A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Lázári kastélymutyi– elveszik a nemzeti park szarvasi központját? Megszűnik az építéshatósági ügyek nyilvánossága. Alaptörvény ellenes a Paksi Atomerőmű Duna melegítése. Fairtás Sopronban. Szennyezett Szajna és a putyini kormánypropaganda. Hol fürödhetünk a Dunában? Folyamatosan szennyezett a levegő Kecskeméten. A kormány nem érti a modern gazdaság működését. 600 milliárdos út Felcsúttól Nyíregyházáig. 20 év alatt 2 fokot melegedett a Balaton.
Hírháttér podcastunkban az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk:
Lázári kastélymutyi– elkótyavetyélik a Körös-Maros Nemzeti Park szarvasi központját? Állami titkosítás – megszűnik az építéshatósági ügyek nyilvánossága. Zöld szervezetek szerint alaptörvényellenes, hogy a Paksi Atomerőmű a megengedettnél melegebb vizet engedjen a Dunába. Kivágták a fákat Sopronban – a lakók megosztottak. Szennyezett Szajna –és a putyini-orbáni kormánypropaganda. Győzelem minden áron? Tiszta vizet a mederbe – hol fürödhetünk a Dunában? Folyamatosan szennyezett a levegő Kecskeméten. A kormány nem érti a modern gazdaság működését. Akkumulátorgyártó ökogyarmat. Lépéshátrányba kerültünk, mivel a kormány továbbra is csak Paksban gondolkodik. A 600 milliárdos út Felcsúttól Nyíregyházáig. 20 év alatt 2 fokot melegedett a Balaton.
Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Horn Gabriella újságíró a Szabad Európa rovatvezetője és
Katus Eszter az Átlátszó újságírója
Az adásban megbeszélt hírek:
Lázár János átláthatósága: megszüntetik az építéshatósági ügyek nyilvánosságát
E héten minden építési ügy titkos lesz Magyarországon. Április végén derült ki, hogy a Lázár János vezette minisztérium egy kormányrendelettel megszüntetné az összes építéshatósági ügy nyilvánosságát. A tervezetből valóság lett: augusztus 8-án megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben, és 16-án hatályba is lép. Ezen a napon az ÉTDR nevű hivatalos építéshatósági tájékoztatási oldal nyilvános felülete elérhetetlenné válik, a kormányhivatalok a továbbiakban nem teszik közzé építésügyi döntéseiket, és nem lesznek megismerhetők az építtetők által feltöltött látványtervek, helyszínrajzok sem. Az ÉTDR nyilvános felületén a korábbi tájékoztatások is elérhetetlenné válnak.
A sajtó nagyon sok fontos, kiemelten közügynek számító építkezésről az ÉTDR adatai alapján tudott beszámolni. Bódis András (válasz online) korábban például így tudta bemutatni, hogyan épít túlméretezett lakóparkot a svábhegyi gyermekkórház Béla király úti telkére Tiborcz István vállalkozása. Ilyen cikkek mostantól legfeljebb utólag, a megépült valóságot bemutatva születhetnek meg. A módosítás nemcsak a szabad nyilvánosságot korlátozza, hanem a környezetükért tenni akaró civil szervezeteket is rendkívül nehéz helyzetbe hozza, mivel nem tudnak majd hiteles információkhoz hozzájutni a tervezett építkezésekről, és fellépni a különösen kártékony beruházások ellen. A rendelet tovább szűkíti az ügyfél jogállással rendelkezők körét is, és egyenesen megtiltja az ügyfélként megszerzett információk lemásolását és továbbadását.
Magyarország ezzel évtizedeket lépett vissza az építéshatósági ügyek nyilvánosságát tekintve – egy magyar állampolgár mostantól szinte bármit megtudhat arról, milyen építkezések készülnek Londonban, de arról semmit, hogy mi fog történni a saját utcájában.
Állítsuk meg Lázár János kastélymutyiját!
