A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Nagy szobafogsággá válhat a nyár – klímaválság és turizmus. Tomboló országos aszály-megoldás van, de politikai szándék nincs. Ingyen kijavított ruhák, rossz farmerből székkárpit a gödöllői Zöld Varrodából. Az akkugyártás már a kormány szerint sem jó gyakorlat. Hevesen népszavazás lesz a BYN vegyi üzeméről. Kínai, és ausztrál bányabalhé Szerbiában. Civil megemlékezés az Ökotárs házkutatásának 10. évfordulóján. Pert nyert a greenfo és a Szabad Európa a mórahalmi polgármester ellen.
Hogyan változtatja meg a hazai turizmust a klímaválság? Változatlan kibocsátások esetén egy nagy szobafogsággá válhat a nyár. Az elsivatagosodás ellen azonnal tenni kell – tombol az aszály a Homokhátságon. A kijavított ruhákat bárki elviheti, a rossz farmerből székkárpit lesz a gödöllői városi civil házban működő Zöld Varrodában. Akkugyártás: már a kormány szerint sem jó az eddigi gyakorlat. Hevesen népszavazás lesz a BYN vegyi üzeméről. Kínai, és angol-ausztrál környezetszennyezés Szerbiában. Nem kell beszarni! Nevessük ki a gyalázkozókat! Civil megemlékezés az Ökotárs Alapítvány házkutatásának 10. évfordulóján. Pert nyert a greenfo és a Szabad Európa a fideszes mórahalmi polgármester ellen.
Hírháttér podcastunkban ma e hírekről és ezek hátteréről beszélgetünk:
Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Bodnár Zsuzsa az Átlátszó újságírója, és
Horn Gabriella újságíró a Szabad Európa rovatvezetője
Az adásban megbeszélt hírek:
Klímaválság+turizmus Magyarországon: Változatlan kibocsátások esetén egy nagy szobafogsággá válhat a nyár. A klímaváltozás hatása a fő hazai turisztikai időszakokra
A globális felmelegedés különbözőképpen változtatja meg az egyes hónapok átlaghőmérsékletét, illetve egyéb meteorológiai viszonyait is. Például az elmúlt 50 év alatt tavasszal leginkább az április melegedett, míg nyáron főleg június és augusztus második fele, végül ősszel szeptember első fele és november. Mindez jelentősen módosíthatja azt, hogy milyen kinti programmal töltjük a szabadidőnket. Éghajlatkutatók a márfélfo.hu-n megjelent tanulmányunkban egy komplex hőérzet index alapján meghatároztá a kellemes, a kicsit hűvös és kicsit meleg, a kifejezetten nem ideális kategóriákat három különböző célturizmusra aszerint, hogy az erdőt, a várost vagy a vízpartot célozzuk.
A komplex hőérzetről azt kell tudni, hogy nemcsak a hőmérséklet határozza meg, hanem emellett a légkör nedvességtartalma, a direkt napsugárzás és a szél is. Az előbbiek növelik, míg a légmozgás csökkenti a hőérzetet.
“Az elsivatagosodás ellen azonnal tenni kell” – tombol az aszály a Homokhátságon
A június vége óta tartó és szinte az egész országot érintő csapadékhiány júliustól egyre súlyosbodó aszályt okozott, mely augusztus végére az ország nagyobb részén tovább fokozódott. Víz-visszatartással, vízelvezetéssel viszont a mezőgazdaságot érő károk csökkenthetők, állítják szakértők és azok a gazdálkodók, akik többféle módszerrel próbálnak megoldást találni a helyzetre.
Szabó Rebeka országyűlési képviselő kérdéssel fordult az agrárminiszterhez az aszály elleni lépések kapcsán.
A kijavított ruhákat bárki elviheti, a rossz farmerből székkárpit lesz.
A gödöllői Zöld Varrodában kidobott ruhákat hasznosítanak újra, és varrni is tanítanak, ezáltal rengeteg textilhulladéktól kímélik meg a környezetet. A rossz farmernadrágokból itt székkárpit vagy táska lesz, a Covid idején használt törölközőkből varrtak mosdókesztyűket a kórház idős betegeinek, aztán kárpátaljai gyerekeknek készültek ülőpárnák, kötények, tornazsákok. A még használható ruhákat megfoltozzák, kijavítják, és kiakasztják a kerítésre, hogy ha valakinek szüksége van rá, vigye el. Missziójuk, hogy bárkit, aki betér hozzájuk, megtanítsanak varrni, hogy az újrahasznosítást otthon is folytatni lehessen. DW videóriport a telexen.
+++++++++++++++++++
Akkugyártás: már a kormány szerint sem jó az eddigi gyakorlat
Az eddigi fejlemények alapján nem tűnik igaznak a kormány fő állítása a hazai akkuipari beruházásokról. A kormánykommunikáció mindmáig azzal érvel, hogy az érintett projekteket idehaza az „Európában a legszigorúbb” szabályozás várja – egy friss tanulmány alapján a valóság ennek épp az ellenkezője. A jövőben kötelező környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni az akkumulátorgyáraknál – adta hírül sajtóközleményben az energiaügyi tárca augusztus utolsó napjaiban.
