Habár még nem elegen, de évről-évre egyre többen tartják fontosnak a természet védelmét. Már nemcsak régivágású mozgalmárok, természetbúvárok, de a kultúrából, gazdaságból, egyházakból érkező emberek állnak az élére fenntarthatósági kezdeményezéseknek.
Magyarországon először Ferencváros Önkormányzata használja a fák védelmét szolgáló Stockholm módszert már meglévő fáknál. Amellett, hogy megtartja a vizet, az éves átlaghőmérséklet 5 fokkal alacsonyabb egy ilyen módszerrel befásított területen. Podcastunkban a műhelytitkokról hallanak.
Podcastunk kerekasztal beszélgetés hazánk egyik legégetőbb elsősorban természetvédelmi problémájáról: az Orbán rezsim NER befektető barátok/oligarchák csillapíthatatlan beruházási étvágyáról, a nagy tavainkat (és egyéb vízpartjainkat) tönkretevő építkezésekről, ill. az ezzel szembeni civil ellenállásról.
Az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztár programjában 2011-óta kétévente a legjobb helyi, közösségi gyakorlatokat díjazza és népszerűsíti. Idén a természet alapú innovációkat keresték a települési zöldfelület, és esővíz gazdálkodás területén. Podcastunkból megismerhetik az idei KlímaSztár díjasokat.
Idén Keszthelyen rendezték meg aug. 27-29. között a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 30. Országos Találkozóját. Mai podcastunk a megnyitón készült, ahol az agárminiszter köszöntőbeszédében a zöld füleknek is sok érdekes, és finoman szólva is meglepő dolog mondott.
A hazai civil szféra zöld szegmense immár 3 évtizede minden évben megtartja más-más településen találkozóját. Az idei 30. Országos Zöld Találkozónak Keszthely ad otthont aug. 27-29 között színes programokkal nem csak zöldeknek!
Megjelent az IPCC VI. Értékelő Jelentés első fejezete, mely minden eddiginél világosabban mutatja be, hogy mi vár ránk, amennyiben az emberiség nem hagy fel a klíma- és természetromboló tevékenységekkel. A borús jövőről Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével Sarkadi Péter beszélgetett.
Falcot 8 év aktív szolgálat után nyugdíjazták. A mérgezett ragadozómadár tetemek után nemrég a kaszálások okozta természeti károk felmérésében is bevetették a méregkereső kutyát. Sajnos sok munkája volt, mivel rengeteg fürge gyík, fácán, mezei nyúl, őz, mezei pacsirta, fürj, mezei pocok, güzüegér, és pirókegér nem tudott elmenekülni a gyilkos gépek elől.
Dr. Jakab Gusztáv a MATE Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, egyetemi docense Szarvason él. Mai podcastban a sokszínű kutatásairól mesél: a klímaváltozás tőzegmohás detektálásáról az évszázados klímaadaptációs mechanizmusokig, a Kárpát-medencei vízgazdálkodás történetéről, az erdélyi erdőirtásokról, a természetfotózásról, ismeretterjesztésről, no meg a híres Pepi-kertről is.
Aki nem kudarctűrő, az nem marad a zöldeknél, mert sok esetben a munkánk falra hányt borsó. De ha mi emberek képesek leszünk a változásra, akkor a világot pusztító folyamatokat is meg tudjuk állítani – ezt a képességet kell megőrizni – mi zöldek azért dolgozunk, hogy legyen még remény – vallja mai podcastunk vendége.