Mint korábban a greenfo is megírta, augusztustól 47 kastélyt nyúlhat le a NER holdudvar – melyek így elveszíthetik köztulajdon jellegüket. Lázár János “kegyúr miniszter” személyesen dönthet a közvagyon átjátszásáról. Szarvason is aggódnak a nemzeti parki központért.
A listán szerepel a szarvasi arborétumtól nem messze, az Anna-ligetben fekvő Csáky-kastély is, mely jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja, és amelyre a mellette levő látogatóközponttal együtt több, mint 1 milliárd forintot fordítottak az elmúlt években. Vajon miért lenne rossza gazda a természetvédelem? Vajon melyik csókos NER haver nézte ki magának? Miért lop szét mindent az Orbán rezsim? Teszik fel a kérdést egyre többen.
Paks és a Duna hőmérséklete Zöld szervezetek szerint alaptörvényellenes, hogy a Paksi Atomerőmű a megengedettnél melegebb vizet engedjen a Dunába
Egy tervezett jogszabálymódosítás értelmében a Paksi Atomerőmű – ellátásbiztonsági okokból – az energiaügyi miniszter hozzájárulásával bármikor túlléphetné a hűtővíz a Dunára gyakorolt hatására vonatkozó vízhőmérsékleti korlátozást. Az Átlátszó korábban több évben is a 30 fokos hőmérsékleti korlátot meghaladó vízhőmérsékletet mért a folyóban az erőmű alatt, tavaly már úgy is, hogy az erőmű csökkentett teljesítménnyel üzemelt.
2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton, derül ki a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet legfrissebb felméréséből. A tó átlaghőmérséklete legjobban a keszthelyi részen emelkedett, csaknem 2°C-kal. Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) felmérése azt is kimutatta, hogy a tó nyugati része főleg tavasszal és nyáron, keleti része inkább ősszel és télen melegszik. A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot.
Lépéshátrányba kerültünk, mivel a kormány továbbra is csak Paksban gondolkodik
Az üzemidő-hosszabbítási protokoll elindítását követően is talált módot az energetikai szaktárca arra, hogy a Paksi Atomerőműnek kedvező jogszabály-módosítási lehetőséget húzzon elő a cilinderéből. A rendelet lényegének drasztikus felülírása ugyan még nem történt meg, de a tervezet véleményezésére felkért szakmai civilek válaszai nem fogják megakadályozni, akkor sem, ha végül a Duna tönkretétele lehet a következménye.
Szajna-balhé Szennyezett Szajna – győzelem minden áron?
Több cikk is a párizsi olimpia kapcsán a szennyezett folyóról, és a megbetegedett sportolókról írt. A Szajnába rengeteg szennyvíz folyik a francia fővárosból, ezért 1923-ban meg is tiltották a fürdést az egészségügyi kockázatokra hivatkozva. A párizsi olimpia szervezői azonban másfél milliárd eurót elköltve megpróbálták kitisztítani a folyó vizét, hogy a triatlonisták és a nyílt vízi úszók ebben versenyezhessenek.Ám mivel a vastagbélgyulladást okozó E. Coli baktérium szintje a megengedettnél magasabb volt az olimpia első napjaiban, a triatlonosok edzéseit törölni kellett, a férfiak versenyét pedig egy nappal elhalasztották.
RTL: Több sportoló is kórházba került a Szajna miatt
Néhány évtizede még olyan mérgező volt a Szajna, hogy csak három halfaj maradt életben benne
Három német olimpikon is beteg lett, miután úszott a Szajnában
Miért nem lehet úgy úszni a Dunában Budapestnél, ahogy Párizsban a Szajnában – és ahogy régen?
