A Szent István Egyetem átalakulásával február 1-jén létrejövő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hosszú távon legalább 13 ezer hallgatóra számít – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az új felsőoktatási intézmény kuratóriumának elnöke. A kuratórium tagja Lázár János is. Dilettánsok klubja? Darvas Béla véleménycikke.
Bevallom, sohasem értettem, hogy miért éppen Szent István nevét kellett viselnie egy agráregyetemnek. 2000. január 1-én kapta ezt a nevet éppen Orbán Viktor első kormányának idején, és 20 évig tartott.
Az Állatorvostudományi Egyetem (2016-ban kivált – vezetői szerint a legnagyobb gazdasági vesztese volt ennek a fúziónak), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (2003-ban kivált és 2015-ig a Budapesti Corvinus Egyetem része volt – aztán visszatért), a Jászberényi Tanítóképző Főiskola (2016-tól az Eszterházy Károly Egyetem részévé vált) és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola (2020-tól az Óbudai Egyetem része lett). Vagyis egyesek jöttek (ezekről nem írtam), míg mások mentek csak Gödöllő maradt, mint az Esthajnalcsillag, de aligha erről szeretnék most beszélni. Talán arról igen, hogy ha a minisztériumok egyszer valamit elkezdenek piszkálni azt abba nem tudják hagyni. Számtalan szebbnél szebb gondolat kísérti meg őket. Az egyik átalakítást követi a másik, mert a ’kinevezett látóknak’, mint tudjuk, mindig van egy újabb tanácsuk, ha valami rejtélyes kórság miatt dögleni kezdenek a libák. Szóval most ’valami rendkívüli’ lesz, mint ezt tudjuk már egy ideje, létrejön egy megaegyetem, ami álmainkban olyan gyorsasággal zárkózik fel a világ élvonalához, hogy csak úgy füstöl. Viszont adódik a kérdés, ha felzárkózik majd tanár (akik adottak, és eddig sem fékezték az ágaskodó lovakat) és diák (akik közül nem igazán a legjobbak pályáznak ide), akkor hol lesz az a mezőgazdaság, amely hasznosítja a nemzetközi mezőnybe ’szabadult’ színvonalat. Korántsem azt akarom mondani, hogy a színvonal-emelkedés nem nagyszerű dolog, csak ennek fonákságait is látni vélem. Úgy hírlik, hogy a gazdák 4% rendelkezik agrármérnök diplomával, s nem javít jelentősen ezen a statisztikán a középiskolát végzettek száma sem.
Természetesen jól járhat ezzel a kutatás, bár van nekünk olyan állami adminisztrációnk, ami a hazai mezőgazdaság egyébként létező tudományos eredményeire támaszkodik? Nyoma sincs az innovációs láncnak! Hiszen az adminisztráció nem is olvassa az angol nyelvű közleményeket, és nem is hasznosítja azokat (lásd a minisztérium esete a hazai tudományos cikkekkel, amelyek a neonikotionoidokról és a glyphosate-ról jelentek meg a nemzetközi szakirodalomban). Mit gondolnak miért próbálok írni különféle médiában? Nos, alapvetően azért, mert egészen világosan látom, hogy a hazai kutatásra a döntéshozóink nem figyelnek. Újságírókat sem látok, akik válaszokat letranszformálnák. A számomra utolsó minisztériumi ember, aki mezőgazdasági kutatást ’irányított’ – Szépe Ferenc a hetedik kiskunkapitány (ma a Dongér-Kelőér Vize Egyesület szakértője) – gabonaraktározáshoz értő, saját bevallása szerint lótenyésztő volt, aki angolnyelvű közleményeinkre azt kérdezte vissza, hogy mikor írjuk meg magyarul, mert akkor ő is el tudja olvasni. Fazekas Sándor idején ő irányította a minisztériumból a NAIK-ot. Nem volt egyedül a felkészületlenségével. Világszínvonalú lenne az agrártárca, amihez világszínvonalú oktatás illene?
Gyuricza Csaba SZIE Bruzák Noémi MTI
Merre igyekszik vajon Gyuricza Csaba, aki a SzIE megbízott vezetője? Ő korunk egyik miniszterek által segített ’agrárhőse’. A NAIK-ot éppen beviszi ebbe az egyetemi konglomerátumba, ahol menten szétszerelik. A tárca irányításában lévő agrárkutatás túlélte a Kádár-rendszert, de Gyuriczát – aki saját szakának képzési helyeit (lásd Ángyán József intézeteit ) is lerombolta – szerintem nem fogja. Felmorzsolódik majd, nyoma sem marad.
