcért felelős biztos azzal is érvelt, hogy minél tovább vár az EU, az átállás annál költségesebb lesz. A bizottsági javaslatból az is kiderült, hogy az alacsony kibocsátású technológiák elterjesztéséhez a következő 40 évben uniós szinten évi mintegy 270 milliárd eurós beruházásra van szükség. Ennek nagy része azonban várhatóan megtérül a gáz- és olajimport csökkenésével.