Szajna után Duna: Túl koszos a Duna, két szabadstrandot bezártak
Tiszta vizet a mederbe
Idén nyáron 22 kijelölt strandon lehet fürdeni a magyarországi Duna-szakaszon, a szigetközi Dunaszigettől Bajáig. Ezek közül nyolc található 30 ezresnél nagyobb városok belterületén (Mosonmagyaróváron, Győrött és Budapesten kettő-kettő, Dunakeszin és Dunaújvárosban egy-egy). A fővárosban három éve lehet a Dunában fürödni, de a két itteni strand közül csak az északi, az ingyenes római-parti Plázs van közvetlen kapcsolatban a folyó főágával, a déli fürdőhely (Flava Beach) a Kopaszi-gáton túl, a Lágymányosi-öbölben helyezkedik el. A víz minőségét – a szennyezést jelző baktériumok (E. coli és Enterococcus) számát – a Nemzeti Népegészségügyi Központ tartja számon, és ennek alapján sorolja kategóriákba a fürdőhelyeket. A dunai partszakaszok többsége jelenleg kiváló vagy jó minősítésű, a római-parti szinte az egyetlen, ahol csak „tűrhető” a víz besorolása, a dunakeszi szabadstrandon pedig minőségi problémák miatt a múlt héten ideiglenesen megtiltották a fürdést. Arra jelenleg Budapesten kevés az esély, hogy a város belső kerületeiben is mód nyíljon a fürdésre, akár úgy, mint a XX. század első felében, amikor közel tucatnyi, a vízen lebegő fauszoda várta a vendégeket.
A magyarországi Duna-szakaszon természetesen a kijelölteken kívül számtalan más helyen is használja a folyót fürdésre és úszásra a nagyközönség, de ezt mindenki a saját felelősségére teszi, és ha megszegi a rendőrségi előírásokat (például hajóúton, munkagépek, vízlépcsők, hidak, kompátkelők, kikötők, hajóállomások vagy hajók közelében, netán éjszaka, mély vízben teszi ezt), 5–150 ezer forintos bírságot kockáztat.
++++
Előre tudhatták, de most, hogy látják, ledöbbentek: egy utcányi fát vágtak ki Sopronban
42 ostorfát vágtak ki a soproni Patak utcában. Az utca lakói között egyáltalán nem volt egyetértés abban, hogy az összes fát ki kellene vágni. Ez néhány érintett lakó érdekében állhatott csak, mert valóban volt néhány beteg fa, illetve olyan, amelynek a gyökere zavarhatta valamelyik házat, egy esetben pedig a fák a napelemeket árnyékolták be, de nem gondolták, hogy teljes tarvágást kellene csinálni az utcában. A fórumon azt tapasztalták, hogy választás elé állították őket: vagy az összes fát kivágják, vagy minden marad a régiben.
+++++
Bár van javulás, 2019 óta folyamatosan szennyezett a levegő Kecskeméten
Kecskeméten az ipar a második legnagyobb levegőterheléssel járó tevékenység a lakossági fűtés után és az elmúlt tíz évben rohamosan növekvő közúti közlekedés mellett. A legnagyobb ipari kibocsátók fémszerkezet, gépjármű és gépjárműalkatrész, parketta, bútor, valamint élelmiszer gyártásával foglalkoznak – derül ki az önkormányzat helyzetelemzéséből, egy nemzetközi oknyomozó projekt és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adataiból.
+++++++++++++++++++++++
Bucsky Péter: „A kormány nem érti a modern gazdaság működését
Az akkumulátorgyárak a hazai gazdaságpolitika állatorvosi lovai. Rengeteg közpénzt emészt fel az állami támogatásuk, sok vendégmunkás fog dolgozni bennük, a kormány pedig tíz évre kifizeti a bérüket. Az akkumulátorgyárak kedvéért három gázüzemű erőmű épül, és a környezetvédelmi szabályokon is lazítottak, mondja Bucsky Péter, a G7 újságírója.
++++
A 600 milliárdos út Felcsúttól Nyíregyházáig
Ha végre átadják, a nyíregyházi lesz a 27. lezárt stadionprojekt Magyarországon 2014 óta. Térképre vittük, hogyan költött el erre 600 milliárdot a kormány.
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
