Miért jó az iskoláknak az ingyenes levegőminőség mérő, hogy miért követendő európai példa a Nyíregyházi Kosár Közösség, és a budapesti Pipacs pékség, hogy milyenek a jó magyar zöld startupok, hogy hogyan lehetne a háztartások gázfüggőségét kiváltani, hogy hogyan tudnánk függetlenedni az orosz kőolajtól, és hogy miért kellett lelőni a kóborló jegesmedvét.
A greenfo hírháttér podcastjának 3. részében is vendégeinkkel a hét számukra fontos híreinek hátteréről beszélgetünk. Sarkadi Péter mai szakértő vendégei:
Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, és
Pataki György közgazdász, a Környezeti Társadalomkutatók Csoportja az ESSRG alapítója, vezető kutatója.
A beszélgetést azzal kezdtük, hogy mi az az ESSRG? A greenfo egy 2020 szeptemberi podcastjának vendége volt Dr. Kelemen Eszter, ökológiai közgazdász a Környezeti Társadalomkutatók Csoportjának (ESSRG) vezető kutatója, akivel akkor arról beszélgettünk, hogy a tiszta ivóvíz és levegő, érintetlen természet mekkora értékkel ír. Ha van, akkor természetesnek és ingyenesnek vesszük. És ha fogyóban/romlóban van? Mennyit fizetünk/fizetnénk érte? Pénzesíthetőek-e az ökoszisztéma szolgáltatások?
A mai műsor szemlézett hírei:
A Nyíregyházi Kosár Közösség, és a Pipacs pékség is európai jó példa lett
Együttműködésen alapuló élelmiszer-rendszerek gyűjteményét mutatja be agy új honlap, amelyet a napokban indított el egy EU-s országokból álló konzorcium. A gyűjtemény több mint 30 példát mutat be, melyek között két magyarországi, jól működő kezdeményezés is helyet kapott. 16 ország példáin keresztül ismerhetjük meg, hogyan működnek együtt gazdálkodók, vásárlók, önkormányzatok és egyéb szereplők azért, hogy rövid élelmiszerellátási láncok épüljenek ki, és helyben megtermelt terméket vegyenek a fogyasztók, lehetőleg közvetlenül a termelőtől. Az egyik magyar példa a Nyíregyházi Kosár Közösség, mely az egyik legrégebbi, legjobban működő bevásárlóközösség Magyarországon. A másik hazai példa a Pipacs Pékség, ami az egyik első újhullámos, kézműves és ráadásul bio alapanyagokból dolgozó pékség idehaza.
Magyar startupok zöld küldetéssel
Új, szerethető, könnyen használható megoldásokat kínáló startupok alapítóit kereste fel a marieclaire, akik elkötelezettek a környezet megóvása mellett.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének számításai szerint csak a fővárosban évente több mint 13 millió dobozt használunk el ételrendeléskor. Az éttermek nagy része egy ideje már keresi a módját, hogyan tudnák kiváltani az egyszer használatos dobozokat – nekik kínál megoldást a Rakun Dobozközösség.
Játékok, amelyek etikusan, újrahasznosított alapanyagokból készülnek, és emellett még a dizájn is a kihalóban lévő élőlényekre hívja fel a figyelmet – röviden ez a Seahorsey koncepciója.Olyan ökoetikus játékokat és gyerekkiegészítőket álmodtak meg, amelyek ellenőrzött, újrahasznosított hulladékból készülnek, például vizespalackból és óceánból kihalászott műanyagból. Küldetésük a hulladékmentes, boldog jövő megteremtése és a gyerekek ökotudatos gondolkodásra motiválása.
A Compocity kitalálásakor Pancsa Emese azt tartotta szem előtt, hogy egy szerethető, egyszerűen használható, ugyanakkor játékos megoldást találjon, amely arra ösztönzi az embereket, hogy hosszú távon elköteleződjenek a beltéri komposztálás mellett. „A giliszták tök jó fejek, de nyolc-tíz hónap kell nekik, mire létrehozzák a komposztot, én ennél nagyobb kapacitást és rugalmasságot szerettem volna – ezért egy mikroorganizmus-kultúrát használunk. A zárt erjesztési eljárással két hét alatt alakul át az élelmiszer-maradék tápanyaggá. A Compocity hulladékrendszere korszerű beltéri komposztálási alternatívát biztosít, amelyhez se földre, se gilisztákra nincs szükség.”
Ingyenes levegőminőség-mérőt kaphatnak iskolák
Ingyenes levegőminőség-mérő készülékeket juttat el hazai iskolákba a Levegő Munkacsoport, hogy az ország ritkán elhelyezkedő hivatalos automatikus mérőállomásainak adatait kiegészítse a lakossághoz közeli adatgyűjtéssel, és hogy a tanárok segítségével felhívják a diákok figyelmét a légszennyezés problémájára. A projekt egyik kiemelt célja, hogy a fővároson kívüli településeken is elterjedjenek a lakossági mérések. A projektben már 50 mérő gazdára talált, és a Levegő Munkacsoport a készülék szélesebb körű elterjedését várja a következő időszakban. Még a fűtési időszakban tervezi kiosztani azt a további 150 készüléket, ami a rendkívül egészségkárosító részecskeszennyezésről (PM2,5 és a PM10) szolgál tájékoztatással, könnyen használható, és bárki által be is szerezhető. A mérések eredményei ezután mindenki számára elérhetőek lesznek.