„A korábbi Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől a hatékonyabb és magasabb színvonalú felsőoktatás érdekében alapítványi fenntartásban működik tovább. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérése alapján a magyar agrárium felemelése iránt elkötelezett, jelentős szakmai, üzleti-vezetői és politikai tapasztalatukkal a meglévő akadémiai tudást gazdagítani képes személyek dolgoznak majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában.”
– Nos, ez afféle sejtetés, ami a semmit mondáshoz is igen plasztikus magyar nyelv sajátja. A színvonalas egyetemi képzés záloga az alapítványi működés lesz majd. Kuratóriumi elnök és kuratóriumi tagok húzzák ki ezt a kocsit a kátyúból, amibe beletévedtek a lovak? Mit gondolnak vezető egyetemi oktatók lesznek ebben a kuratóriumban? Előzetes tájékozódásom szerint erre egyetlen ismerősöm nem szavazott.
„Az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése, a korszerű és versenyképes képzés és kutatás feltételeinek megteremtése.”
Csányi Sándor és Lázár János
– Hogyan segíthetnek olyanok (Csányi Sándor és Lázár János) az agrárképzésen, akik nem mezőgazdászok, tehát fogalmuk sincs arról, hogy mit oktatnak ilyen egyetemeken? Hogyan segíthetnek olyanok, akik még középszintű egyetemi vezetők sem voltak (Nagy István méhész/agrárminiszter és Bedő Zoltán)? Kérdezem igen szerényen, szinte csak suttogva, de azért érthetően.
„A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) új stratégiai alapokra helyezett, versenyképes működése és jövőbeli fejlődése is ezt a célt szolgálja.”
– Veszem az adást. A 4%-nyi földeken dolgozó agrármérnök között ezek szerint öldöklő a verseny. A végzetteket pedig viszik majd, mint a cukrot (akár a fogorvosokat), ha megtudják, hogy a Csányi Sándor (bankár) által menedzselt képzésből kerültek ki. Hovatovább az agrárszakma behatol majd az élettudományok sűrűjébe is. Ki is kalauzolja ide a kurátorok közül? Mondjuk én, aki évtizedeket oktattam tárgyfelelősként ennek az egyetemnek az elődjeinél (SzIE és Corvinus), úgy tűnt, hogy az élettudományi ismereteket ez a képzési forma eddig sem mérte nagykanállal. MSc-képzés végén volt hallgató, aki genetikát, vagy agrokémiát sohasem tanult, mások úgy gondolták, hogy a méz virágporból készül stb. Persze minden tanárnak vannak történetei, és én sem vonok le a sajátjaimból messzemenő következtetéseket.
„Az intézményi modellváltást követően, a rugalmas kereteket biztosító struktúrában a MATE fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek. A felsőoktatásért felelős miniszter [Palkovics László gépészmérnök] felkérte az Alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait, akik a felkérést elfogadták…”
– Vagyis az egyidejűleg banki és futball ügyekben jártas elnök (bónusz a Bonafarm és a KITE), most mezőgazdasági és élettudományi pályán megmutatja, hogy mi az igazi virtus. Tessék elképzelni, hogy mindezt úgy írom, hogy kedvelem a focit. Már a jót, nem a gagyit.
„A testület azon dolgozik majd, hogy az intézmény a modellváltás által biztosított nagyobb mozgástérrel, szabadsággal élve képes legyen megfelelni saját minőségi elvárásainak és a piaci, tudásipari környezet igényeinek is.”
– Itt most kicsit elakadtam. Úgy értem, hogy ez a kuratórium olyan elképesztő minőségi elvárással él magával szemben, hogy annak megfelelni neki is kihívás lesz? Tulajdonképpen sakkjátszma lesz ez önmagukkal? Ezt nevezem. Végül is én is szoktam álmodni, de ébredéskor persze ezeket a cuccokat eleresztem.
„A kuratórium tagjai komoly tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek az agrárium, a felsőoktatás és az üzlet területén, hatékonyan tudják képviselni az ágazat és az egyetemi polgárok szempontjait.”