Mint a szerző Éltető Andrea közgazdász írja: A magyar erőltetett akkumulátorosítás sajátos ismérvei miatt annak költségei és kockázatai magasak, és ha az eddigi gyakorlat nem változik, a környezeti, egészségügyi és társadalmi károk közvetlenül a lakosság számára súlyosabbak lesznek a hasznoknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy cégek a környezethasználati engedélyt (ha egyáltalán előírják) nekik kell megkapni, akármennyire is tisztázatlanok maradnak bizonyos kérdések.
Heves polgármestere bejelentette, hogy népszavazás lesz a BYN vegyi üzeméről
Nyár elején ment híre, hogy a világ egyik legnagyobb NMP-gyártó vállalata, a BYN Chemical veszélyes oldószert előállító üzem létesítésére készül Hevesen. Mindezt előzetes környezetvédelmi és egyéb hatástanulmányok, valamint a helyiek megkérdezése, tájékoztatása nélkül. Sveiczer Sándor polgármester akkor a Magyar Hangnak nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni a gyár létesítésének lehetőségét, helyette inkább letette a telefont. Végül aztán augusztus 15-én jelentette be a Facebookon, hogy a BYN 40 milliárdos beruházással hoz létre vegyi üzemet a településen, ami azért jó, mert ez jelentősen növeli a város iparűzésiadó-bevételeit. Szeptember 6-án borsos hangulatú lakossági fórumot tartottak.
+++++++++++++++++++
Szerbiában réz és líthium bányászat miatt áll a bál.
Alig tudunk ablakot nyitni”: Szerbiában egy kínai rézbánya szennyezése zavarja a helyieket
Egy hatalmas kínai bányaprojekt a szerbiai Borban szennyezi a levegőt és környezetet, de a helyiek szerint a hatóságok nem tesznek érdemi lépéseket. A kínai állami tulajdonban lévő Zijin Mining Group többségi részesdést szerzett a bányászati vállalatban, azzal a feltétellel, hogy a cég 63 százalékáért cserébe 1,26 milliárd dollárt fektet be és fejleszti a környezetvédelmi intézkedéseket.
Több ezer szerb tiltakozott Belgrádban egy lítiumbánya működése ellen
Az angol-ausztrál Rio Tinto multicég 2,4 milliárd dolláros Jadar Valley projektje Európa jelenlegi lítiumszükségletének akár kilenctizedét is biztosíthatja, és megfordíthatja a vállalatot. a világ egyik vezető lítiumgyártójává. Aleksandar Vucic elnök Orbán nagy barátja is kiárusítja Szerbia természeti kincseit.
+++++++++++++++++
Sajtó és civileg megfélemlítése: Ökotárs házkutatás 10. évfordulós megemlékezés
2024 szeptember 8-án este pár tucat civil aktivista és szimpatizáns gyűlt össze Budapest belvárosában a Szerb utcában az Ökotárs Alapítvány irodája előtt. Az összejövetel apropója egy emblematikus esemény, a Norvég Alap civil támogatásainak szétosztása miatt az Ökotársnál tartott házkutatás 10 éves évfordulója. Ekkor, 2014. szeptember 8-án lépett ki Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója rendőrök gyűrűjében az alapítvány irodájának kapuján, a teljes magyar sajtó jelenlétében, itt és ekkor indult be látványosan a civil szervezetek tíz éve tartó Orbán kormány általi kormányzati ellehetetlenítése, innen jutottunk mára a putyini mintájú Szuverenitásvédelmi törvényig.
+++++++++++++++++++
Pert nyert a greenfo és a Szabad Európa
A Greenfo 2023. szeptember 19-én tette közzé a „Kisajátítva – az elmutyizott mórahalmi VI. körzet földjei” című, az eredetileg a Szabad Európa Szabadon rovatában megjelent riportot. Az oknyomozó videóriportban azt mutatták be, hogy Mórahalom vezetői miként használtak fel félmillió eurónyi uniós forrást egy vizet soha nem látott víztározó létesítésére, hogyan kerültek az egyes gazdáktól az öntözési projektre hivatkozással kisajátított földek mások művelésébe. A mórahalmi önkormányzat és vezetői személyesen is sajtóhelyreigazítási pert indítottak a Szabad Európa és a Greenfo ellen, 25 pontban sorolva a szerintük helyreigazítandó állításokat. A jogerős ítélet mindkét perben elutasította az önkormányzat keresetét, amely aztán a Kúriánál kereste igazát, azonban a legfelsőbb bírói testület eljáró tanácsa egyetértett a jogerős ítélettel.
Az Átlátszó és a SZER sajtóperek.
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