Itt a javaslat, mely szerint betiltanák a gázkazánokat Magyarországon
A Nemzetközi Energiaügynökség javaslata szerint 2025-től be kellene tiltani a fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánok értékesítését. Ehhez képest nálunk az otthonok több mint felében valamilyen földgáztüzelésű berendezés üzemel. Hazánk teljes CO2-kibocsátásának harmada a háztartásokhoz köthető, a háztartások egy főre jutó fűtése által generált szén-dioxid-emisszió alapján pedig Magyarország az európai középmezőny elején helyezkedik el. A hazai gázkészülék állomány átlagéletkora 2018-ban meghaladta a 20 évet. Amennyiben akár a régi készülék javíthatatlansága, akár környezetvédelmi okokból úgy döntünk, hogy lecseréljük a hagyományos gázcirkót és abszolút tiszta – vagyis lokális károsanyagkibocsátás-mentes – megoldásra váltanánk, az elektromos megoldások jöhetnek számításba. Viszonylag alacsony kiépítési költsége miatt népszerű alternatívának számítanak az infrapanelek, fűtőpanelek, ám az üzemeltetésük igen költséges lehet, hiszen míg 1 kWh energiát egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs modern gázkazán pedig 14 forintból állít elő, addig az elektromos fűtés e formájánál ez a költség 40 forintra nő. Szintén elektromos áramot használnak az energia- és klímaterv által is emlegetett hőszivattyús rendszerek, ám itt az 1 kWh energia előállításának költsége mindössze 12-13 forint, ami kedvezményes tarifa esetén akár 7-8 forintra is mérséklődhet.
Ehhez kapcsolódó hírek:
15 perces város és fenntarthatóság– így lesz Bécs 2040-re klímasemleges
Egymilliárd euróból válik le Bécs a földgázról
Ha továbbra is így fűtünk, abból nem lesz energiafüggetlenség
Így szabnák gátját a mértéktelen kőolajfogyasztásnak
A Nemzetközi Energiaügynökség tízpontos javaslattal állt elő a kőolajfogyasztás visszaszorítására. Március elején több ország – köztük az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália – is jelezte, hogy betiltja az orosz kőolaj importját. Ezzel szemben az orosz kőolaj legnagyobb importőre, az Európai Unió egyelőre adós maradt egy ilyen döntéssel, pedig az orosz olajexport leállása nagy eséllyel megállíthatná Ukrajna orosz invázióját. A Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint a tagállamaiban négy hónapon belül napi mintegy 2,7 millió hordóval lehetne csökkenteni az olajfogyasztást.
A Deutsche Umwelthilfe német szervezet egyebek mellett azt követeli, hogy az ország autópályáin 100, a településeken kívüli egyéb utakon 80, a sűrűn lakott településeken pedig 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezessenek be, amivel évi 3,7 milliárd liter üzemanyagot lehetne megtakarítani. Ezt bevezetve EU-s szinten évente közel 20 milliárd liter kőolajat takaríthatnánk meg, ami a teljes magyarországi fogyasztás több mint duplája.
A Nemzetközi Energiaügynökség másik javaslata az autómegosztásra való áttérés, amivel a világ napi 470 ezer hordó kőolajat takaríthat meg. A Covid-járvány alatt már bebizonyosodott, hogy sok munkakörben működik az otthoni munkavégzés. Az IEA szerint heti egy napi otthoni munkával napi 170 ezer, heti 3 napival pedig napról napra mintegy 500 ezer hordónyi kőolaj takarítható meg
Szerda esti hír: Itt a hivatalos álláspont: Magyarország a haladékkal sem támogatja az embargót az orosz olajra!
Sunyiban és nagyon olcsón veszik a kínaiak az orosz olajat
Mindent borítana az orosz olajembargó, a dízelpiacon különösen nagy felfordulás jöhet
Jobban hasonlít a hagyományos autózáshoz, mégsem népszerű a hidrogénes közlekedés
Kanadai rendőrök agyonlőttek egy jegesmedvét, ami az élőhelyétől több 100 km-re vándorolt el
A québeci tartományi rendőrség a hétvégén arra figyelmeztette a lakosokat, hogy Madeleine-Centre település közelében jegesmedvét láttak, ami korábban sose fordult még elő. Úgy vélték, a ragadozó a várostól északra, a tengeri jégről vándorolt el. Ahhoz, hogy a Gaspé-félsziget északi csúcsát elérje, a Szent Lőrinc-folyó egy részét át kellett úsznia. Vasárnap reggel a kanadai rendőrök agyonlőttek a jegesmedvét, ami az élőhelyétől több 100 km-re délre vándorolt. Az utóbbi időben az Északi-sarkkör tengeri jegének kiterjedése egyre inkább megjósolhatatlan, ami nagy kihívás a jegesmedvéknek, amiknek a téli és nyári táplálkozása a nagy kiterjedésű tengeri jégen alapul. Bár a jegesmedve lelövése a címlapokra került az egész országban, az őslakos vadászok évente több mint 500 jegesmedvét ejtenek el.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