Orbán Viktor miniszterelnök, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Mészáros Lõrinc (Fidesz-KDNP) felcsúti polgármester, Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszter és Mészáros Beatrix, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. ügyvezetõ igazgatója (b-j) a kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
– Bocsánat, de nekem azt sem sikerült fogni, hogy a 67 éves, állami feladatokkal elhalmozott Csányi Sándornak (tudományos minősítése nincs; az MTA köztestületi adattárában nyomát sem találom), aki közgazdász (’címzetes egyetemi doktor’, amiről Manócska barátai Mazsola és Tádé sem hallottak még) mi köze az erdészethez (lásd a Soproni Egyetemért Alapítvány elnökekéntvégzett tevékenységét). Mit oktatott tartósan és hol? Valóban 2004 óta PhD és DSc nélküli címzetes egyetemi tanár a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, ahogy a Wikipédia írja? Nem lehetséges, hogy gödöllői Csányi Sándor kandidátusról van szó, aki ott vadgazdaságot oktat, de nem ő az MLSz elnöke? Mi Csányi Sándor bankár feladata, aki így két kurátori elnök székét is elfoglalt már? Az ő feladata lenne az ’üzlet’, hogy ez a képzés gazdaságos legyen? Nem tudná ezt a feladatot a szenzációs Mészáros Lőrinc elvégezni? Végül is most gáz van, ha földindulást kellett generálni.
Vegyük sorba a többieket is. Nagy István miniszter (korábban polgármester és kollégiumigazgató), akinek PhD-ja van (címzetes egyetemi docens), és egyéb teendői mellett méhészetet, nyúl- és prémes-állattenyésztést és szakmódszertant oktatott. Bár még csak 53 éves, a minisztersége mellett nem tudom elképzelni, hogy még érdemi kurátori munkát is el tud látni. Nem az üléseken való rögtönzésre gondolok! Miért kell a ’használható’ atyánk fiakat karácsonyfák képében felmutatni? Inkább látom azonban Nagy Istvánt joviális politikusnak, mint csúcsegyetemet a nemzetközi ranglétrán felfelé segítő kvalitásnak. Bocsánat István, nem tudok a tényektől elszakadni. Saját egyetemeden még tanszékvezető sem voltál. Ők tévedtek? Lehetetlen nem elfogadni, ha felkérnek? Viszont, az kifejezetten érdekelne, hogy miért is nem része az óvári kar ennek a nagyszabású MATE nevű tervnek?
A 72 éves Bedő Zoltán DSc növénynemesítő 2012-2017 között az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának főigazgatója volt, aztán hirtelen nyugdíjazták, sokféle mende-mondát hagyva maga után. Ő volt az, akinek a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságból távoznia kellett a rábizonyított összeférhetetlenség miatt, hiszen hozzá tartozott a Martonvásár-Monsanto titkos szerződés; https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/09/21/gmo-munkacsoport-virtualis-magyar-gm-kukoricafajta-mv-500-bt/., amely ’magyar GM-fajtát’ kitűző munka azután eredménytelenül zárult. Róla elődjétől és mentorától (társnemesítőjétől) †Balla Lászlótól sokat hallottam, s legfőképpen a számtalan perükről. Nem tudok Bedő korszakos oktatói múltjáról (a munkahelyi vezetőimnek írt, engem fenyegető leveleiről igen), de lehet akár ilyen is, bár Heszky László tanszékvezető nekem sohasem mesélt róla, amíg vezette a SzIE-nek ezt a tanszékét, ahol az ő doktorképzésben én is előfordultam, mint mezei óraadó.
A 78 éves Horn Péter DSc végre valóságos egyetemi oktató (Kaposvár). Édesapja könyvéből tanultam én is állattenyésztést. Örömmel nyugtázom a kuratóriumban való megjelenését. Kérdés, hogy kire támaszkodhat majd a munkájában. Nekem úgy tűnik, hogy minden ráhárul majd szakmai téren (már ha lesz ilyen átalakítási szempont egyáltalán), amit a politikai többség (Csányi és Lázár) majd egykedvűen felülír.
A 45 éves, igen ambiciózus Lázár János (Rapcsák András hajdani fegyverhordozója) tudományos minősítés nélküli jogász. Egykori miniszterelnökséget vezető miniszter. Ő is fő állású, kalandos előéletű politikus (Kivel is töltötte az idejét luxusszállodában 2014-ben? Miért volt ez akkora titok, hogy végül is inkább visszafizette a kétmillió forintot az államkasszába? Miért próbálta azonban ezt Lázár hivatalos útként elkönyveltetni? Nincs erre a büntetőjognak kifejezése?)
-akinek sem a mezőgazdasághoz (veszem természetesen, hogy a szülei téesztagok voltak), sem a mezőgazdasági oktatáshoz nincs köze. Ő lenne esetleg a fék a kuratóriumban?
