A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
2023. szeptemberétől a Youtube csatornánkon is feliratkozhat!
A biológiai sokféleség helyzete globálisan és idehaza, a biodiverzitás értéke, haszna. A reziliencia, (rugalmasság) fontossága az ökoszisztémákban. Az ökoszisztéma szolgáltatások koncepció lényege. A globális gazdaság átalakításának fontossága, és az eddigi semmire nem vezető lépések. Mit tehet az EU stratégiája a biodiverzitás csökkenésének megállításában? COVID tanulság: értékrend változás, és az átalakítás lehetősége/kényszere. Báldi András ökológus.
Vak, rezgéshullámokkal tájékozódik, nem alakul ki nála rák, az ötvenes években majdnem kiirtották, most fokozottan védett, szigorúan vegán, a politika beleszól a túlélésébe, hol a migráncskerítés, hol a MotoGP képében, de a párválasztása és szaporodása is szokatlan. Dr. Németh Attila biológus 15 éve kutatja a földikutyákat, akiknek még a pontos fajszáma is kérdéses.
Miért gyűlölik a horgászok, és a halszaporítással/neveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Mekkora kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban? Ellentmondóak az adatok. Ebben próbálunk meg rendet tenni Preiszner Bálint biológussal.
Folyamatban van a Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát javító projekt környezeti hatásvizsgálata. Ha a beavatkozásokat végrehajtják, akkor az év nagy részében akadálytalanul haladhatnak Európa legfontosabb víziútján a többezer tonnás teherhajók és a hatalmas szállodahajók. A WWF Magyarország legújabb tanulmányáról Dedák Dalma környezetpolitikai szakértővel Sarkadi Péter beszélgetett.
Egy évtizedes terv után most végre megalakult Magyarországon az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fóruma, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC). Vajon mennyire lesz kíváncsi szakmai véleményeire a politika?
Kedvenc élőlényei a százlábúak, az ikerszelvényesek, és a hüllők. Korsós Zoltán ezen élőlények elismert szakértőjeként bejárta a fél világot. Hogyan kutatott a koreai kommunista diktatúrában? Miért értékes, és milyen veszélyek fenyegetik a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét? Milyen a japán természetvédelem, és a hazai biológusképzés? Mik az új fajok névadási trendjei? Emellett számos érdekességről is mesél… Tovább »
Magyarországon csak lámpatestből 4-5 millió darab kerül forgalomba évente, ennek kb. a 10 %-át gyűjtjük be, és hasznosítjuk. Az Electro-Coord Magyarország konferenciája az e-hulladékokról, az újrahasználatról, az újrahasznosításról, a szemléletformáló és Újrahasználati Központokról.
Mit jelez az, ha az erdei fülesbagolynak feláll a fülnek hitt tollazata? Hogyan képes hatékonyan pockokra vadászni? Milyen veszélyek leselkednek rájuk? Miért Túrkeve hazánk bagoly fővárosa? Emellett még sok érdekes kérdésre is válaszol Kovács Ágnes “fülesbagoly koordinátor”, aki gyerekkora óta e gyönyörű madarak szerelmese.
Tizenévesen szeretett bele a hazai vadon élő orchideákba. Ma már a Debreceni Egyetem professzoraként kutatja, fotózza a kosborféléket. A napokban jelent meg 22. könyve. A magyarországi orchideák átfogó terepi útmutatója kapcsán Molnár V. Attila botanikus arról is mesélt, hogy hol, és hogyan kerülnek elő még ma is új fajok, hogyan változnak temetkezési szokásaink, és a… Tovább »
Környezetvédelmi engedélyt mindig a környezet pusztítására kérnek. A környezetjog is arról szól, hogy hogyan pusztítsuk óvatosan a környezetet. Kecske és káposztaügyi minisztérium, mint hungarikum. Kell-e nekünk önálló zöldminisztérium? Manapság már egy nagyobb csőszkunyhó is kiemelt állami beruházás lehet, ha 90 milliónál többet költenek rá. A volt zöldombudsman emellett a környezeti perekről, és a civil szféra… Tovább »