„2013 nyarán Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója polgárjogi és büntetőfeljelentést tett Lázár ellen, miután ’az ország legnagyobb uzsorásának’ nevezte őt…” – olvasom. S az is eléggé ismert, hogy „…Lázár János a napokban [2016-ra vonatkozik] kapta meg az MVH feletti irányítási jogosítványokat, amelyeket eddig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter gyakorolt. Az azonnali hatállyal felmentett Gyuricza Csabát és Dragovácz Nikolettát is az agrárminiszter nevezte ki tavaly…” Ezek a személyes feszültségek feloldódtak már, vagy párton belüli, többé-kevésbé kontrollált ellenzék is születőben van? Ne feledjem a hódmezővásárhelyi képzési hely sem része a MATE-nak. Szóval két kuratóriumi tagnak is kívül rekedt a lokális érdekköre?
„Stratégiai vízióval, pénzügyi és menedzsmenttudással támogatják az intézmény fejlődését, a képzés korszerűsítését.”
– A stratégiai vízióra én is kíváncsi lennék, és nem ilyen ködös kijelentő formában. Erről azonban csak Horn Pétert tudnám kérdezni, de nem szeretném lehetetlen helyzetbe hozni.
„Az intézmény stabil, önálló, fenntartható működéséhez, infrastruktúrájának megújításához rendelkezésre álló pénzügyi támogatás és vagyon öt campuson több mint 13 ezer hallgató oktatásának színvonalát növeli.”
– Valóban ennyi agrármérnökre van szükség? Gyuricza Csaba ilyenek mondott elöljáróban: „A rosszul működő mai rendszer miatt a hazai agráregyetemek megítélése is előnytelen, és ez is szerepet játszik abban, hogy az agrárpálya a fiatalok számára jelenleg nem igazán vonzó. Egy intézményre átlagosan ezernél kevesebb hallgató jut, az idei adatok pedig azt mutatják, hogy az agrárképzésben a jelentkezések száma 40 százalékkal csökkent”. Szóval el kellene innen mozdulni, de a citált interjúban Gyuricza szerintem semmilyen előképpel nem szolgált.
„A modellváltáshoz fűződő elvárás, hogy a MATE sokszínű képzési palettájára építve és a hazai agrárgazdaság, -képzés és -kutatás nemzetközi elismertségét növelve, 2030-ra bekerüljön a világ 100 legjobb agrár-fókuszú egyeteme közé.”
– És ezt valóban ilyen összetételű kuratórium tudja majd megvalósítani? Szakmai értelemben én ezt rossz politikai viccnek gondolom. Ez számomra a napi politika felülkerekedése az oktatáson. Persze, lesz majd másik, ha megérem.
Ps. Miközben ezeket a sorokat javítgatom hallgatom a SzIE kuratóriumának (Horn Péter személyesen nincs jelen, csak Skype-on szól hozzá; míg a jelenlévő Bedő Zoltán oktatási előéletéhez méltóan hallgat, illetve diákként való emlékeiről mesél egy strófát és mintha a multik részvételét a képzésben is vizionálná) élő sajtótájékoztatóját. A kérdésekre konkrét és világosan megfogalmazott válaszokat nem hallok (’cseppfolyós még a kérdés’ – mondta nagyon találóan Csányi bankár), de megjelennek majd a tartalmak azoktól, akik a kérdéseket feltették.
Az üzemeltető adatvédelmi irányelveivel kapcsolatosan ezen az oldalon további tájékoztatást kaphat.
Feltétlenül szükséges sütik
Weboldalunk sütiket használhat a honlap optimizálásának céljából. A Sütik fontosak a weboldal megfelelő működéséhez, valamint a sütiket a felhasználói élmény fokozásának érdekében is használunk. Segítségükkel statisztikai adatokat gyűjtünk az oldal optimális működéséhez, és az érdeklődőnk preferenciáinak megfelelően fejlesztjük tovább weboldalunkkat.
A honlap által használt sütik részletezése
Alapvető it biztonságtechnológiai szempontok alapján a tűzfalunk által elhelyezett sütik nem tilthatóak le, hiszen ez az oldal biztonsági kockázatát növelné.
A szükséges sütik nélkül az oldal felhasználása, az alapvető funkciók működése nem teljesülhet maradéktalanul! Kérjük az optimális felhasználás érdekében járuljon hozzá használatukhoz az alábbi gomb segítségével.
